Orbán Balázs Pressmannek: Elég az amerikai képmutatásból!
Az amerikai nagykövet arról posztolt a nap folyamán közösségi oldalán, hogy „miközben Oroszország az ukrán civileket támadja, Magyarország az üzletért könyörög”.
Második könyvének megjelenése apropóján Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója kiemelte, a blokkosodás kudarchoz vezet, mi, magyarok pedig ne gondoljuk azt, hogy egyedül vagyunk meglátásainkkal a világban.
„Tisztában kell lennünk azzal, hogy amit mi, magyarok gondolunk a világról, azzal nem vagyunk egyedül” – jelentette ki Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója annak apropóján, hogy „Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája” címmel megjelent második könyve.
Ehhez 12 külföldi szaktekintély írt ajánlót, ami véleménye szerint azt igazolja, hogy Magyarország, a magyar példa érdekes a külföldiek szemében is.
Hangsúlyozta, bár Magyarország nem tartozik a legnagyobb államok közé létszámát, gazdaságát, haderejét tekintve, mégis kíváncsiak rá, sőt, bizonyos területeken mintaként figyelik, mert gazdasági rendszere, nyugat és kelet között egyensúlyozó politikája, elhelyezkedése ezt eredményezi.
Példaként említette, hogy a hasonló országokat nem tartják számon az Egyesült Államokban, miközben Magyarország esetében az egyik fél megpróbálja megbuktatni a kormányt, a másik fele pedig fontos szövetségest, lehetséges mintát lát benne.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai nagykövet arról posztolt a nap folyamán közösségi oldalán, hogy „miközben Oroszország az ukrán civileket támadja, Magyarország az üzletért könyörög”.
„Limitáltak az esélyeink, hogy érdemben befolyásolni tudjuk a világ történéseit. Éppen ezért olyan megközelítést kell alkalmaznunk, mintha az égitesteket vizsgálnánk: nem az a kérdés, felkel-e a Nap, hanem az, hogy milyen hatást gyakorol a természetre” – mutatott rá Orbán Balázs, aki szerint nekünk az a feladatunk, hogy értelmezzük a folyamatokat, és a saját javunkra fordítsuk azokat.
A szerző az előadását követően részt vett a kerekasztal-beszélgetésen Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője, Csiki Gergely, a Portfolió lapigazgatója, illetve Fekete-Szalóky Zoltán, az Index főszerkesztője társaságában.
A résztvevők szerint nem kérdés, hogy zajlik egyfajta globális átrendeződés, a nyugati dominanciának pedig vége.
Orbán Balázs úgy véli, sokan most azt hiszik, hogy a blokkosodás a megoldás, azaz összeterelik a szövetségeseket egy zárt rendszerbe, mindenki mást maguk alá sorolnak, és megpróbálják a „csúcsról” menedzselni a világ folyamatait.
Ha a nyugati világ blokkosodik, az egymilliárd embert jelent. Marad hétmilliárd, akiket kizár, tehát elveszíti a piac legnagyobb részét
– hangsúlyozta Orbán Balázs. Hozzátette, nem tartja a véletlen művének a világban kirobbanó konfliktusokat, tekintve, hogy az Egyesült Államok által vezetett blokk egyetlen területen van előnyben, a katonai erőben, az pedig nem meglepő, hogy a konfrontáció felé tereli a világrendet, ha egyszer abban a legerősebb.
Orbán Balázs felhívta a figyelmet arra is, hogy a saját nemzeti identitásunkat meg kell erősíteni, hiszen csak azokkal tudunk kapcsolódni, akikkel különbözünk, máskülönben beolvadásról beszélnénk. Nyitnunk kell az új partnerek és technológiák felé, mert ha kizárólag az eddigiekre fókuszálnánk, akkor üvegplafon kerülne fölénk.
Ezt is ajánljuk a témában
Új könyvéről, civilizációs összecsapásról, sajátos magyar útról, valamint a Mathias Corvinus Collegium hazai és nemzetközi jelentőségéről is beszélgettünk a miniszterelnök politikai igazgatójával.
„A legnagyobb kitettségünk nem az energia területén van, hiszen ott akad alternatíva, csak mi azt vesszük igénybe, ami a legjobb feltételekkel és a legbiztonságosabban elérhető.
A kitettségünk az exportban a legjelentősebb: az a gondja a magyar gazdaságnak, hogy a legtöbb termékét az Európai Unióban tudja értékesíteni”
– szögezte le. Megjegyezte, a nyugati kapcsolatokra szükségünk van, azok menedzselése a magyar politikai vezetés következő éveinek egyik legfontosabb feladata lesz, ám az EU-n kívüli együttműködéseket fel kell zárkóztatni, hogy gazdasági sokk esetén Magyarország ellenállóbb tudjon maradni.
A szerző a Corvinák újságírója.
Nyitókép: MCC/Molnár Mihály