A leginkább csak egyetlen politikusra épített formációkra szinte senki nem volt kíváncsi június 9-én, de egyelőre egyikük sem adta fel.
Nyitókép: az ellenzéki összefogás 2022-ben (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Hiába a hangzatos ígéretek, a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választáson semelyik – leginkább egyetlen politikus által fémjelzett – kis párt sem tudott értékelhető eredményt felmutatni, egyikük sem jelentett vonzerőt a választók számára.
Pedig az utóbbi időszakban nagyon megszaporodtak a törpepártok, akikhez a támogatottságot tekintve hozzácsapódtak a korábban szebb napokat is megélt politikai erők, mint a Jobbik, az LMP vagy az MSZP. Így lett volna választék bőven.
A pártok támogatottságát leginkább az EP-választás mutatta meg, ahol pártlistákra szavazhattak a választók. A mandátumot nem szerző pártok közül a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt három százalék felett szerepeltek, az őket követő formációk azonban még az egyszázalékos szintet sem érték el.
A Párbeszéd a DK-val szövetségben indult, így azt nem tudjuk, hogy ha önállóan mérettetik meg magukat, milyen eredménnyel végeztek volna, de a közvélemény-kutatások alapján ez sejthető. Jakab Péter mozgalma, a Nép Pártján pedig már a választás előtt megbukott, miután nem tudta összeszedni az induláshoz szükséges támogatást.
Az egy százalék alatt teljesítőkre összesen 162 102-en szavaztak június 9-én az EP-választáson, miközben a győztes Fideszre több, mint kétmillióan.
Az önkormányzati választások sem nyújtottak biztató a képet a kispártok számára: ha már Jakabéknál tartunk, a Nép Pártján 323 polgármester vagy képviselőjelöltet indított, de közülük csak 29 szerzett mandátumot, ami országos arányt tekintve 0,14 százalékos eredményt jelent.
Vona Gábor és a 2RK mindössze 5 vármegyei listás jelöltet indított, de közülük egy sem ért célba.
A Márki-Zay Péter irányította Mindenki Magyarországa összesen 11 mandátumot tudott összekaparni (országosan ez 0,05 százalék), igaz, a pártelnök annyi eredményt fel tud mutatni, hogy megnyerte a hódmezővásárhelyi polgármester-választást.
A Jobbik is szerzett polgármesteri helyeket, de összesen csak 143 mandátumot szerzett a helyhatóságokban, ami országosan 0,70 százalékos arány. Az LMP ennél többet, 195 mandátumot tud felmutatni, (országosan 0,96 százalék). A legtöbbet az MSZP hozta (327 mandátum) és ez már több, mint 1,6 százalék országos lebontásban.
A volt MSZP elnök, Mesterházy Attila pártja, a Szocialisták és Demokraták önállóan egyik választáson sem állt rajthoz.
Ezzel együtt még egyik párt sem jelentette be, hogy megszűnne vagy feloszlana, sőt vezetőik még mindig azt sulykolják, hogy szükség van rájuk.
Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője a Mandinernek elmondta: 2010-től nézve három politikai csoport rendelkezik erős mag-szavazótáborral és országosnak nevezhető infrastruktúrával, politikai hálózattal: a Fidesz, a DK és a Mi Hazánk.
A törpepártok legnagyobb problémája mindig is az volt, és az ma is, hogy sosem épültek ki országos szinten, politikusaik csak a médiában léteztek és részben ennek is köszönhetően nem alakultak ki magszavazóik, elkötelezett híveik. A szavazóik olyan kormánykritikus baloldali választók voltak, akik tudták, hogy változást akarnak, nem szeretik a Fideszt, de Gyurcsányt sem. Ezért mindig kerestek maguknak egy új lehetőséget, ilyen volt az LMP a Momentum a Párbeszéd és a többiek.
Ezeknek a pártoknak a története a végéhez közeledik, bár már a 2022-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a baloldalon egyetlen életképes erő a DK.
– mondta Rotyis Bálint, hozzátéve, hogy innentől ezek a szavazók már nem láttak fantáziát ezekben a törpepártokban. De ezt a történetet végül nem a DK, hanem Magyar Péter megjelenése fejezte be, aki a kormánykritikus baloldali szavazóknak adott egyfajta alternatívát – hívta fel a figyelmet ez elemző.
A törpepártoknak csak az biztosítja a 2026 ig való túlélést, hogy van frakciójuk (már akinek van). Utána már senkinek nem lesz érdeke életben tartani őket.
Arról, hogy ezek a formációk csatlakozhatnak-e a Tisza Párthoz, Rotyis Bálint elmondta: ez attól függ, hogy Magyaréknak érdekében áll-e ez, de nem valószínű. Ugyanakkor politikusok átigazolhatnak Magyarékhoz, hiszen a párt körül egyre több ilyen szereplő bukkan fel. De egyikük mögött sincs akkora politikai erőforrás, amelyre szüksége lehetne a Tisza Pártnak.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Hont András meg úgy vélte, a Tisza-csodában hívő lapok, véleményvezérek „reményt árulnak, önmagukat hülyítik körbe”.
Egyelőre egyoldalú a „rajongás”.
Itt a Mandiner kisfilmje! Szakértők és elemzők a kampányfinisről, Donald Trump és Kamala Harris küzdelméről és a voksolás tétjéről.
Most foglalhatják el ténylegesen helyüket a júniusban megválasztott képviselők és polgármesterek, de nem biztos, hogy ez mindenkinek sikerülni fog.
Megtartották a Demokrata Nemzeti Gyűlést, amelyen Kamala Harris hivatalosan is elfogadta a pártja jelölését, az eseményen felvonultak a párt milliárdos támogatói, köztük a Soros birodalom örököse is.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
Kapcsolódó cikkek a Választás 2024 aktában.
Brutálisan megerősödött az Európai Parlamentben az ex-kisantant, emellett is vannak hatalmas vesztesek és óriási nyertesek is. Kiszámoltuk, mutatjuk!
A bizottsági helyek kiosztásánál is kiderült: semmibe veszik a konzervatív szavazókat. Megint. Kiszámoltuk, megmutatjuk – vajon hány jobboldali szavazó kell ahhoz, hogy ugyanannyit „érjen” a szava, mint egy balos voksolónak?
Azt mondják, mindannyiunk szavazata számít. Amit nem mondanak: hogy nagyon nem ugyanannyit. Vajon hány konzervatív voks „ért” egy liberálist? Kiszámoltuk, megmutatjuk.
