Magyarországon eddig zömében nem publikált orosz levéltári iratokból és képi dokumentumokból nyújt válogatást a NEB online tárlata.
Miért szedett túszokat a szovjet vezetés az első világháború idején fogságba esett magyar tisztek közül? Miként zajlott speciálisan képzett szakértők közreműködésével a pártmunkások útleveleinek hamisítása? Milyen jellemrajzot adott 1938-ban a Spanyol Kommunista Párt a később saját elvtársai által kivégzett Rajk Lászlóról? Többek között ez is kiderül a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Magyarok a kommunista világpártban című online kiállításából.
Az 1919-ben alapított, a várt és tervezett világforradalom „had seregeként” működött Kommunista Internacionálé (Komintern) és a szovjetunióbeli magyar emigráció kapcsolatrendszerét középpontba állító tárlat Magyarországon eddig zömében nem publikált orosz levéltári iratokból és képi dokumentumokból nyújt válogatást.
A kiállított anyagok jelentős hányada a Magyarország 1945 utáni szovjetizálásában és a rendszer fenntartásában szerepet játszott személyekhez köthető. A tíz virtuális tablóból álló tárlat érdekes adalékokkal szolgál Rákosi 1945 előtti életéről, és egészen a köré épített vezérkultusz kezdeteihez, a Franciaországban felállított internálótáborokig vezetik az olvasót, ahol a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán harcolt magyar önkéntesek már az 1940-es évek elején „korunk legnagyobb magyarjaként” köszöntötték a börtönből frissen szabadult pártvezetőt.
A kiállítás honlapjára ellátogatók megtudhatják, milyen, a valóságtól teljesen elrugaszkodott ígéretekkel igyekeztek az emigráns magyar kommunista propagandisták megadásra bírni a Vörös Hadsereg ellen harcoló honfitársaikat, amelyek képtelen volta mellett már Farkas Mihály sem tudott szó nélkül elmenni.
Az érdeklődők emellett arról is értesülhetnek, hogyan kényszerültek Moszkvában magyarázkodni korábbi „botlásaik” miatt még a legbefolyásosabb magyar emigráns kommunista vezetők is, milyen volt egy feljelentő levél a nagy terror idején, és betekintést nyerhetnek a második világháború idején Moszkvából a mai Üzbegisztán területére menekített pártfunkcionáriusok mindennapjaiba is. A gazdag képanyagot a téma szakértői által írt, az olvasó tájékozódását segítő magyarázó szövegek egészítik ki.
Magyarok a kommunista világpártban
(forrás: közlemény)
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Az épület önmagában megér egy látogatást.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ naptárában továbbra is szerepel Lakatos Márk december 2-i előadása Ízlésed és pofonok címmel, szúrta ki a Magyar Nemzet.
Most már tudjuk: a szivárványkoalíció - benne a Tisza Párttal – ha tehetné, Budapesten is eltörölné a rezsicsökkentést, és migránsokat telepítene be a fővárosi önkormányzat bérlakásaiba.
