Szerdán a magyar jogállamiságról vitáztak az Európai Parlamentben, csütörtökön szavaztak is a képviselők Gwendoline Delbos-Corfield jelentéséről, amelyet 433 támogató szavazattal, 123 ellenzővel, 28 tartózkodóval elfogadott az Európai Parlament. Júliusban az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) elfogadta a zöldpárti EP-képviselő jelentését, és azt kéri, hogy egyelőre ne hagyják jóvá a magyar helyreállítási tervet, így az ehhez járó forrásokat se folyósítsák.
Az Európai Parlament oldalán elérhető közlemény alapján a Magyarországgal szembeni aggályok közé az alábbiakat sorolták:
- az alkotmányos és választási rendszer működése,
- az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége és a bírák jogai,
- korrupció és összeférhetetlenség,
- magánélet és adatvédelem,
- a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust,
- tudományos szabadság,
- vallásszabadság,
- gyülekezési szabadság,
- az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTQI-jogokat,
- a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, valamint az e kisebbségek ellen irányuló gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem,
- a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai,
- a gazdasági és szociális jogok állapota.
Elítélték a magyar kormány „szándékos és rendszerszintű erőfeszítéseit” az uniós alapértékek aláásására, de rögzíti:
a határozott uniós fellépés hiánya is hozzájárult, hogy Magyarországon „hibrid rezsim” alakuljon ki.
alakuljon ki.A jelentésben elítélték azt is, hogy az Európai Unió Tanácsa képtelen érdemben előrelépni a demokratikus normákkal szembeni visszaélések elleni küzdelem terén. A képviselők arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy használja ki a rendelkezésére álló valamennyi eszközt, különösen a költségvetési feltételrendszert az európai értékek védelmére.
Nyitókép: Abdesslam Mirdass / Hans Lucas / AFP