Magyarországon eddig zömében nem publikált orosz levéltári iratokból és képi dokumentumokból nyújt válogatást a NEB online tárlata.
Miért szedett túszokat a szovjet vezetés az első világháború idején fogságba esett magyar tisztek közül? Miként zajlott speciálisan képzett szakértők közreműködésével a pártmunkások útleveleinek hamisítása? Milyen jellemrajzot adott 1938-ban a Spanyol Kommunista Párt a később saját elvtársai által kivégzett Rajk Lászlóról? Többek között ez is kiderül a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Magyarok a kommunista világpártban című online kiállításából.
Az 1919-ben alapított, a várt és tervezett világforradalom „had seregeként” működött Kommunista Internacionálé (Komintern) és a szovjetunióbeli magyar emigráció kapcsolatrendszerét középpontba állító tárlat Magyarországon eddig zömében nem publikált orosz levéltári iratokból és képi dokumentumokból nyújt válogatást.
A kiállított anyagok jelentős hányada a Magyarország 1945 utáni szovjetizálásában és a rendszer fenntartásában szerepet játszott személyekhez köthető. A tíz virtuális tablóból álló tárlat érdekes adalékokkal szolgál Rákosi 1945 előtti életéről, és egészen a köré épített vezérkultusz kezdeteihez, a Franciaországban felállított internálótáborokig vezetik az olvasót, ahol a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán harcolt magyar önkéntesek már az 1940-es évek elején „korunk legnagyobb magyarjaként” köszöntötték a börtönből frissen szabadult pártvezetőt.
A kiállítás honlapjára ellátogatók megtudhatják, milyen, a valóságtól teljesen elrugaszkodott ígéretekkel igyekeztek az emigráns magyar kommunista propagandisták megadásra bírni a Vörös Hadsereg ellen harcoló honfitársaikat, amelyek képtelen volta mellett már Farkas Mihály sem tudott szó nélkül elmenni.
Az érdeklődők emellett arról is értesülhetnek, hogyan kényszerültek Moszkvában magyarázkodni korábbi „botlásaik” miatt még a legbefolyásosabb magyar emigráns kommunista vezetők is, milyen volt egy feljelentő levél a nagy terror idején, és betekintést nyerhetnek a második világháború idején Moszkvából a mai Üzbegisztán területére menekített pártfunkcionáriusok mindennapjaiba is. A gazdag képanyagot a téma szakértői által írt, az olvasó tájékozódását segítő magyarázó szövegek egészítik ki.
(forrás: közlemény)
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vizét Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Itthon is szeretnék növelni a világhírű, magyar-francia származású festőművész ismertségét.
A francia művész a sokszínűsget akarta ünnepelni.
Egy biztos, ahogyan a kő, és a magyarság, úgy a bocskai is megmarad.
El van átkozva a csapat a bírói döntésekkel.
A legmagyarabb Habsburg személyéről, csodálatos örökségéről a Habsburg Történeti Intézet könyv és kisfilmek formájában is megemlékezik.
Hankó Zoltán nem kíván távozni a Gyógyszerészi Kamara elnöke posztjáról, ugyanakkor nyitott az együttműködésre az új vezetéssel.
