Putyin vészjósló szavai alátámasztják Magyarország stratégiájának fontosságát

Nyitókép: AFP/Grigory Sysoyev

***

Abszolút reális Vlagyimir Putyin jövőképe – erősítette meg a Mandinernek nyilatkozó szakértő. Bár az orosz elnök parlamenti beszédének legtöbbször idézett részlete, hogy kész tárgyalni az Egyesült Államokkal a stratégiai stabilitásról, illetve a fenyegetés, hogy a nukleáris erők teljes készültségben vannak, gazdasági szempontból is fontos kijelentéseket tett.

Indiának a gazdasága, Kínának a befolyása nő

Putyin szerint a BRICS-országok részesedése a világgazdaságban vásárlóerő-paritáson 2028-ra 36,6 százalékra nő, míg a G7 részesedése 27,8 százalékra csökken. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy reagált lapunk kérdésére, hogy ez nem olyan meglepő, mint amilyennek elsőre tűnik, és részben árnyalta is a képet, ám ettől még a Putyin által vázolt forgatókönyv vélhetően megvalósul.

– jelentette ki Németh Dávid.

A blokkosodás súlyos versenyhátrányt jelent

A Világgazdaság által az év makrogazdasági elemzőjének választott szakértő előadásában arra is rámutatott, hogyan változott Magyarország közvetlentőke-befektetések állományának forrása a befektető országok tekintetében.

Míg 2014-ben az Egyesült Államok nagyobb szeletet hasított ki a képzeletbeli tortából (19,4 százalék), mint egész Ázsia (18,8), addig tavaly már az ázsiai országok 34 százalékig kúsztak fel, Dél-Korea és Kína az 1-1 százalékról például 14 és 9 százalékra. Az európai bázis csupán minimálisan csökkent, miközben a német befektetések 26 százalékról 17-re mérséklődtek,

Korábban Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának Huszárvágás című könyvének bemutatóján a szerző, Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője, Csiki Gergely, a Portfolió lapigazgatója, illetve Fekete-Szalóky Zoltán, az Index főszerkesztője társaságában tartott kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy zajlik egyfajta globális átrendeződés, a nyugati dominanciának pedig vége. Orbán Balázs hangsúlyozta, a blokkosodás politikája súlyos versenyhátrányt jelent, hiszen a nyugati világ legfeljebb 1 milliárd embert ér el, marad 7 milliárd, akiket kizár, tehát elveszíti a piac legnagyobb részét.

„Limitáltak az esélyeink, hogy érdemben befolyásolni tudjuk a világ történéseit. Éppen ezért olyan megközelítést kell alkalmaznunk, mintha az égitesteket vizsgálnánk: nem az a kérdés, felkel-e a Nap, hanem az, hogy milyen hatást gyakorol a természetre” – mutatott rá Orbán Balázs.

Az amerikaiaknak jó üzlet az orosz-ukrán háború

Az átrendeződéstől függetlenül természetesen a korábbi partnereit sem „engedte el” Magyarország, erre jó példa az Egyesült Államok: bár budapesti nagykövetével az élén mindenáron befolyásolni próbálja a magyar belpolitikát, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése alapján tavaly a 9 milliárd dollárt meghaladva ismét megdőlt a magyar-amerikai kereskedelmi forgalom rekordja.

Németh Dávid előadásában egyébként azt is megjegyezte, az Egyesült Államok gázexportja hogyan változott az elmúlt években, részben az orosz-ukrán háború és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók hatására: míg 2016-ban a nullához közelített, 2023-ban megközelítette a 400 milliárd köblábat.