Nem fizetett a Wizz Air, egy férfi végrehajtókat küldött a légitársaságra
Hónapokon át várta, hogy a légitársaság kártérítést fizessen neki, azonban erre nem került sor.
Az informatikai leállás világszerte gondot okozott az utasok járattörlési kártérítésében.
Nyitókép: Bodo Marks / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
A Mandiner olvasói emlékezhetnek: minden idők legnagyobb globális informatikai összeomlását okozta pénteken egy kiberbiztonsági cég, a CrowdStrike szoftverének elhibázott frissítése. A hiba a nagy légitársaságok, bankok és más szolgáltatások leállását eredményezte, példátlan fennakadásokat okozva az egész világon. A Wizz Air légitársaságot is érintette az IT leállás, a cég a járattörlés kártérítést elutasította, így voltak olyan utasok, akik 19 órás késést szenvedtek el egy Rómából Budapestre tartó járaton. A légitársaság arra hivatkozott, hogy a késést előre nem látható és elkerülhetetlen körülmények okozták, így nem kötelesek kártérítést fizetni.
A Daily Mail beszámolója szerint az Egyesült Királyság Polgári Légiközlekedési Hatósága (CAA) pénteken közölte a légitársaságokkal, hogy a globális informatikai rendszerösszeomlás „rendkívüli körülménynek” minősül. Ennek következtében a légitársaságok mentesülnek a szokásos kártérítési kötelezettségek alól, amelyeket általában járatkésések vagy törlések esetén kötelesek teljesíteni – írta meg a Ripost.
A brit hatóság szerint az informatikai leállás következtében bekövetkezett járattörlések és jelentős késések olyan események közé sorolhatók, mint a terrorizmus, szabotázs, vagy az utasok által okozott zavarok, amelyekért az üzemeltetők nem felelősek. A CAA arra figyelmeztette a légitársaságokat, hogy készüljenek jogi lépésekre az utasoktól vagy azok jogi képviselőitől, akik a kártérítés elmaradása miatt perelhetnek.
Kártérítési igényt járattörlés vagy járatkésés miatt első sorban jogi úton lehet érvényesíteni, de akadnak olyanok, akik más utat választanak. Akár közvetlenül végrehajtók megbízásával, ahogy azt egy brit férfi tette az Egyesült Királyságban lévő Luton repülőterén. Járattörlés miatt a Wizz Airtől kártérítést követelt, amelyet a légitársaság hónapokon át nem fizetett ki a bíróság ilyen irányú ítélete ellenére sem.
A járatkésések és járattörlések miatt előtérbe kerülnek a légi utasok jogai, azaz, hogy ilyen esetekben milyen jogcímen és milyen formában igényelhetnek kártérítést a légitársaságoktól.
Az utasoknak az extra költségeket, például szállodai és étkezési költségeket megtérítik, azonban a bevett uniós szabályok szerint ezen túlmenően további kártérítés nem igényelhető.
Az uniós jogszabályok értelmében, ha egy járat több mint három órát késik, vagy teljesen törlődik, a légitársaságnak másik repülőt kell felajánlania az utasnak, vagy vissza kell térítenie a teljes jegyárat, és esetleg kártérítést is fizetnie – olvasható az Euronews hasábjain. Az időjárási viszonyok és biztonsági kockázatok kivételek lehetnek a szabály alól, és az informatikai leállást is ilyen „rendkívüli körülménynek” tekinthetik a légitársaságok. Ezért az utasoknak nem valószínű, hogy kompenzációt kapnak a globális IT-leállás következményeként kialakult késések és járattörlések miatt.
Amennyiben egy utasnak egy légitársaság törli a járatát, akkor joga van választani a jegyár-visszatérítés, átfoglalás vagy az indulási repülőtérre való visszatérés között – olvasható az Europa.eu oldalán. Ezenfelül arra is jogosult, hogy segítséget kapjon a repülőtéren. Abban az esetben ha a légitársaság nem értesítette a járattörlésről legalább 14 nappal a menetrend szerinti indulás időpontja előtt, kártérítésre is igényt tarthat. A légitársaságnak kötelessége bizonyítani, hogy az utast személyesen és megfelelő időben értesítette a járattörlésről, ellenkező esetben az illetékes tagállami hatósághoz kell fordulni.
Nem jár viszont kártérítés, – ahogy korábban is idéztük – ha a légitársaság bizonyítani tudja, hogy a járattörlésre rendkívüli körülmények miatt került sor, melyeket észszerű intézkedésekkel nem lehetett elhárítani.
A légitársaságnak a rendkívüli körülmények fennállását például a fedélzeti naplóból vett kivonatokkal, eseményjelentésekkel vagy más okmányokkal kell bizonyítania. A légitársaságnak a bizonyítékul szolgáló dokumentumokat a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti rendelkezések értelmében át kell adnia az illetékes tagállami végrehajtó szervnek, valamint az érintett utasoknak.
Járatkésés esetén is jogosult lehet az utas arra, hogy a légitársaság visszatérítse a jegy árát és visszaszállítsa a kiindulási repülőtérre. Amennyiben több mint 3 óra késéssel érkezik meg úti céljába, kártérítésre jogosult, kivéve ha a járat rendkívüli körülmények miatt késett. A légitársaságnak a rendkívüli körülmények fennállását például a fedélzeti naplóból vett kivonatokkal, eseményjelentésekkel vagy más okmányokkal kell bizonyítania. A légitársaságnak a bizonyítékul szolgáló dokumentumokat a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti rendelkezések értelmében át kell adnia az illetékes tagállami végrehajtó szervnek, valamint az érintett utasoknak.
Ezt is ajánljuk a témában
Hónapokon át várta, hogy a légitársaság kártérítést fizessen neki, azonban erre nem került sor.
Ezt is ajánljuk a témában
A légitársaság elutasította az utasok kártérítési igényét, akik 19 órás késést szenvedtek el egy Rómából Budapestre tartó járaton.