Történelmi döntést hoztak Budapesten az oroszokkal kapcsolatban

A nemzetközi szövetség (IJF) döntése értelmében a hétvégétől ismét saját zászlajukkal és himnuszukkal versenyezhetnek az orosz cselgáncsozók – számolt be a Magyar Távirati Iroda.

Döntött az IJF az oroszok kapcsán

A budapesti székhelyű IJF csütörtökön közölte, hogy az olimpiai sportágak közül elsőként állította vissza az orosz versenyzők jogait, akik az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta csak semleges színekben és himnuszuk elhangzása nélkül indulhattak. Az új szabályozás a pénteken Abu-Dzabiban rajtoló Grand Slamen lép életbe.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ajánlását követően az IJF 2023-ban úgy határozott, hogy engedélyezi az orosz és fehérorosz sportolók részvételét semlegesként, ami a dohai világbajnokságon az ukrán küldöttség bojkottjához vezetett. Idén júniusban a fehéroroszok már teljes jogú sportolókként vehettek részt a budapesti vb-n.

– közülte az IJF, amelynek Vlagyimir Putyin orosz elnök a tiszteletbeli elnöke. 

„Oroszország mindig is vezető nemzet volt a dzsúdó világában, és teljes visszatérése minden szinten gazdagíthatja a versenyeket, miközben tiszteletben tartja a tisztesség, a befogadás és az IJF tiszteletének elveit” – hangsúlyozta az IJF.

„Az IJF továbbra is elkötelezett a megkülönböztetés nélküli, egyenlő bánásmód elve mellett, az Olimpiai Chartával és a sport alapelveivel összhangban. 

– idézte a sportági világszövetség közleményét az orosz állami hírügynökség.

Tavaly a párizsi olimpián egyetlen orosz dzsúdós sem vett részt. Az orosz szövetség bojkottálta a játékokat, mert megalázónak tartotta a körülményeket. Most Szergej Szolovejcsik, az orosz szövetség elnöke üdvözölte a világszövetség döntését, amelyet történelminek nevezett.

– jelentette ki.

Gyurta Dániel az IJF döntéséről

A sport nem eshet áldozatául a geopolitikának, ezért üdvözlendő a Nemzetközi Cselgáncsszövetség (IJF) döntése, amelynek értelmében az orosz versenyzők ismét saját zászlajuk alatt indulhatnak a tornákon – közölte Gyurta Dániel Magyarország sportnagykövete csütörtökön Budapesten. 

Gyurta arról számolt be, hogy az IJF döntése jelentős változást hoz a nemzetközi sportéletben, hiszen mostantól az orosz versenyzők ismét teljes nemzeti státuszban indulhatnak a szövetség által szervezett eseményeken.

„Ez a döntés várhatóan komoly hatással lesz az egész olimpiai mozgalomra, és valószínűsíthető, hogy más sportágak is követik majd ezt a gyakorlatot. Összességében ez egy jelentős fordulópont, amely a nemzetközi sportpolitikában is új fejezetet nyithat” – húzta alá. 

A sportnagykövet emlékeztetett arra is, hogy a magyar sportolók sem vehettek részt az olimpián 1984-ben Los Angelesben, és leszögezte, hogy a sport nem eshet áldozatául a geopolitikának. 

„Ha engem csak azért nem engedtek volna rajthoz állni, mert magyar vagyok, az nemcsak sportszakmai, hanem emberi tragédia is lett volna. Ugyanez történt számos magyar sportolóval 1984-ben – politikai okokból vették el tőlük életük lehetőségét.”

Hozzátette: „A cselgáncs sport mindig a barátságot, a tiszteletet, a szolidaritást és a békét hirdeti.” Ezért is tartják különösen fontosnak, hogy a nemzetközi sportéletben a teljesítmény és az emberi értékek kerüljenek előtérbe, ne pedig a politikai érdekek. 

„Sőt a sportra mint a béketeremtés eszköze tekintünk. Mi mindig annak a pártján álltunk, hogy kizárólag az adott sportoló teljesítménye döntheti el az adott sporteseményen való részvétel lehetőségét.” (MTI)

Fotó: Olga Maltseva/AFP – a kép illusztráció