Egyenlők és egyenlőbbek – dübörög a jobboldal kirekesztése az EP-ben

Nyitókép forrása: DURSUN AYDEMIR / ANADOLU / ANADOLU VIA AFP

Nagy Gábor és Veczán Zoltán írása

***

Az Európai Bizottság (EB) elnökének és az Európai Parlament (EP) elnökének, alelnökeinek és kvésztorainak megválasztása után nemrég sor került az EP különféle szakbizottsági helyeinek kiosztására is. Korábbi kitekintésünkben és számításainkban rámutattunk*, hogy bizonyos tekintetben

Füstös szobákban zajlott az európai parlamenti poszt-osztozkodás, amelyből politikai alapon hagyták ki a Patrióták Európáért és a Szuverén Nemzetek Európája képviselőcsoportjait. De a „kirekesztés” az éppen még EU-konform Európai Konzervatívok és Reformerek csoportját is elérte: Giorgia Meloniék mindösszesen három EP-pozíciót kaptak.

Ahol a jelentések születnek: a szakbizottságokban sincs egyensúly a polgárok akarata és képviselete között

Az EP különféle szakbizottságainál viszonylag sok dolog dől el: mondhatni, itt csinálják az európai politikát. Jelesül kulcsszerepük van a jogszabályok előkészítésében, amiket aztán az Európai Bizottság terjeszt elő; ezekről szavaz utóbb az EP. Emellett

Ittenhol határozzák meg az EP hivatalos politikai álláspontját is különféle ügyekben szavazás előtt, ők informálják (vagy épp „informálják”) a képviselőket is arról, miről mit kell gondolni. Könnyű belátni tehát, hogy ezek kulcsfontosságú szervek, amelyek vezetése jóval nagyobb súllyal esik latba, mint a gyakran inkább adminisztratív szerepet vivő EP-elnök vagy alelnök politikai hovatartozása. És bizony itt sem érvényesült semmiféle egyensúly a polgárok akarata és annak képviselete tekintetében.

Jelenleg az EP-ben húsz bizottság és négy albizottság működik. Mindegyiknek van elnöke és négy alelnöke, vagyis összesen 120 ilyen pozíció van, amit el kellett osztani valahogy a különböző frakciók – és persze országok és nemi megoszlás – súlyának figyelembevételével.

A mandátumszámok, képviselői helyek az egyes frakciók tekintetében közismertek – Európai Néppárt [EPP]: 188; Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége [S&D]: 136; Patrióták Európáért: 84, Európai Konzervatívok és Reformerek [ECR]: 78; Renew Europe: 77; Zöldek/Európai Szabad Szövetség [Zöldek]: 53; Baloldal: 46, Szuverén Nemzetek Európája: 25; függetlenek: 33.

• Az EPP 8 elnök és 33 alelnök székét kapta meg;
• A szocialisták 5 elnök és 23 alelnök helyét;
• a Renew és az ECR 3-3 elnök és 13-13 alelnök fölött diszponál;
• a Zöldek 3 elnökkel és 8 alelnökkel;
• a Baloldal pedig 2 elnökkel és 6 alelnökkel számolhat.

Ennyi szakbizottsági hely járt volna ki a Patriótáknak és a Szuverenistáknak – már ha létezne némi egyensúly

Két frakció megint kimaradt – igen, a Patrióták és a Szuverenisták. A 120 különféle bizottsági szék azt jelentené, hogy – a 720 képviselői helyet figyelembe véve –

Ez alapján a Patriótáknak pontosan 14 elnöki és alelnöki poszt kellett volna, hogy jusson, a szuverenistáknak meg négy.

Ehhez képest a mainstream parlamenti székfoglalók fogták, és lényegében szétosztották maguk (a cordon sanitaire-n belülre engedett Meloni-féle ECR) között a posztokat akképpen, hogy az előbb említett két frakciónak konkrétan nulla darab jutott.

Ellenben az EPP-nél minden négy és feledik képviselőre jutott egy-egy bizottsági elnöki vagy alelnöki poszt, de még a legkevésbé protezsált Baloldalnál is 5,75 képviselőre jutott egy-egy pozíció, ami még mindig jobb az átlagnál. Mindezt teljesen egyértelműen a jobboldali frakciók rovására.

De lássuk a rangsort:

• 4.59 képviselőnként jutott egy EP-szakbizottsági pozíció a néppártiaknak,
• a szocialistáknak 4.86 mandátumonként,
• a Renew-osoknak 4.81,
• a Zöldeknek 4.81,
• az ECR-nek 4.88,
• végül a Baloldalnak 5.75 képviselőnként futotta egy-egy szakbizottsági állásra.

Mindez még nagyobb szórást mutat, ha voksokra bontjuk le. Az egyes pártokra leadott voksok számát korábbi cikkünkben már kiveséztük, itt maradnánk az átlagok ismertetésénél, s annál, hogy vajon melyik európai polgár voksa ér többet Brüsszel szerint, mint a másiké. Ugyanis – meglepő? – már megint a liberálisok jártak jól. Náluk kellett

Íme az európai polgárok rangsora, vagyis, hogy hány szavazat elég egy-egy kulcspozícióhoz: a Renew-nál egymilliónál kevesebb – 959,776 – is elég volt; a másik politikai közösség, mely jól kártyázott, természetesen a győztes EPP, amelyiknél ennél valamivel több – 1,012,079 európai polgár képviseletére járt egy EP-szakbizottsági szék. Majd sorban a többiek:

• az ECR – 1,056,191 szavazat pozíciónként;
• a szocialisták – 1,106,112;
• a Zöldek – 1,235,159;
• s a Baloldal – 1,395,148.

A huszonhatmillió európai polgárt képviselő Patrióták és a Szuverenisták nem kaptak egyetlenegyet sem.

Az átlag egyébként – a frakciókkal bíró képviselők beleszámolásával – 1,293,984 – lenne, eszerint a Patriótáknak – értelemszerűen a fentiektől visszaosztva – ugyancsak 14 elnöki vagy alelnöki poszt járna, a szuverenistáknak meg öt, de inkább hat.

– Ha jobb-bal törésvonal mentén vizsgáljuk a kérdést, még kellemetlenebb következtetésekre juthatunk. Jelesül: az ECR „emberszámba vételével” párhuzamosan a másik két jobboldali frakció kirekesztése nyomán ténylegesen alig van konzervatív szakbizottsági elnök vagy alelnök.

– Ha a mandátumokat nézzük, azt jelenti, hogy míg a nagy baloldali vagy társutas frakciók masszája ötszáz képviselővel megkapott a 120 helyből 104-et, a maradék 16 darab jutott a 187 jobboldali képviselőnek.

Tehát míg

• egy baloldali vagy progresszív pártcsaládban átlagosan 4,8 képviselőre jutott egy-egy poszt
• addig a jobboldaliaknál 11,7 képviselő áll egy-egy poszt mögött.

– Ha a voksokat, akkor is hasonló, csak talán még egy kicsit rosszabb az arány egy-egy szakbizottsági elnöki vagy alelnöki hely mögött 

• a baloldaliaknak 1,082,410 szavazata áll, 
• míg a jobboldaliaknak 2 millió 669 ezer vokshoz járt csak egy poszt átlagosan.

* A közepesen jól frissülő adatbázisok és egymásnak olykor emiatt is ellentmondó információk miatt apróbb számítási hibák előfordulhatnak, amelyek azonban a nagy egészet nem érintik.