Most foglalhatják el ténylegesen helyüket a júniusban megválasztott képviselők és polgármesterek, de nem biztos, hogy ez mindenkinek sikerülni fog.
Nyitókép: A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városházán 2024. február 28-án. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Már csak alig több, három hét van hátra október 1-ig, amikor is hivatalba lépnek a június 9-én megválasztott vagy éppen újraválasztott önkormányzati képviselők és polgármesterek. Ismert, a korábbi Alaptörvény-módosítás értelmében idén nem az ötéves ciklus végén, hanem tavasszal, az európai parlamenti választásokkal egy időben tartották a helyhatósági választásokat, így az új önkormányzatok megalakulásáig fél évet kellett várniuk a mandátumot szerző képviselőknek, polgármestereknek.
Többen is felvetették korábban annak veszélyét, hogy a választáson alulmaradó, így távozni kényszerülő településvezetések esetleg – kihasználva az időt –, kiürítik a kasszát, vagy valamilyen módon megkötik az utánuk hivatalba lépő testületek kezét,
ám komolyabb visszaélésekről eddig nem érkeztek hírek.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium mindenesetre már a választás másnapján kiadott egy részletes tájékoztatást és iránymutatást erre a féléves időintervallumra.
Ebben külön hangsúlyozzák, hogy minden érintettnek kötelezettsége a jogszabályok (helyi rendeletek) maradéktalan betartása és kiemelten fontos a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének érvényesítése. Ennek érdekében ezzel együtt leszögezték, hogy a kormányhivatalok törvényességi felügyeletének gyakorlására a június 9 – október 1. közötti időszakban kiemelt figyelmet kell fordítani.
Az Alaptörvény vonatkozó passzusa értelmében a hivatalban lévő képviselő-testület és polgármester megbízatása 2024. október 1-ig tart. Az újonnan megválasztott képviselők és polgármesterek megbízatása pedig ugyanezen a napon kezdődik meg.
A 2019-ben megválasztott önkormányzati képviselők, polgármesterek 2024. október 1-jéig minden hatáskörüket teljeskörűen, korlátozás nélkül gyakorolhatták a júniusi önkormányzati választásokat követően is. Az újonnan megválasztottaknak ezzel párhuzamosan nem lettek külön jogosítványaik sem a képviselő-testületek, sem a polgármesterek döntéseit illetően.
Az önkormányzati törvény ugyanakkor a jogfolytonosság biztosítása kapcsán kimondta azt is, hogy a képviselő-testület a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek a júniusi választást követően 2024. október 1-jéig nem dönthetnek a képviselő-testület feloszlásáról. Mindezek mellett a a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosítása megtiltotta, hogy a jegyzők jogviszonyát az érintett időszakban felmentéssel megszüntessék.
A törvény alapján a képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását (tehát október 1-jét) követő tizenöt napon belül kell megtartani.
A vármegyei közgyűlés alakuló ülését szintén tizenöt napon belül a korelnök hívja össze, és vezeti a vármegyei közgyűlés új elnökének szervezeti és működési szabályzat szerinti megválasztásának időpontjáig.
A júniusban megválasztott képviselőknek, polgármestereknek október 1-ét követően harminc napon belül vagyonnyilatkozatot kell tenniük.
A Telex korábbi összesítése alapján közel hatvan nagyobb városban és fővárosi kerületben változik októbertől a polgármester személye.
Budapesten azonban nem lesz sok csere, mindössze négy kerületben lesz új polgármester:
A főpolgármester személye sem változott, de az igen nagy kérdés, hogy Karácsony Gergely hogyan tud majd együttműködni a pártokat és a közgyűlési tagokat tekintve is teljesen átalakuló Fővárosi Közgyűléssel. Az új testület összehívásának még nincs meg az időpontja.
Kérdés az is, hogyan alakul majd a júniusban újraválasztott, ám pár hete letartóztatásban lévő Kiss László nélkül a III. Kerületi Önkormányzat sorsa. Ahogy Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója korábban a hirado.hu-nak elmondta, ha nem sikerül megoldást találni arra a Magyarországon először előállt helyzetre, hogy a korrupciós vádak miatt letartóztatott III. kerületi polgármester, Kiss László részt vehessen a képviselő-testület munkájában, akkor
az Országgyűlés többfordulós eljárásban juthat el addig, hogy feloszlassa Óbuda képviselő-testületét, és új választást írjon ki.
Az óbudai korrupciós botrány kapcsán augusztus közepén őrizetbe vett DK-s polgármester letartóztatását a bíróság szeptember 16-ig rendelte el, de az ügyészség borítékolhatóan ennek meghosszabbításra fog indítványt tenni.
Kudarcos választások és romló számok mellett bontott zászlót Gubík László felvidéki civil közösségszervező, aki az élére állva reformálná meg a megtépázott Magyar Szövetséget.
Karácsony Gergely pályázatot írt ki a fővárosi cégek vezetői pozícióira. Ez elsőre jól hangzik, ám kétséges, mit hoz a hangzatos bejelentés.
Lucretia Cadart, Déda polgármesterét azzal gyanúsítják, hogy 38,5 millió forint értékű uniós támogatást sikkasztott el.
Több településen is tartottak időközi választást, mutatjuk az eredményeket.
A kerületben mindenki új választást akar, csak a Gyurcsány által vezetett DK nem.
A Mezőörs felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az MLSZ-hez a Paks elleni elmaradt meccsük ügyében.
Az UEFA nem támogatja a brit kormány futballreformjaira vonatkozó terveket.
„Legyőzzük az árhullámot, Magyarország megcsinálja!” – írta Rétvári Bence.
