Izgalmas tartalmú levél kerül kalapács alá egy hazai árverésen. A papírost Kossuth Lajos írta 1845. február 13-án, a címzett pedig nem más, mint Széchenyi István volt.
A levél a békülés szándékával íródott, hiszen nem sokkal korábban látványosan összekaptak Ganz Ábrahám, Svájcból származó vasöntőmester megítélésében. Kossuth és Széchenyi viharos kapcsolata ennél a történetnél is kidomborodik. De miért vesztek össze Ganz Ábrahámon? Tudni kell, a svájci születésű Ganz 1841-ben, 27 évesen érkezett Pestre a jobb élet reményében. Az öntőmestert felvették a pesti Hengermalomba, s hamar kiderült, remek szakember. Mindene volt a vasöntés. Amikor 1843-ban például öntés közben súlyos balesetet szenvedett és a jobb szeme világát örökre elveszítette, a következőket mondta: „A fél szem oda, de az öntés sikerült.”
Ganz Ábrahám 1844-re jutott el arra a szintre, hogy megnyissa a saját vasöntödéjét Pesten. Ez viszont nem tetszett Széchenyi grófnak, aki a magyar ipar szempontjából károsnak tartotta, ha konkurenciát kap a Hengermalom. Széchenyi lépéseket is tett, például
Ganz Ábrahám felkereste Széchenyit, ám hiába tette, szenet továbbra sem kapott a vállalkozása. A fiatal öntőmester ezek után a „másik oldalt”, Kossuth Lajost is megkereste, ott pedig támogatóra talált. Olyannyira, hogy Kossuth levelet írt Széchenyinek, melyben határozottan figyelmeztette, ha nem tesz engedményt, a nyilvánosság elé kerül az ügy. Széchenyi gróf a válaszában a gorombaság határát súroló kifejezésekkel illette Kossuth Lajost.
Ekkor érkeztünk el 1845. február 13-ához, amikor is Kossuth ismét levelet írt Széchenyinek. De már egy békülékeny, udvarias levelet. A most árverésre kerülő dokumentumban például Kossuth a következőket írta a békülés reményében:
„Nagyon sajnálom, hogy méltóságod azon közlést, mellyet csupán tisztelet ’s illedelem kötelességéből tettem, nem illy értelemben venni méltóztatott.”
A levél hatott, hiszen Széchenyi később megengedte, hogy nyersanyaghoz jusson Ganz cége, sőt a Lánchíd építésénél is munkát kapott, öntöttvas alkatrészeket szállított. A levél megszületése után 15 évvel Széchenyi már nem élt, 1860-ban a döblingi elmegyógyintézetben lett öngyilkos 68 évesen. Ganz Ábrahám is eldobta magától az életet hét évvel később. Az 1867-ben már dúsgazdag, elismert vállalkozó – akinek cége a világ számtalan országát ellátta öntöttvasból készült vasúti kerekekkel – egy nap kényelmesen megebédelt, majd kiment a villája harmadik emeleti teraszára és a mélybe vetette magát. Csupán 53 esztendős volt. A levélíró Kossuth Lajos élt a legtovább, ő 1894-ben, 91 évesen hunyt el a torinói száműzetésében. A különleges levélre a Központi Antikvárium csütörtöki árverésén lehet licitálni. A kikiáltási ár 1,6 millió forint.
Nyitókép: Széchenyi István (balra) és Kossuth Lajos. Forrás: Wikipedia
A mai európai vezetőknek érdemes volna reálisan értékelni az EU-ba törekvő Ukrajna katonai és gazdasági potenciálját, valamint az Egyesült Államok nélküli erejét. L. Simon László írása.
A pincébe húzódva rejtőzött az őt kereső Habsburg katonák elől a költő.
Az alkotói szabadság számomra is fontos, viszont ez nyilvánvaló provokáció és keresztények millióit sérti.
Van e visszaút? Erről is kérdeztük a Jókai-életművet 25 éve kutató Hansági Ágnest.
Talán sokan nem is tudják, de „a legnagyobb magyarnak”, Széchenyi Istvánnak és testvéreinek is köztünk élnek a leszármazottai, akik azt vallják, dúlhatnak itt harcok, háborúk, lehet itt bármilyen hatalom, ők csak azt nézik, hogy a nemzetet miként tudják megtartani és segíteni. Széchenyi Tímeával, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány megbízott elnökével beszélgettünk. Interjúnk.
Évtizedeken át gondozta a pesti művészek sírjait a színész, aki Kossuth Lajos temetésén is vitte a fejfát. De ki volt ő?
John Prevost arra számít, testvére továbbviszi majd elődje, Ferenc pápa örökségét, hiszen nagyon jó barátok voltak, már akkor ismerték egymást, mielőtt Ferencből pápa lett volna.
Áprilisban jelentősen fékezte az inflációt az élelmiszerárak csökkenése – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.
