Új részletek derültek ki az ukránok budapesti bojkottjáról

Még az ukránokat is meglepte a minisztérium döntése.

Fantasztikus hangulatot és magyar érmet hozott a budapesti cselgáncs-világbajnokság. Tóth László, a Magyar Judoszövetség és az Európai Judoszövetség elnöke értékelt a Mandinernek.
Június 13. és 20. között rendezték a Papp László Budapest Sportarénában a cselgáncs-világbajnokságot, amely hatalmas siker lett. A mieink teljesítményéről pedig elmondható, hogy egy bronzéremmel és további négy pontszerző helyezéssel zárták a viadalt. A rendezésről és magyar dzsúdósok produkciójáról Tóth Lászlóval, a Magyar Judoszövetség és az Európai Judoszövetség elnökével beszélgettünk.
„Annál is többet kaptam, mint amit előzetesen vártam – árulta el a Mandinernek a 65 éves sportvezető. – Vizer Mariusz elnök úr vezérletével kétszáz százalékot hoztunk ki ebből a világbajnokságból, amely egy nagyon komoly csapatmunkának az eredménye. Szerintem az egyik legsikeresebb vébét rendeztük meg. A verseny végeztével a nemzetközi szövetség vezetői is megdicsértek, nagyon büszkék vagyunk az elvégzett munkára.”
Tóth hangsúlyozta, Magyarország folyamatosan nagy dzsúdótornáknak ad otthont: a mostani volt nálunk a harmadik felnőtt világbajnokság, korábban rendeztünk már Európa-bajnokságot is, de volt már nálunk minden korosztályban vb, és rendszeresen bonyolítunk le Grand Slameket is, amely minden évben az egyik legnagyobb versenynek számít.
Áldott pillanatba kerültünk: a Jóisten a tenyerén hordozott bennünket, minden sikerült, összejött, és minden csodálatos volt, ami azért nagyon ritka”
– fogalmazott Tóth László. Hozzátette, hogy amit Magyarország dzsúdórendezés szempontjából adni tud, az a világon egyedülálló. Az infrastruktúra és a szervezés mellett megemlítette a kedvező időjárási körülményeket is, mert például az elmúlt két viadalt – Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben – iszonyatos forróság közepette bonyolították le. A magyar vendéglátásról is említést tett, hangsúlyozva, hogy mi nemcsak a VIP-vendégeket szolgáltuk ki felső fokon, hanem a versenyzőket, az edzőket és a bírókat egyaránt. Kiemelte a több száz önkéntes munkáját, és elárulta, néha a VIP-be is rendelt azokból a kiváló ételekből, amiket az önkéntesek kaptak ebédre, tehát tényleg semmilyen tekintetben nem volt okunk a szégyenkezésre.
Az is nagyon fontos, hogy lett magyar érem és magyar helyezések is születtek. Egy olyan fiatal csapat tette le a névjegyét, amelyre biztosan lehet alapozni. Áttörések is születettek, hiszen férfi 60 kilóban például 40 éve nem volt eredményünk, most meg Andrási Márton és Feczkó Csanád révén ötödik és hetedik helyet szereztünk. Versenyzőink képesek voltak arra, hogy aktuális világ- és Európa-bajnokot verjenek meg, vagy hogy a párizsi és a tokiói olimpia egyik érmes versenyzőjét győzzék le.”
Ezt is ajánljuk a témában
Még az ukránokat is meglepte a minisztérium döntése.
Bor Barna szövetségi kapitány úgy fogalmazott: a csapat túlszárnyalta azokat az eredményeket, amiket a szakmai stáb előzetesen reálisnak tartott. Tóth László ehhez a kijelentéshez hozzátett még néhány gondolatot.
„Nemcsak az eredmények terén, hanem hozzáállásban és a teljesítményben is” – szögezte le, és elmondta, hogy a nemzetközi szövetség főbírói megjegyezték neki, a verseny alatt látszódott, hogy a mieink nem a másik intését próbálták kieszközölni, nem büntetéssel akartak nyerni, hanem dobással.
Ami szerintem a legfontosabb – és ez az eredményekkel is összefüggésben van –, hogy soha nem kaptunk ilyenfajta támogatást a nézőktől. Soha ennyien nem jöttek el dzsúdóversenyre”
– mondta.
Ez nyolcnapos maratoni rendezvény volt. A magyar olimpiai pályázatba már nyugodtan bele lehet írni azt, hogy egy olimpiai szintű dzsúdóversenyt rendeztünk. Ez egy az egyben az olimpiának a lebonyolítása volt: hét nap jutott a 14 súlycsoportra, egy nap kettő, a nyolcadikon pedig a csapatversenyt rendeztük. Ha mérlegelni fogják a magyar olimpiai pályázatot, akkor az egy óriási erőlelépésnek számít, hogy a dzsúdót lényegében már ki lehet pipálni. Az eddig nagyon magas szinten szervezett versenyeinkből mostanáig hiányzott ez a fajta atmoszféra, ami most nyolc napon keresztül csodát varázsolt a Pap László Sportarénába. Naponta öt-hatezer ember jött ki a versenyre, ami fantasztikus dolog, de az még inkább, hogy sok ezer fiatallal tudtuk itthon megszerettetni a dzsúdót.”
Arról is beszélt, hogy csak hat-nyolcszáz fő volt a külföldi, a közönség többi részét a magyarok tették ki. Elárulta, a neki megmutatott számok alapján a nézők 90 százaléka a fiatal korosztályból került ki.
„Óriási dolog, hogy meg tudtuk őket fogni. Ebben egyébként még az is szerepet játszik, hogy január óta új szabályok vannak érvényben a nemzetközi dzsúdóban: sokkal élvezetesebbek, látványosabbak, a bírók számára pedig kevésbé kiszolgáltatottá váltak a mérkőzések,
szóval ez a nyolc nap egy csoda volt, amit közösen élhettünk át Budapesten.”
Tóth László kiemelte, hogy a Nemzetközi Judoszövetség kongresszusán újraválasztották Vizer Mariusz elnököt, továbbá egy új magyar szereplő került be a nemzetközi szövetség vezetésébe: Karakas Hedvig beválasztották a Nemzetközi Judoszövetség végrehajtó bizottságába.
Ezt is ajánljuk a témában
A helyszín ismét a Papp László Budapest Sportaréna.
„Ez egy óriási történet! Egy gyönyörű sportpályafutásnak a folytatása: 2020-ban Európa-bajnokságot nyert, majd abban az esztendőben az év női sportolója lett, ráadásul mindezek mellett még olimpiai ötödik is volt. Szerintem ezzel a kinevezéssel a csúcsra ért, és a sportdiplomáciában is egy nagyon nagy dolog Magyarországnak, hogy még egy szereplője lett a nemzetközi dzsúdóéletnek.”
Tóth László a világbajnokság kapcsán a hangulatot emelte ki. Úgy gondolja, hogy ősszel, amikor a dzsúdókluboknál beindul az élet, kellemes problémákkal szembesülnek majd, a sikeres világverseny után ugyanis rengeteg jelentkezőt várnak.
Szerintem óriásit léptünk előre népszerűségben. A verseny végén többen odajöttek hozzám, és azt mondták, hogy »Elnök úr, nagyon köszönjük, mert egy olyan sportágat szerettettek meg velünk, amiről nem gondoltuk volna, hogy ennyire csodálatos.« És hozzátették, hogy szeptembertől viszik a gyerekeket dzsúdózni.”
Nemcsak vezetői szinten, hanem a sportolók és az edzők oldaláról is dicséretet kapott a szervezés.
„Én olyan sportvezető vagyok, aki korábban versenyzett is, és mivel már több mint 55 éve vagyok a dzsúdóban, nagyon jó a kapcsolatom a versenyzőkkel, az edzőkkel, a bírókkal, sőt a versenyzők szüleivel is.
A kétszeres olimpiai bajnok grúz Bekaurinak az apukája például elkapott a szállodában, és azt mondta nekem, hogy ha lehetne, minden évben Budapesten kellene a világbajnokságot rendezni. A versenyzők imádnak idejárni.”
A magyarok teljesítménye kapcsán Tóth László elismerően beszélt, és szerinte ebből a világversenyből a fiataljaink nagyon sokat profitálhatnak.
„Gyertyás Rózának a világbajnoki bronzérme egy olyan csoda volt, amit közösen élhettünk meg” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy Pupp Réka sem volt távol az éremtől. Azt is megjegyezte: előnyünkké válhat az, hogy ők ketten egymással rivalizálhatnak ebben a súlycsoportban.
Ugyan még csak az olimpiai ciklus legelején vagyunk, de a mostani vb-ből nagyon sokat profitálhatnak a magyarok.
„Én rendkívül bizakodó vagyok. Szerintem egy új olimpiai csapatnak az alapjait tudtuk itt, Budapesten letenni” – mondta Tóth László. Kifejtette ugyanakkor azt is, hogy vannak lyukaink, elsősorban nehézsúlyban, továbbá a csapatverseny tekintetében is lenne még hova előrelépnünk.
Sporttörténelmi dolog, hogy egy ország harmadik alkalommal rendezhetett felnőtt világbajnokságot. Elmondtam az értékelésnél, hogy egy sportágnak az erejét nem feltétlenül egy olimpia érem adja vagy egy világbajnokságon elért harmadik hely, hanem az, hogy ilyen világszintű eseményeket ilyen módon tud megrendezni”
– jelentette ki Tóth László, és megemlítette Gosztonyi Balázst is, aki bíróként képviselve hazánkat állt remekül helyt.
„Sportdiplomáciában is rendkívül sokat léptünk előre.”
Fotó: Bodnár Boglárka/MTI/MTVA