Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Háborús mellékhatás: drága, nem is lehet olcsóbb, mégis „zabálják” az európaiak a cseppfolyósított gázt.
Ian Palmer olajpiaci szakember a Forbes hasábjain jelentetett meg lényegretörő elemzést a cseppfolyósított földgáz (LNG) aranykoráról. A szerző lélegzetelállító statisztikákkal veszi sorra, mi történt a világ LNG-piacán az elmúlt években – s az LNG aranykorát vetíti elénk.
„Pár éve volt csak, hogy az LNG-befektetők még hezitáltak. Ennek egyik oka abbéli félelmük volt, hogy a megújuló energiák erősen betörnek, így az új olaj- és gázbefektetések elkezdődnek ugyan, de aztán elhagyják őket” – írja Palmer.
Az orosz-ukrán háború ugyanakkor megoldást kínált erre a problémára. „Európa Oroszországból érkező 2022-es gázimportjának zömét Oroszország elzárta. A cseppfolyósított földgáz (LNG) kézenfekvő helyettesítő volt,
s az USA-hoz, Katarhoz és Ausztráliához hasonló országok jöhettek betömni a lyukakat. Az LNG piaca kezdett felrobbani, különösen az USA-ban”
– lelkendezik a szerző, aki szerint „a pala megmentette az USA-t azzal, hogy olajból és gázból önellátóvá tette, míg az LNG megmentette Európát az orosz gázelzárás okozta hiánytól”.
A szakember vet egy pillantást a számokra is: míg egész 2021-ben 34 milliárd köbméter LNG-t szállított az USA Európába, 2022-ben csak az első hat hónapban 39 milliárdot. Azaz drasztikusan megnőtt az LNG aránya az európai gázimportban: míg 2021 januárjában Európa gázának 45 százalékát szerezte Oroszországból, és 14 százalékát LNG-ből, ez az arány 2022 februárjára 20-40-re változott, tavaly decemberben pedig már csak 5 százalékon állt Oroszország, az LNG pedig 53 százalékon. „Az LNG két éven belül minden elveszett orosz gázt pótolt” – írja Palmer.
Európa eközben az USA gázexport-piacai között is dominánssá vált: a háború során az amerikai LNG 75 százalékát már mi vettük meg.
Ahogy Ukrajnában folytatódik a háború, az európaiak továbbra is zabálni fogják a spot áras LNG-t”
– jósolja Palmer, bár hozzáteszi, ennek keresztbetehet a megújuló energiaforrásokra való átállás, hiszen az EU 2050-re karbonsemlegességre törekszik. Ugyanakkor az amerikai LNG-ipar kezében is van fegyver: ha az európaiak nem akarnak 20 éves amerikai hosszútávú szerződéseket aláírni, akkor majd megteszi ezt Ázsia, Európa pedig 2023 telén gáz nélkül marad.
Palmer emlékeztet, bár az LNG spot ára az elmúlt hónapokban csökkent, a mostani 19,5 dollár/millió brit hőegység ár így is majdnem duplája a 2021 eleji kevesebb mint 10 dollár/MMBtu árnak. Ráadásul ennek az árnak támasza is van: „20 dollár alatt az LNG versenyképes a szénnel, így az Indiához vagy Bangladeshez hasonló fejletlen országok az LNG-hez kezdenek majd tendálni” – írja a szakember. Így tehát jelentős árcsökkenés nem várható, a gáz pedig jól fogy, az USA tavaly 45 új hosszútávú gázexport-szerződést kötött (a 2021-es 14 és a 2020-as 3 után),
„Az LNG nagyszerű az energiabiztonság szempontjából, Európa számára pedig abszolút szükséges, hiszen Oroszország elzárta a vezetékes gázt” – értékel Palmer, aki szerint emellett „az LNG a klímabiztonság szempontjából is nagyszerű, mert a gázégetésből származó szén-dioxid-emisszió fele annak, mintha szenet vagy olajat égetnének”.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki
***