Ennyi volt: nem engedik Magyarországra saját sportolóikat az ukránok, az ok egészen szürreális

Nem vesznek részt a budapesti cselgáncs-világbajnokságon.

Még az ukránokat is meglepte a minisztérium döntése.
Ahogyan arról a Mandiner is beszámolt, Ukrajna nem vesz részt a budapesti cselgáncs-világbajnokságon, tiltakozásul amiatt, hogy a sportági világszövetség (IJF) engedélyezte a fehéroroszoknak az állami szimbólumok újbóli használatát. A fehéroroszok feloldásának körülményeiről és az ukránok döntéséről Tóth Lászlóval, a Magyar Judoszövetség és az Európai Judoszövetség elnökével beszélgettünk.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem vesznek részt a budapesti cselgáncs-világbajnokságon.
Előzményben még annyit, hogy az IJF végrehajtó bizottsága május végén döntött amellett, hogy a fehéroroszok június elsejétől indulhatnak nemzetközi versenyeken – ily' módon már a jövő héten kezdődő budapesti világbajnokságon is – úgy, hogy ismét viselhetik nemzeti címerüket, használhatják zászlajukat és himnuszukat. Tóth László szerint ez a végrehajtói bizottság döntése volt, és egy folyamatnak az eredménye.
„Próbálunk egy kicsit enyhíteni a különböző szankciókon és ennek az első eredménye az volt, hogy a podgoricai Európa-bajnokságon az oroszok – a nemzetközi szövetség zászlaja és himnusza alatt – részt vehettek a csapatversenyben” – árulta el.
Én már a legelején sem értettem egyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntésével, amikor a 2022-es pekingi téli paralimpián eltiltotta Oroszországot és Fehéroroszországot az indulási lehetőségtől. A fair play szellemében minden országnak biztosítani kellene ezt”
– jelentette ki.
„Fehéroroszország nem háborús fél. Őket alapvetően egy kalap alá vették az oroszokkal, de jó néhány sportszervezetnek különböző a megítélése a két országot illetően” – magyarázta Tóth László, majd a fehéroroszok szankciójának feloldásával kapcsolatban elárulta, hogy a döntést egyhangúlag fogadták el.
Az ukránok reakciója, azaz, hogy nem küldik el cselgáncsozóikat a vb-re, azért is lepte meg őket, mert az ukránok eddig csak az oroszok indulása ellen tiltakoztak.
„A fehéroroszok nem voltak ennyire fókuszban. Aztán amikor megszületett a döntés, szembesültünk azzal, hogy
az ukrán sportminisztérium, és nem pedig az ukrán sportági szövetség határozott úgy, hogy egy kalap alá veszi a két országot”
– árulta el Tóth László a Mandinernek.
„Ez a döntés abszolút meglepetésként ért minket. Az Ukrán Judoszövetség elnöke elmondta nekem, hogy mennyire fáj ez nekik. Hétfőn úgy váltunk el, hogy reméli, a sportminisztérium megváltoztatja a döntést. Mi bizakodóak vagyunk, hogy az utolsó pillanatban meggondolják magukat, mert így a komplett válogatottjukat sújtják.”
Tóth László emlékeztetett, hogy a Nemzetközi Judoszövetség döntése nemcsak a világbajnokságra szól, hanem a szervezet összes versenyén érvényes, így jelen állás szerint az ukránok egyiken sem vesznek majd részt.
Az ukránok arra hivatkoztak, hogy egy olyan kormányrendelet van érvényben, amely ilyen helyzetben megtiltja a részvételt a sportolóiknak.”
A judoinfo.hu cikkében megjegyzi, hogy a nevezési lista alapján két fehérorosz versenyzőt érint a feloldozás. Tóth László szerint viszont az ukránok a teljes csapatukkal, tizennégy egyéni versenyzővel jöttek volna.
„Ők az európai középmezőnyben vannak, és egy-két éremre esélyes versenyzőik lettek volna a vb-n. Egyébként elképesztő erősségű mezőny gyűlik össze, összesen húsz olimpia bajnokkal és huszonnyolc világbajnokkal. Természetesen nagyon sajnáljuk, ha az ukránok nem vesznek részt, de azt gondolom, hogy az utolsó pillanatokban még finomodhat a helyzet” – mondta bizakodva Tóth László.
„Végtelenül sajnálom őket, mert óriási lelkesedéssel építik a judót, amely az egyik kiemelt és szeretett sportáguk. Amikor kitört a háború, akkor az Európai Judoszövetség is hathatós eszközökkel segítette az ukrán judót, a Magyar Judoszövetség pedig háromszáz ukrán menekült judós gyereket fogadott be. Közülük legalább harmincan itt maradtak Magyarországon, a jórészük nyugatra ment tovább, egy nagyon kevés része pedig visszament Ukrajnába. Már honosítottunk is több versenyzőt, akik utánpótlásszinten gyönyörűen beilleszkedtek a magyar judotársadalomba.”
A budapesti vb rajtlistáján egyébként 91 ország 566 judósa szerepel. Amit a fehéroroszok visszakaptak, azt elvették a portugáloktól, de egészen más okból: a Portugál Judoszövetség igen komoly összeggel tartozik a nemzetközi szövetségnek, s az elmaradt kifizetések miatt felfüggesztették a tagságát. A sportolóik ennek ellenére indulhatnak majd Budapesten, de csak semleges színekben, az IJF zászlaja alatt – írja a judoinfo.hu.
A nevezési listán így az IJF csapata a legnépesebb, a portugálok mellett az orosz válogatott tagjai is semleges színekben szerepelnek majd a világbajnokságon. Mellesleg az oroszok is kaptak kedvezményt: részt vehetnek a vb utolsó napján a csapatversenyben is, de ott is az IJF csapataként – teszik hozzá.
Tóth László a magyarok esélyeiről is beszélt.
„Érmet, érmeket várunk a csapattól. Reméljük, egészségesek maradnak, mert betegség tizedel bennünket” – árulta el. Mint ismert, Tóth Krisztián, az MTK Budapest olimpiai bronzérmes klasszisa sérülés miatt nem indul.
Ebben a kiélezett mezőnyben fantasztikus küzdelmek várnak ránk, meg persze a versenyzőinkre is. Ezen a versenyen a Los Angeles-i olimpia alapjait le tudjuk rakni, már csak azért is, mert huszonegy fővel indulhatunk. Ha a vb nem Budapesten lenne, akkor sokkal kisebb létszámmal nevezhetnénk, ám a rendező országra nem vonatkozik a nemzetközi szövetség kvalifikációs szabályzata. Alapvetően csak a top százból lehet indulni, és nekünk vannak olyan fiataljaink, akik nincsenek benne.”
Hozzátette: őket is meglepte az, hogy ilyen erővel képviselteti magát a nemzetközi judoélet, mivel az olimpiákat megelőző első évben általában sokkal gyengébb a felhozatal.
„Bizakodom benne, hogy ez az ukrán kérdés is megoldódik. Nagyon-nagyon rossz érzés volt ott az Ukrán Judoszövetség elnökével mindezt átélni, aki folyamatosan tájékoztatott a részletekről” – mondta el Tóth László.
A tatamin mindegyik ország rendkívül korrekt egymással. Le a kalappal a sportolók korrektsége előtt, és bárcsak a politika is ilyen módon viszonyulna a dolgokhoz.”
A budapesti cselgáncs-világbajnokságot június 13. és 20. között rendezik a Papp László Budapest Sportarénában.
Fotó: judoinfo.hu