A levelet 1968 áprilisában írta Kádár János pártvezetőnek a Szovjetunióba száműzött Rákosi Mátyás.
Rákosi Mátyás hatalma Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után rendült meg, majd 1956 júliusában távolították el a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) vezetőségéből, miután Moszkvában egyetlen támogatója sem maradt.
Rákosi hivatalosan lemondott a tisztségről, méghozzá az életkora és az ekkor már két éve húzódó betegsége miatt, azonban a valóságra is kitért, mikor leköszönő nyilatkozatában ezt írta:
A személyi kultusz és a szocialista törvényesség terén elkövetett hibáim megnehezítik a pártvezetőség számára, hogy a Párt figyelmét teljes egészében az előttük álló feladatokra összpontosítsa.”
Ezt is ajánljuk a témában
Hosszú évek óta egy üres urnatartónál emlékeznek Rákosi Mátyás szimpatizánsai a Farkasréti temetőben, az egykori kommunista pártvezér földi maradványait ugyanis a Mandiner információi szerint elvitték a temetőből. Következzen Rákosi urnájának története, amelynek fedőlapját nem egyszer emberi ürülékkel kenték össze.
Rákosi tehát Moszkvába távozott, annak reményében, hogy pár év múlva visszatérhet. Aztán 1956 októberében kitört a forradalom, Kádárék pedig Rákosi nyakába varrták azt is. Ennek jeleként 1957 májusában megfosztották a parlamenti mandátumától is. Rákosi Moszkvában várta a fejleményeket, az év novemberében aztán nem Nyugatra, hanem Keletre vitték, pontosabban a Moszkvától 1500 kilométerre fekvő Krasznodarba, ahol még „fogták a kezét”, hiszen jó körülmények között élhetett.
1962-ben Kirgizisztánba telepítették át a feleségével. Rákosi ekkor már levelekkel ostromolta a szovjet és a magyar állami vezetést, hazatérését szorgalmazta, amire volt is némi esély, hiszen az MSZMP Központi Bizottsága foglalkozott a kérelemmel. Feltételként kötötték ki Budapesten, hogy Rákosi távol tartja magát a közügyektől, elviseli a jó körülmények közötti házi őrizetet.
A volt pártvezető azonban mindezt nem fogadta el.
A most előkerült levelet Rákosi Mátyás 1968. április 6-án írta, valószínűleg a Gorkij területén fekvő Arzamaszból. Még arra sem vette a fáradtságot, hogy tisztázza mondandóját, több helyen egyszerűen áthúzta azokat a szavakat, amelyeket nem tartott oda valónak. Feltűnő, hogy az írásban több helyesírási hibát is vétett, ami szintén a kapkodásra utal, ráadásul még Kádár nevét sem írta le helyesen.
A levél így hangzik (sic!): „Kedves Kadár Elvtárs! Ez év elején Aczél György és Sándor József elvtársak felszólitására
irtam a Központi Bizottságnak egy levelet arról, hogy hazatérésem után otthon hogyan szándékozok élni. Ennek három hónapja.
Választ nem kaptam. Közben 77-ik életévembe léptem, szívbajom és látásom annyira rosszabbodott, hogy az orvos újra kórházba akar küldeni, ahonnan alig két hónapja jöttem ki. Ujra kérem, közöljék velem, hogy mikor térhetek haza. Tisztelettel R.”
Ezt is ajánljuk a témában
Napra pontosan 110 éve született Kádár János, aki 1956. novemberben a szovjetek meghosszabbított kezeként került hatalomra, s akire később – annak ellenére, hogy Nagy Imre és társai halálra ítélésének és kivégzésének egyik fő felelőse volt – sokan mint tapasztalt bölcsre tekintettek, és „Kádár apánk”-ként emlegették. Az egykori pártfőtitkárról Földváryné Kiss Réka történészt, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét kérdeztük.
Rákosi a levelet Kádár mellett Fock Jenőnek szánta, aki miniszterelnök-helyettes volt a levél megírásának idején, ám napokkal később, április 14-én a minisztertanács elnökének nevezték ki.
A levélre a Hereditas Antikvárium december elsején esedékes árverésén lehet licitálni, a kikiáltási ár 5 millió forint.
De visszatérve Rákosihoz még egy kicsit. A tizenöt évnyi, kényszerű emigráció ideje alatt végig hitt abban, hogy hazatérhet, pedig csekély esélye volt rá. A rettegett párvezér végül 1970 novemberében kapott szívinfarktust, a következő év januárjában ismét, majd 1971 februárjában halt meg.
A földi maradványait titokban hozták haza, és a Farkasréti temetőben kapott egy urnát,
amelynek fedlapjáról idő után a nevét is levették, mert folyamatosan megrongálták a sírhelyet. 2015-ben aztán a leszármazottjai magukhoz vették Rákosi hamvait és azóta nem tudni, hogy hol van.
Kádár János Rákosi Mátyás halála után még sokáig hatalmon maradhatott, 1988 májusában távolították el a politikai bizottságból a párttársai, ő 1989. július 6-án halt meg. Pont azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróság rehabilitálta Nagy Imrét és mártírtársait...
Ezt is ajánljuk a témában
1958. június 16-án ért véget a moszkovita kommunistából lett szabadságharcos miniszterelnök élete.
Nyitókép: Mandiner
Példátlan határátlépés – színészszervezetek közös nyilatkozata a színházi világban a napokban történt emberi tragédia és annak sajtóbeli kezelése kapcsán.
Az ukrán elnök szerint Putyinnak kellene Kijevbe jönnie.
A biztonságpolitikai szakértő korábban Putyin „hasznos bolondjának” nevezte a magyar kormányt, amit a miniszterelnök politikai igazgatója nem hagyott szó nélkül.
Varga Mihály MNB-elnök kijelentése is kedvezően befolyásolta az árfolyamot.
Az orosz elnök tisztázta a felmerülő kérdéseket.
A puritán Kádár-mítosz máig él, noha a rózsadombi úszómedence, a balatonaligai magánsziget és a luxusvadászatok egészen más képet festenek róla. A „szerény pártvezér” legendája csak politikai díszlet volt, amely mögött egy sajátos szocialista király élt. A kérdés nem az, hogy puritán volt-e, mert nagyon nem, hanem az, hogy miért etetnek minket ezzel még 2025-ben is. Sebestyén Géza írása.
A sajtószabadság jegyében nem engedte dolgozni az újságírót a Tisza Párt.
Nagy neveket és jelölteket nem jelentett be Magyar Péter, hiába ígért ilyesmit. Tömeg se volt, az adóemelési botrány pedig kezd ráégni a Tiszára.
