Forró ősz közeleg: nyakunkon az új önkormányzatok megalakulása, több helyen ez súlyos gondot okoz

Nyitókép: A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városházán 2024. február 28-án. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Már csak alig több, három hét van hátra október 1-ig, amikor is hivatalba lépnek a június 9-én megválasztott vagy éppen újraválasztott önkormányzati képviselők és polgármesterek. Ismert, a korábbi Alaptörvény-módosítás értelmében idén nem az ötéves ciklus végén, hanem tavasszal, az európai parlamenti választásokkal egy időben tartották a helyhatósági választásokat, így az új önkormányzatok megalakulásáig fél évet kellett várniuk a mandátumot szerző képviselőknek, polgármestereknek.

Előre szóltak

Többen is felvetették korábban annak veszélyét, hogy a választáson alulmaradó, így távozni kényszerülő településvezetések esetleg – kihasználva az időt –, kiürítik a kasszát, vagy valamilyen módon megkötik az utánuk hivatalba lépő testületek kezét, 

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium mindenesetre már a választás másnapján kiadott egy részletes tájékoztatást és iránymutatást erre a féléves időintervallumra. 

Ebben külön hangsúlyozzák, hogy minden érintettnek kötelezettsége a jogszabályok (helyi rendeletek) maradéktalan betartása és kiemelten fontos a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének érvényesítése. Ennek érdekében ezzel együtt leszögezték, hogy a kormányhivatalok törvényességi felügyeletének gyakorlására a június 9 – október  1. közötti időszakban kiemelt figyelmet kell fordítani.

A 2019-ben megválasztott önkormányzati képviselők, polgármesterek 2024. október 1-jéig minden hatáskörüket teljeskörűen, korlátozás nélkül gyakorolhatták a júniusi önkormányzati választásokat követően is. Az újonnan megválasztottaknak ezzel párhuzamosan nem lettek külön jogosítványaik sem a képviselő-testületek, sem a polgármesterek döntéseit illetően.

Az önkormányzati törvény ugyanakkor a jogfolytonosság biztosítása kapcsán kimondta azt is, hogy a képviselő-testület a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek a júniusi választást követően 2024. október 1-jéig nem dönthetnek a képviselő-testület feloszlásáról. Mindezek mellett a a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosítása megtiltotta, hogy a jegyzők jogviszonyát az érintett időszakban felmentéssel megszüntessék.

Mi jön október 1-e után?

A törvény alapján a képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását (tehát október 1-jét) követő tizenöt napon belül kell megtartani.
A vármegyei közgyűlés alakuló ülését szintén tizenöt napon belül a korelnök hívja össze, és vezeti a vármegyei közgyűlés új elnökének szervezeti és működési szabályzat szerinti megválasztásának időpontjáig.

A júniusban megválasztott képviselőknek, polgármestereknek október 1-ét követően harminc napon belül vagyonnyilatkozatot kell tenniük. 

Kérdéses jövő

A Telex korábbi összesítése alapján közel hatvan nagyobb városban és fővárosi kerületben változik októbertől a polgármester személye.

Budapesten azonban nem lesz sok csere, mindössze négy kerületben lesz új polgármester:

• I. kerület: V. Naszályi Márta (Párbeszéd) helyett Böröcz László (Fidesz) 
• IV. kerület: Déri Tibor (DK) helyett Trippon Norbert (DK) 
• XII. kerület: Pokorni Zoltán (Fidesz) helyett Kovács Gergely (MKKP)
• XIV: kerület: Horváth Csaba MSZP helyett Rózsa András (Momentum)

A főpolgármester személye sem változott, de az igen nagy kérdés, hogy Karácsony Gergely hogyan tud majd együttműködni a pártokat és a közgyűlési tagokat tekintve is teljesen átalakuló Fővárosi Közgyűléssel. Az új testület összehívásának még nincs meg az időpontja. 

Kérdés az is, hogyan alakul majd a júniusban újraválasztott, ám pár hete letartóztatásban lévő Kiss László nélkül a III. Kerületi Önkormányzat sorsa. Ahogy Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója korábban a hirado.hu-nak elmondta, ha nem sikerül megoldást találni arra a Magyarországon először előállt helyzetre, hogy a korrupciós vádak miatt letartóztatott III. kerületi polgármester, Kiss László részt vehessen a képviselő-testület munkájában, akkor 

Az óbudai korrupciós botrány kapcsán augusztus közepén őrizetbe vett DK-s polgármester letartóztatását a bíróság szeptember 16-ig rendelte el, de az ügyészség borítékolhatóan ennek meghosszabbításra fog indítványt tenni.