„Én minden esztergomit képviselek, pártállástól, politikai nézetektől függetlenül” – Hernádi Ádám a Mandinernek

Képek forrása: Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata

58,3 százalékról 70,3 százalékra módosult idén az Önre leadatott voksok százalékaránya. Mindezt magasabb választási részvétel mellett tudta elérni, hiszen 2019-ben valamivel több mint 10 ezer érvényes szavazatot adtak le az esztergomiak, 2024. június 9-én majd 12 ezret. Mi a titka?

Nincs itt semmi titok.

A polgármesterség egy munka, amit nemcsak a kampány heteiben kell végezni, hanem az 5 éves ciklus minden egyes napjában. Ha az emberek azt látják, hogy a helyi közélet nem a viharokról, hanem a folyamatos fejlődésekről, a város és annak lakosságának igényeiről szól, akkor ezt támogatják is.

4,5 évvel ezelőtt elkezdtünk egy folyamatot: Esztergomot több évtizedes lemaradásából kellett visszahoznunk. Középületeink, útjaink állapota nem várhatott tovább, ahogy nem várathatott magára az egyik legégetőbb problémánk sem: a gát. Legutóbb tavaly decemberben ijesztett ránk a Duna, most pedig épp a választások előtti héten. Ez is bizonyította, hogy Esztergomnak égető szüksége van a gátra, amit hosszú évek után idén januárban végre ténylegesen el tudtunk kezdeni építeni. De ott van a városháza épülete is, melynek folyamatosan zajlik – és igen jól halad – a felújítása. Ez csak két kiragadott példa, de jól mutatja, hogy az 5 éves ciklus arra elegendő, hogy a terveink megvalósítását elkezdjük, de egy felelős városvezető, aki valóban a városáért akar tenni, az nem 5 évre tervez.

A kampányunk végtelenül egyszerű volt: azt kértük, hogy folytassuk! Az eredmények tükrében büszkén elmondhatom:

Ez a felhatalmazás pedig városi rekord egyben: a rendszerváltás óta ez volt a 9. önkormányzati választás, ez idő alatt soha, egy polgármester sem kapott még annyi szavazatot, mint amennyit most én. Az eddigi legtöbbet 2010-ben kapta Tétényi Éva, szám szerint 8117-et. Idén ez a városi „csúcs” 8418 szavazattal megdőlt.

Ellenzéki alternatívahiányról lehet beszélni?

Voltak ellenzéki jelöltek: párt, egyesület és függetlenek is megmérettették magukat.

Tehát volt ugyan ellenzék, de az is beszédes, hogy csak a pártként indulók tudtak mind a 10 körzetbe jelöltet állítani, az egyesület, mely a legnagyobb ellenzéki formációként volt hivatott feltűnni, és akik már ugyanezen logó alatt indultak 5 éve is, csak 9 körzetben indított, ebből az egyik körzetben a polgármesterjelöltjük szerepelt képviselőjelölti pozícióban is.

Kívülről azt látni, hogy idén ugyan egy másik jelölttel kellett Önnek megküzdenie, ám az szavazatszámban is kevesebbet kapott, mint az előző kihívója.

A fent említett egyesület 2 jelöltje is tagja a jelenlegi testületnek, 5 évvel ezelőtt kompenzációs listáról jutottak be. Az egyikük, az akkori polgármesterjelölt, aki most képviselőjelöltként vágott bele, a másikuk pedig a polgármesteri tisztségért állt ki.

Nekik is, ahogy nekünk, közel 5 évük volt bizonyítani,

a testületi ülésekre elvétve jártak be (egyikük például az idei évben megtartott eddigi 7 testületi ülésből 1, azaz egy alkalommal jelent meg), és sok esetben szembementek a város érdekével: 2023-ban például, amikor a gát megépítéséről döntöttünk, akkor egyikük sem az igen gombot nyomta meg. Városi rendezvényekre, megemlékezésekre szintén nem jártak el, nem koszorúztak, nem hajtottak fejet hőseink előtt. Az eredményeken pedig az látszik, hogy az esztergomiak ezt így honorálták.

Én minden esztergomit képviselek, pártállástól, politikai nézetektől függetlenül.

Tétényi Éva „öröksége” ilyen mély nyomot hagyott az esztergomiakban?

A múlt politikai történéseinek elemzése, kontextusba helyezése nem az én dolgom. Eddig se és ez után se szeretnék ezzel foglalkozni, ezt meghagyom az arra szakosodottaknak. Számomra – e tekintetben – ahogy eddig is, úgy ez után is Esztergom jelene és jövője a prioritás.

Visszatérve kampányára, mennyiben játszott szerepet benne a közösségépítés?

Esztergom egy nagy, erős közösség: összeköt bennünket 1050 éves múltunk, történelmi és egyházi hagyományaink, melyeket őrzünk és ápolunk. Városunk Magyarország első városa, ennek presztízsét mindannyian érezzünk, vezetőként pedig ez hatalmas felelősség is.

Ennek érdekében több alkalommal is megszerveztük az „5 perc Hernádival” fantázianevű eseményt, ahol bárki feltehette nekem kérdéseit, meglátásait. De az utcán sétálva is szerencsére mindig sokan megállítanak, váltunk néhány szót. Egy 5 perces séta nálam – hála Istennek – soha nem 5 perc: leginkább 10-15. És ez így a jó! Akkor lenne baj, ha egy 5 perces sétám 3 perc lenne. Az emberekkel való kapcsolat számomra az origója mindennek: így tudom meg leghitelesebben a problémákat, az elfogulatlan visszajelzéseket.

Emellett a városi rendezvényeinket is igyekszünk úgy megszervezni, hogy minél szélesebb rétegnek szóljon, minél több embert vonzzon. Gondoljunk csak a most már hagyományosnak tekinthető MCC Fesztre, ami több tízezer embert mozgat meg, helyieket és ide látogatókat egyaránt. Mindig mondom: Esztergom az a város, amit legalább egyszer mindenkinek látnia kell. Az MCC egy remek alkalom arra, hogy elhozzuk hozzánk a fiatalokat. Emellett 2022. május 1. óta ismét megyei jogú város Esztergom (aminek épp tavaly nyáron ünnepeltük 1050. évfordulóját), így azóta nálunk május 1. az Esztergom Nap!

Többen azt róják fel a kormánypártoknak – pláne egyes kudarcos szerepléseket követően –, hogy jelöltjeik elkényelmesedtek. Hiányzott a közösségépítés.

Biztos van ilyen is, én erről nem tudok nyilatkozni, minket ez a veszély szerencsére nem fenyeget: csapatommal együtt folyamatosan aktívan dolgozunk Esztergomért.

Voltak s vannak városok, ahol jelentősen eldurvult a közbeszéd. Negatív kampány jellemezte a versengő feleket. Ön mit tapasztalt?

Büszke vagyok a városomra, mert itt csendes, nyugodt kampány zajlott, egyik oldal sem ment bele a negatív kampányba, mindenki a maga programjait propagálta, már amennyire azt szükségesnek tartotta.

Milyen más kampányelemet, technikát emelne még ki? Fiatalokat, családosokat például mivel tudta megszólítani?

A kampány nálunk arról szólt, hogy megmutattuk, mi mindent tettünk az elmúlt években, és mi az, amit folytatni szeretnénk.

Az előző ciklusban nagy hangsúlyt fektettünk a gyermekek, fiatalok és családok jóllétére is: játszótereket újítottunk fel és nyitottunk meg, energetikai korszerűsítéseket hajtottunk végre több intézményünkön is, pumptrack pályát és görparkot létesítettünk. A görpark története különösen kedves számomra: a városban nagy felháborodást keltett, hogy a gördeszkás fiatalok olyan helyeken is megfordulnak, ami nemcsak veszélyes, hanem bizony romboltak is. Éppen ezért találkoztam a deszkások szószólójával, akivel megbeszéltük, mire van szükségük, milyen helyigényük, technikai igényük volna, majd ezek alapján, az ő igényeiket szem előtt tartva megcsináltuk a szigetre a görparkot.

Ez is egy nagyon jó példa arra, hogy ha beszélgetünk az emberekkel, akkor nagyon hatékonyan, a valós igények mentén tudjuk előrébb vinni a várost. Sokan tekintenek úgy a hivatalra, mint egy elefántcsonttoronyra, ahol a fejek fölött dőlnek el az ügyek, de láthatjuk, és bízom benne, hogy az esztergomiak is látják már, hogy ez nem így van:

Nehezítette vagy könnyítette az Ön kampánytevékenységét az, hogy idén egyszerre tartották a helyhatósági és az EP-választásokat?

Egyáltalán nem befolyásolta. Az önkormányzati választásra fókuszáltunk, nekünk az volt az elsődleges.

Visszatekintve az elmúlt majd öt esztendőre, milyen fejlesztéspolitikai célokat tudott elérni?

A fejlesztéspolitika kérdésében az egyik legfontosabb, és annak elválaszthatatlan része a gazdaságpolitika és annak fejlesztése. Márpedig ez utóbbira is nagy hangsúlyt fektettünk. Esztergomban ugye a legnagyobb gazdasági tényező a Suzuki gyár. Emellett számos kisebb-nagyobb vállalkozás működik itt – a városban és a térségben egyaránt. A város infrastruktúrájának legmeghatározóbb része ez. Az önkormányzatnak véleményem szerint egyfajta katalizátorként kell működnie a vállalkozások számára.

Csak hogy néhány példát említsek: átadtuk a kezdő vállalkozások indulását segítő inkubátor házat, elkészült az intermodális csomópont, idén pedig nálunk nyílt meg a MOHU első magyarországi hulladékudvara.

Melyek azok a területek, amelyekre nem voltak a városnak erőforrásai? Például a koronavírus és az orosz-ukrán okozta válságok miatt.

Első polgármesteri ciklusomban, rögtön a legelején egy olyan krízissel kellett szembenéznem, amivel senki nem számolhatott. Amikor nagy tervekkel belevágtam a város irányításába, fel se merült bennem, hogy hamarosan a fejlődést az emberi élet védelme váltja fel. Maszkviselés, éjszakai kijárási tilalom, szigorú szabályok, melyek bár szinte mindannyiunk számára kellemetlenek, esetenként bosszantóak lehettek, mégis be kellett tartani és tartatni azokat annak érdekében, hogy minimalizálni tudjuk a fertőzöttek számát. Alig lélegezhettünk fel a koronavírusból, máris egy újabb tragédiával kellett szembenéznünk, a szomszédunkban kitört egy szörnyű háború, és a két esemény gazdasági hatása, melyek az egész világot megrázták, városunkat is érintették.

Ennek titka pedig a hatékony kommunikáció volt az érintett szereplőkkel.

E krízisek miként érintették a város gazdálkodását? Ellenzéki polgármestertársai többször hiányolták a kabinet segítségnyújtását.

Mi hozzáigazítottuk az igényeinket a lehetőségekhez, éppen ezért minden segítséget megkaptunk, mi nem tapasztaltunk a segítségnyújtás hiányát. Terveink és igényeink nem voltak sem túlzóak sem a valóságtól elrugaszkodottak, éppen ezért minden igényelt támogatást meg is kaptunk.

Ha nem pazarló, megalomán terveket dédelgetünk, hanem a városért dolgozunk, és meg tudunk maradni a valóság talaján, akkor nem ütközhetünk ilyen problémákba.

Mi vár Esztergomra? Mik a tervei, s ezek mikor realizálódhatnak a város lakói számára?

Folytatjuk! Sok mindent kezdtünk el, amiket be is fogunk fejezni, és még több tervünk van, amiért mindent megteszünk, hogy meg is valósítsuk.