Magyar Péter szerint az EP-képviselőség a világ „legnagyobb kamuállása” havi 20 ezer euróért, de azért most beülne az EP-be
Magyar Péter az európai parlamenti képviselőségről: „A legnagyobb kamuállás a világon havi 20 ezer euróért.”
Ha kell, hazudik, ha kell, szavazás eredményét írja felül, ha kell, az udvariasság alapvető szabályaira tesz, egy a lényeg: a pozíció.
Nyitókép: Földházi Árpád / Mandiner
***
„Az Európai Parlamentben megalakultak a szakbizottságok, és azok elnökeit, illetve alelnökeit is ma választották meg. Magyar Péter, a Tisza Párt újdonsült elnöke a testület alkotmányügyi bizottságának alelnöke lett. A botrányoktól hangos politikus nagyon büszke az új tisztségére, arról ugyanakkor már nem számolt be, hogy uniós szokásjogot rúgott fel a pozícióért cserébe” – írta meg a Magyar Nemzet.
A lap hozzátette: Magyar Péter az európai parlamenti választási kampány előtt többször azt állította, hogy nem ülne be a testületbe. Sőt: korábban úgy fogalmazott, az „a világ »legnagyobb kamuállása« havi 20 ezer euróért”.
Ezt is ajánljuk a témában
Magyar Péter az európai parlamenti képviselőségről: „A legnagyobb kamuállás a világon havi 20 ezer euróért.”
Amikor a Tisza párt több mandátumot is szerzett a voksoláson, Magyar Péter bejelentette, hogy mégis beül a parlamentbe – fontosabb volt a pozíció, mint a saját hitelessége.
Emlékezetes: a „nagy döntést” saját híveivel szavaztatta meg és legitimálta, és beült az EP-be.
Ezt is ajánljuk a témában
Csak bevállalta a havi 20 ezer eurós „kamuállást”.
Most pedig egy bizottsági tisztségért sikerült felrúgnia egy régi szokást: mint írják, az Európai Parlamentnem az egyes szakbizottságok alelnökeinél érvényesülnie kell a nemi egyensúlyoknak. Az alkotmányügyi bizottságban egy férfi lett az elnök, az első alelnök így egy nő lett. Mivel a második és a harmadik alelnöki pozícióba is férfiak kerültek, így a szokás szerint női alelnöknek kellett volna lennie a negyediknek.
A 213. számú házszabály ennél megengedőbb, nem ír elő kvótát, de a szándék – és az ezen alapuló szokásjogot – azért nem nehéz kikövetkeztetni: „a Parlament sokszínűségének minden bizottság elnökségének összetételében tükröződnie kell; nem megengedhető, hogy egy elnökség csak férfiakból vagy csak nőkből álljon, vagy hogy valamennyi alelnök ugyanabból a tagállamból származzon.”
Magyar Péter ezzel nyilván tisztában volt, ugyanakkor, mint a Magyar Nemzet megírta, mégis ragaszkodott ahhoz, hogy megtarthassa a jelölést.
A női egyenjogúság tehát ez esetben nem esett latba Magyarnál, noha korábban a jelöltlista összeállításánál erre hivatkozva vette semmibe a saját párttársai szavazatait. Ekkor ugyanis az EP-lista második helyére Kulja Andrást választották az arra jogosultak, azonban a helyére Dávid Dórát rakta fel mégis a lista második helyére, maga mögé, mondván: a lista második helyezettje legyen nő (Kulja a negyedik lett, Tarr Zoltán református lelkész lett a harmadik – nem szavazás útján, hanem mert Magyar éter ezt a helyet ígérte neki).
A Magyar Nemzetnek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője korábban azt mondta, noha Magyar kommunikációja nem következetes, kiszámíthatatlan és ellentmondásos, saját magát hazudtolja meg – ez a kezdeti időszakban politikai szempontból nem okoz neki problémát, hiszen esetében még új politikai jelenségről van szó, ezért egyelőre lelkesek szavazók, akik mögötte állnak. Idővel ez azonban egyre több problémát okozhat neki a saját szavazói szemében.