Bár a baloldalon sokszor úgy állítják be, hogy a kormánypártok kizárólag a kistelepülések lakosainak körében erősek, valójában a megyei jogú városok nagyobb részében győzelmet arattak. Néhány helyen ugyan elvesztette domináns szerepét a Fidesz–KDNP, új választórétegeket is sikerült megnyernie.
Nyitókép: Shutterstock
Vizvári Soma írása a Mandiner hetilapban.
Az utóbbi napokban a választást értékelő műsorokban, cikkekben vagy akár baráti beszélgetésekben, kávéházi vitákban felkapott kifejezés lett az inkumbencia. A politológusok általában régre visszanyúló megfigyelések alapján úgy vélekednek, hogy a kormányfőkkel ellentétben az önkormányzatok vezetőinél előnyt jelent, ha hivatalban indulnak neki a következő választásnak.
Székesfehérváron, Veszprémben és Zalaegerszegen a Fidesz–KDNP nem csak a törzsszavazóit tudta megszólítani”
A majd két héttel ezelőtt megrendezett helyhatósági választáson a kormánypártok a legtöbb helyen meg tudták őrizni pozíciójukat, a vármegyék közgyűlése ismét az egész országban narancssárga lett, a megyei jogú városok nagy részét is meg tudta tartani a Fidesz–KDNP. Mi védte az „ostromlott erődöket” az inkumbencián túl?
Ezt is ajánljuk a témában
Mi kell a sikerhez: jó városvezetés vagy erős kampány? Mit gondol a TISZA Párt vezetőjéről? Mik a legutóbbi szavazás tanulságai a Fidesz számára? Székesfehérvár polgármesterével beszélgettünk.
Természetesen városfüggő, hogy mi a helyes stratégia, de Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint azt általánosságban el lehet mondani, hogy a kormánypártoknak mind az európai parlamenti, mind pedig az önkormányzati kampánya arra épült, hogy megszólítsák a törzsszavazóikat, és a kiélezett versenyre számító polgármestereiknek is elsősorban ez lehetett a feladatuk.
Ez nem mindenhol sikerült a városvezetőknek. Ilyen település Győr, ahol többen szavaztak a Fidesz egyéni önkormányzati képviselőire, mint a hivatalban lévő Dézsi Csaba Andrásra. A fidesz–KDNP-s polgármester néhány száz szavazattal kapott ki a helyi Tiszta Szívvel a Városért Egyesület, az LMP-Zöldek és a Momentum által jelölt egykori újságírótól, Pintér Bencétől, ám a kormánypártok tizennégyet elvittek a tizenöt választókerületből.
A hagyományosan fideszes város polgármesteri székének elvesztését Orbán Viktor is kommentálta az Indexnek: „A győri eset tanulság arról, hogy ha valahol régi rendezetlen ügyeket nem tudunk lezárni, azok előbb vagy utóbb, de utolérnek bennünket. Itt a Borkai-ügy ért bennünket utol, azért vesztett a polgármester.”
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Dézsi Csaba András újraszámlálást kért, aminek a Kúria helyt adott, végleges eredmény lapzártánk után várható.
Határozottan érvényesült viszont az inkumbenshatás azokban a városokban, ahol a polgármesterek valóban erősek, mint például Székesfehérváron Cser-Palkovics András, Veszprémben Porga Gyula vagy Zalaegerszegen Balaicz Zoltán esetében – mutat rá Mráz. A politológus felhívja a figyelmet, hogy ezekben a városokban a baloldal nem is mert igazán erős ellenfeleket elindítani, és a Fidesz–KDNP a jelöltek személyére építve nem csak a törzsszavazóit tudta megszólítani.
A milliós nagyságrendű dolgozó középrétegek mára a Fidesz támogatói lettek”
Tény, hogy a megyei jogú városok közül sokat már régóta a jobboldal vezet. Tizennégy éve fideszes polgármestere van Nyíregyházának és Székesfehérvárnak, előbbi helyen Kovács Ferenc csaknem 46 százalékos, utóbbiban Cser-Palkovics András közel háromnegyedes felhatalmazással kezdheti meg negyedik ciklusát. A 2006 óta fideszes irányítású Sopronban és Veszprémben egyaránt 50 százalék körüli aránnyal nyert Farkas Ciprián és Porga Gyula. A több mint negyedszázada Fidesz-vezetésű Debrecenben szintén bejött a papírforma, a szinte érdemi kihívó nélkül ringbe szálló Papp László a szavazatok majdnem felét begyűjtve harmadszor győzött, ráadásul pártja az összes egyéni körzetet megnyerte. Kecskemétet és Zalaegerszeget harminc éve jobboldali polgármester vezeti, előbbi városban Szemereyné Pataki Klaudia több mint 10 százalékpontos különbséggel múlta felül a baloldali jelöltet, utóbbi településen pedig egyenesen kiütéses győzelmet aratott Balaicz Zoltán a szavazatok 73 százalékával. Mindketten a harmadik ciklusukat kezdhetik meg. Kaposváron a fideszes Szita Károly a szavazatok több mint felével immár nyolcadik mandátumát szerezte meg, a baloldali pártok jelöltje mindössze 22 százalékot kapott. A 2022 óta a megyei jogú városok közé tartozó Esztergomot is meg tudta a tartani a Fidesz–KDNP, Hernádi Ádám polgármestert a szavazók több mint
70 százaléka kérte folytatásra.
A kormánypártok egyik legérdekesebb címvédése Szekszárdon történt. Tavaly a fidesz–KDNP-s Ács Rezsőt megfosztották polgármesteri tisztségétől. A párt most Berlinger Attilát indította, aki a szavazatok több mint 54 százalékát szerezte meg. Most kapta a legtöbb voksot a jobboldal azóta, hogy 2006-ban elhódította a városvezetői széket – érdemes észben tartani: a tizennyolc évvel ezelőtti önkormányzati választást nem sokkal azután rendezték meg, hogy kiszivárgott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonőszödi beszéde. Abban az évben Horváth István a Fidesz–KDNP jelöltjeként 8970 szavazattal 60 százalék feletti eredményt ért el, most Berlinger Attila 7788 voksot gyűjtött be, a voksok 54,3 százalékát. Itt nincs szó inkumbenshatásról, Berlinger először foglalhatja el a polgármesteri széket. Öt évvel ezelőtt Ács Rezsőt Bomba Gábor még meg tudta szorongatni, mindössze 300 szavazat döntött, mostanra viszont nagy arányban csökkent a kihívóba vetett bizalom, hiszen majdnem 1000 vokssal kevesebbet kapott, mint 2019-ben. „Szekszárd jobboldali város, de az előző polgármester – a ciklus közbeni leváltása is ezt bizonyítja – nem tudta teljesen maga mögé felsorakoztatni a jobboldaliakat. Egy új fideszes városvezető helyre tette a dolgokat, és így az erőviszonyoknak megfelelő eredmény születhetett” – vélekedik Mráz Ágoston Sámuel.
Ha a fővárost vizsgáljuk, közhelyszámba megy, hogy a II. és a XII. kerület fideszes fellegvár, s ezt az utóbbi időben főként azért emlegetik, hogy a baloldal jobb szereplését a jobboldal gyengüléseként mutathassák be. A Nézőpont Intézet vezetője szerint viszont már a 2018-as országgyűlési választás alkalmával meg lehetett figyelni, hogy a budai konzervatív rezervátum liberálissá vált. Ez alapján semmi meglepő nincs abban, hogy Pokorni Zoltán távozásával a Fidesz–KDNP a II. kerület 2019-es elvesztése után a Hegyvidéket sem tudta megvédeni. A választási térkép persze cáfolja azt a megállapítást, hogy a kormánypártot az utolsó fővárosi fellegvárából verték ki. Az V. kerületet még Rogán Antal nyerte meg a jobboldalnak 2006-ban, s több ciklus óta a szintén fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter irányítja. Talán nem véletlen, hogy a baloldal olyan politikai kalandorokat indított el ebben a számára nyerhetetlennek ítélt kerületben, mint Juhász Péter, aki polgármesteri álmokat szőtt, vagy az ellenzéki térfélen kódorgó Lukácsi Katalin, aki képviselőségre áhítozott. Igaz, Lukácsi legalább azt elérte, hogy a kampány egyik szürreális jelenetét kössük a nevéhez. A képviselőjelöltet ugyanis éjnek évadján plakátrongáláson kapták, mire menekülni kezdett. Minderre utólag rátett egy lapáttal, hogy lebukását és menekülését spirituális élménynek nevezte. S ha már elit kerületek, érdemes kitérni arra, ami az I. kerületben történt, ott a regnáló baloldali polgármestert verte meg a fideszes Böröcz László 463 szavazattal.
2006-ban hódította meg a Fidesz–KDNP a XVI. és a XVII. kerületet, s 2010 óta már Kőbányát is kormánypárti polgármester, D. Kovács Róbert Antal irányítja. Ezeket a városvezetői helyeket a Fidesz–KDNP magabiztos előnnyel tartotta meg, sőt a X. kerületben még szilárdabb lett a kormánypárti vezetés, hiszen a tizenkét körzetből nem hatot, hanem már kilencet hoztak el a jelöltjei. Sokat számíthatott, hogy ezúttal a Momentum önálló jelölteket állított.
Szekszárdon nincs szó inkumbenshatásról”
Mráz Ágoston Sámuel rámutat arra, hogy a jobboldal új választói rétegeket nyert meg magának. Emlékeztet, évekkel ezelőtt a „keményen dolgozó kisember” kampányra a liberális véleményvezérek azt mondták, felháborító manipuláció, angolból fordított olcsó trükk. „Valójában a legjobb leírása annak, ami történik: a milliós nagyságrendű dolgozó középrétegek mára a Fidesz támogatói lettek” – fogalmaz.
Előző számunkban bemutattuk a Nézőpont Intézetnek a választás után megjelent elemzését, amely azt vizsgálta meg, mi történt volna egy az EP-választással azonos eredményű országgyűlési választáson. Modellszámításuk során a pártok EP-listájára leadott szavazatokat duplikálták, és abból indultak ki, hogy egyéniben is ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavaznak a polgárok, amelynek a listájára, így az országos listáról kiosztott mandátumoknál a választókerületi töredékszavazatokat is figyelembe vették. Ezek alapján a Fidesz–KDNP országos listáról 39, az egyéni választókerületekből pedig 96, összesen 135 országgyűlési képviselői hellyel számolhatott volna, ami azt jelenti, hogy újra kétharmadot szerzett volna a parlamentben.
De vajon egyben kezelték a választópolgárok az európai parlamenti és az önkormányzati választást, és az utóbbin is felhasználták-e a szavazatukat arra, hogy kifejezzék álláspontjukat? A Nézőpont Intézet vezetője szerint mivel sok helyen eltérő szavazatszámok születtek az európai parlamenti és az önkormányzati választás tekintetében, azt nem lehet kijelenteni, hogy az emberek automatikusan összekötötték volna voksaikat.
***
– Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere
| Szalai Laura interjúja a Mandiner hetilapban |
Minek tulajdonítja, hogy a megyei jogú városok közül Zalaegerszegen született az egyik legnagyobb arányú Fidesz-győzelem?
2014-ben 64, 2019-ben 70, a mostani választáson pedig már 73 százalékos arányban tiszteltek meg bizalmukkal a polgárok, aminek a hátterében több tényező áll. Egyrészt az elmúlt tíz évben a kormánnyal szorosan együttműködve jelentős fejlesztéseket valósítottunk meg, amit nagyra értékelnek a zalaegerszegiek. Elkészült a Zalazone járműipari tesztpálya, az AVL kutató-fejlesztő központja, a science park, a Rheinmetall-gyár, hamarosan pedig egy új autóipari beszállítói üzem is épül nálunk 35 milliárd forint beruházással. Létrejött ötezer munkahely. 2014-ben még 7,5 százalékos volt a munkanélküliség, mostanra 2,5 százalékra csökkent. Az iparűzésiadó-bevételünk az eltelt tíz évben 3,2 milliárdról 7,5 milliárd forintra nőtt. Megnyílt az új uszoda, tanuszoda és városi strand, az Alsóerdei Sport- és Élménypark, a Mindszentyneum, a helyitermék-piac, megújult a Göcseji Múzeum és a Korona Szalon – hogy csak néhány példát említsek az infrastrukturális fejlesztések közül, és hosszan lehetne még folytatni a sort. De kizárólag fejlesztésekkel nem lehet választást nyerni, legalábbis nem ilyen arányban.
Hanem még mivel?
Legalább ekkora szerepet játszik a városvezetés sikerében egyrészt a szervezeti hátterünk folyamatos karbantartása és fejlesztése. Nem elég csak a kampányban dolgozni, az egész ciklusban el kell végezni a munkát. Régi igazság, hogy a sikernek nem titka van, hanem ára. A másik tényező, hogy kiemelten figyelünk a személyes kapcsolatépítésre az emberekkel. Hiába vált ugyanis dominánssá a virtuális világban zajló kommunikáció – mi is hangsúlyosan jelen vagyunk a közösségimédia-felületeken –, azt tapasztalom, hogy az emberek igénylik és értékelik a személyes jelenlétet és kapcsolattartást. Egy-egy találkozás, beszélgetés felértékelődött, különösen a járvány és a korlátozások után. Valamennyi városrészre figyelünk, változatos rendezvényeket szervezünk, és minden programon jelen vagyunk személyesen. Zalaegerszegen sikerült kialakítani egy olyan közösséget, amely lokálpatrióta, az összefogásra koncentrál, és mindenkinek megadja a tiszteletet.
Meglehetősen megosztó és durva kampány folyt az országos politikában. Mennyire sikerült helyben kizárni a közhangulatot?
Zalaegerszegen a kormánypártok 47 százalékot szereztek az EP-választáson, a huszonöt megyei jogú város közül nálunk szerepelt a legjobban a Fidesz–KDNP. A polgármester-választáson elért 73 százaléknyi szavazat azt jelenti, hogy több ezer ellenzéki szavazó is rám voksolt. Ez jól mutatja, hogy Zalaegerszegen nyugodt, békés, a fejlesztésekre koncentráló, az összefogást hangsúlyozó hangulatot sikerült kialakítani. Persze az EP-választási kampányt ugyanúgy végigvittük – ez látszik a szavazati arányon –, járt nálunk Orbán Viktor miniszterelnök és több miniszter is, de világosan meg tudtuk mutatni, hogy párhuzamosan lesz egy önkormányzati választás is, amely a helyi ügyekről, a programról, a városról, az itteni jelöltekről és emberekről szól.
Milyen a helyi kormánypárti erők viszonya az ellenzékkel?
Normális együttműködést tudtunk kialakítani. Harminc éve fideszes városvezetése van Zalaegerszegnek, és kiváló elődöm, Gyimesi Endre munkája példaértékű számomra. Sokat tanultam tőle, többek között azt, hogyan kell egy városvezetőnek az adott politikai körülmények között mindenki polgármesterének lennie. A város érdekében keresni kell az együttműködést, kompromisszumokat kell kötni, és korrektnek kell lenni. Igyekszem ezt szem előtt tartva hozzáállni a helyi ellenzékhez, és szerencsére erre megvan a fogadókészség is. A kampányban hangsúlyoztuk: Zalaegerszeg a béke szigete, mert nincsenek vérre menő viták, személyeskedő, egymás lejárató politikai küzdelmek, amelyek megmérgeznék a közéletet.
Milyen terveik vannak a következő ciklusra?
Kidolgoztunk egy 307 oldalas, minden témára kiterjedő szakmai választási programot, amely 2029-ig meghatározza a fő irányokat – a kivonata egyébként olvasható a honlapomon. Ezek közül az alábbi célokat emelném ki: szeretnénk folytatni a Kovács Károly városépítő programot, vagyis az utak, járdák, parkolók szisztematikus rendbetételét. A másik lényeges elem a településfejlesztési operatív program, amelynek köszönhetően 8,5 milliárd forintos fejlesztés valósul meg a következő években. Vannak olyan nagyszabású elképzeléseink is, mint a színház felújítása vagy a játszóház megépítése, de ezekhez kormányzati segítség szükséges majd. Továbbá zajlik a gazdaságfejlesztés is, e téren számos projekt vár ránk. A programunk kidolgozása során fontosnak tartottuk, hogy reális és megvalósítható célokat tűzzünk ki, továbbá az elkészülő fejlesztések fenntarthatók legyenek, hiszen csak ilyen feltételekkel számíthatunk a kormány támogatására. A jó együttműködéshez nekünk is olyan javaslatokat kell megfogalmaznunk, amelyek mellé a kormány jó szívvel tud odaállni, forrást nyújtani. A fenntarthatóság a jövőben kiemelten fontos szempont lesz.
***
– Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere
| Nagy Gábor interjúja a Mandiner hetilapban |
Mi a titka, hogy magasabb választási részvétel mellett 58,3-ről 70,3 százalékra tudta növelni az önre leadott voksok arányát?
Nincs titok. A polgármesterség munka, amit nemcsak a kampány heteiben, hanem az ötéves ciklus minden egyes napján kell végezni. Ha az emberek azt látják, hogy a helyi közélet nem a viharokról, hanem a folyamatos fejlődésről, a város és a lakosság igényeiről szól, akkor ezt támogatják is. Négy és fél évvel ezelőtt elkezdtünk egy folyamatot: több évtizedes lemaradásából kellett visszahoznunk Esztergomot. Középületeink, útjaink állapota nem várhatott tovább, ahogy a gát ügyének megoldása sem. Tavaly decemberben ránk ijesztett a Duna, legutóbb pedig épp a választás előtti héten. Esztergomnak égető szüksége van a gátra, és januárban végre ténylegesen el tudtuk kezdeni építeni. Ott van a városháza épülete is, amelynek jól halad a felújítása. Ez csak két kiragadott példa, de jól mutatja, egy ciklus arra elegendő, hogy a terveink megvalósítását elkezdjük, de egy felelős városvezető nem öt évre tervez. A kampányunk végtelenül egyszerű volt: azt kértük, hogy folytathassuk. Az eredmények tükrében büszkén elmondhatom, hogy az emberek elégedettek voltak mindazzal, amit elkezdtünk, és úgy gondolták, érdemes folytatni. Ez a felhatalmazás városi rekord: a rendszerváltozás óta ez volt a kilencedik önkormányzati választás, ez idő alatt egyetlen polgármester sem kapott annyi szavazatot, amennyit most én. Az eddigi legtöbbet 2010-ben Tétényi Éva szerezte, 8117-et, idén ez megdőlt 8418 vokssal.
Lehet beszélni az ellenzéki alternatíva hiányáról?
Voltak ellenzéki jelöltek: párt, egyesület és függetlenek is megmérették magukat. Beszédes, hogy csak a pártként indulók tudtak mind a tíz körzetben jelöltet állítani. Az egyesületnek, amely ugyanezen logó alatt próbálkozott öt éve is, és amely a legnagyobb ellenzéki formációként igyekezett feltűnni, csak kilenc körzetben sikerült a jelöltállítás. Nekik is öt évük volt bizonyítani, de ez idő alatt nem igazán tudtak értékelhető munkát felmutatni. A testületi ülésekre elvétve jártak be, és sok esetben szembementek a város érdekével: például a gát megépítéséről egyikük sem szavazott igennel. Az eredmények alapján az esztergomiak ezt így honorálták. Én minden esztergomit képviselek, pártállástól, politikai nézetektől függetlenül.
Milyen fejlesztéspolitikai célokat tudott elérni?
A fejlesztéspolitikának elválaszthatatlan és egyik legfontosabb része a gazdaságpolitika és annak fejlesztése. Utóbbira nagy hangsúlyt helyeztünk. Esztergomban a legerősebb gazdasági tényező a Suzuki-gyár. A város infrastruktúrájának legmeghatározóbb része ez. Az önkormányzatnak szerintem egyfajta katalizátorként kell működnie a vállalkozások számára. Néhány példa: átadtuk a vállalkozások indulását segítő inkubátorházat, elkészült az intermodális csomópont, idén pedig nálunk nyílt meg a Mohu első magyarországi hulladékudvara.
A fiatalokat, a családosokat mivel tudta megszólítani?
A kampány nálunk arról szólt, hogy megmutattuk, mi mindent tettünk az elmúlt években, és mit szeretnénk folytatni. Az előző ciklusban nagy súlyt fektettünk a gyermekek, fiatalok és családok jóllétére: játszótereket újítottunk fel és nyitottunk meg, energetikai korszerűsítéseket hajtottunk végre több intézményen, pumpapályát és görparkot létesítettünk. Utóbbi története különösen kedves nekem: a városban felháborodást keltett, hogy a gördeszkás fiatalok olyan helyeken is megfordulnak, ahol bizony romboltak is. Találkoztam a deszkások szószólójával, megbeszéltük, mire van szükségük, milyen helyigényük, technikai igényük volna, majd ezek alapján megépítettük a szigetre a görparkot. Ez is jó példa arra, hogy ha beszélgetünk az emberekkel, akkor hatékonyan, a valós igények mentén tudjuk előrébb vinni a várost. Sokan tekintenek úgy a hivatalra, mint egy elefántcsonttoronyra, ahol az emberek feje fölött dőlnek el az ügyek, de láthatjuk – és bízom benne, hogy az esztergomiak is látják már –, ez nem így van: nem elefántcsonttoronyban élünk, hanem a valóságban.
Mekkora szerepet játszott a kampányában a közösségépítés?
Számomra az egyik legfontosabb az emberekkel való személyes kapcsolattartás, így ismerem meg leghitelesebben a problémákat, az elfogulatlan visszajelzéseket. Több alkalommal is megszerveztük az 5 perc Hernádival nevű eseményt, ahol bárki feltehette a kérdéseit, megoszthatta velem a meglátásait. Szerencsére az utcán is sokan megállítanak, váltunk néhány szót. Emellett a városi rendezvényeinket igyekszünk úgy tervezni, hogy minél több embert vonzzanak. Gondoljunk csak a most már hagyományosnak tekinthető MCC Fesztre, amely több tízezer embert mozgat meg, helyieket és idelátogatókat egyaránt. Emellett ott van a május 1-jei Esztergom-nap, ahol azt ünnepeljük, hogy 2022. május 1. óta ismét megyei jogú város Esztergom.
Egyes helyeken jelentősen eldurvult a közbeszéd, negatív kampány jellemezte a feleket. Ön mit tapasztalt?
Büszke vagyok a városomra, mert itt csendes, nyugodt kampány zajlott, egyik oldal sem ment bele a sárdobálásba, mindenki a maga programjait propagálta. Az országos események sem rengették meg a nyugalmunkat; mint azt már említettem, nálunk egyetlen folyó áradása okozott megoldandó problémát: a Dunáé.
Nehezítette vagy könnyítette a kampányt, hogy egyszerre tartották a helyhatósági és az EP-választást?
Egyáltalán nem befolyásolta. Az önkormányzati választásra fókuszáltunk, nekünk az volt az elsődleges.
Ezt is ajánljuk a témában
Ahogy a kormánypártoknak, az ellenzéknek is öt éve volt bizonyítani, de a baloldal nem tudott értékelhető munkát felmutatni. Hernádi Ádám esztergomi polgármesterrel beszélgettünk, aki a voksok több mint 70 százalékát szerezte meg június 9-én.
„Akiket felzaklatott az a téves hír, hogy szír volt az elkövető, és megnyugodtak, amikor kiderült, hogy szaúdi, azoktól elnézést kérek!” – írta a frakcióvezető.
Az elemző szerint a Tisza Párt vezetését mutató közvélemény-kutatások az ellenzéki tábor reményének fenntartására szolgálnak.
Nem eszik olyan forrón a kását.
Rengeteg vitám van Hont Andrással, és végre egy felület, ahol nem nyom minket össze a tónizó csőcselék.
Az emberiség történelme 2024-ben sem ért véget. Szerencsére. A változások azonban drámaiak, világrendünk recseg-ropog, s az év végén is látszik: senki nem tudhatja biztosan, mit hoz a közeljövő.
Ki vezet valójában a közvéleménykutatások alapján? Milyen hibákat követ el a Tisza Párt vezetője? Mit szólnak Menczer Tamás és Magyar Péter csörtéjéhez? Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője értékelte az év politikai eseményeit.
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
Nyolc embert ítéltek el.
Kapcsolódó cikkek a Választás 2024 aktában.
A leginkább csak egyetlen politikusra épített formációkra szinte senki nem volt kíváncsi június 9-én, de egyelőre egyikük sem adta fel.
Brutálisan megerősödött az Európai Parlamentben az ex-kisantant, emellett is vannak hatalmas vesztesek és óriási nyertesek is. Kiszámoltuk, mutatjuk!
A bizottsági helyek kiosztásánál is kiderült: semmibe veszik a konzervatív szavazókat. Megint. Kiszámoltuk, megmutatjuk – vajon hány jobboldali szavazó kell ahhoz, hogy ugyanannyit „érjen” a szava, mint egy balos voksolónak?
