Kiből és hogyan lehet köztársasági elnök Magyarországon?

2024. február 12. 11:28

Összeszedtük, mit érdemes tudni arról, ki lehet elnök, hogyan választják meg, és mik a jogkörei.

2024. február 12. 11:28
A nyílt napra érkező érdeklődők állnak sorban a Sándor-palota előtt 2023. május 14-én. A nyílt napot Novák Katalin köztársasági elnök hivatalba lépésének első évfordulója alkalmából tartották.

Mivel 2024. február 10-én lemondott államfői tisztségéről Novák Katalin, az Országgyűlésnek új elnököt kell választania.

De hogy zajlik a procedúra, és ki lehet elnök?

A hatályos, 2012-ben elfogadott Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja. Az első szavazáskor kétharmados többséggel lehet elnököt választani, a másodiknál azonban az kapja meg a tisztséget, aki a legtöbb szavazatot kapta. A két szavazást két napon belül kell megtartani.

Abban az esetben, ha a köztársasági elnök kitölti megbízatását, és tudvalevő, mikor jár le a mandátuma, legalább 30, legfeljebb hatvan nappal a megbízatás megszűnése előtt választ a parlament új elnököt.

Ha a megbízatás idő előtt, váratlanul jár le – mint most, mikor Novák Katalin lemondott –, akkor a mandátum lejárta után 30 nappal kell elnököt választani – viszont a lemondást el kell fogadnia az Országgyűlésnek. Az Alaptörvény nem teszi lehetővé a köztársasági elnök népszavazással való megválasztását, és maga az Alaptörvény sem módosítható népszavazással.

Ki lehet köztársasági elnök?

Köztársasági elnökké megválasztható minden magyar állampolgár, aki a választás napjáig betöltötte a 35. életévét. Köztársasági elnököt az országgyűlési képviselők egyötödének támogatásával lehet jelölni. Minden képviselő egy jelöltet ajánlhat, s aki többet ajánl, annak minden jelölése érvénytelen. A gyakorlatban inkább frakciók vagy politikai oldalak szoktak közösen jelölést beadni. 

Az elnököt öt évre választják meg, és egyszer hosszabbítható meg a mandátumra újabb öt évre, tehát összesen két cikluson keresztül, tíz évig lehet egy személy köztársasági elnök.

A rendszerváltás óta hat államfő volt hivatalban, ha az ideiglenesen megbízott államfőket nem számítjuk (egyszer Szűrös Mátyás, kétszer Kövér László). Az első Göncz Árpád volt (1990-2000), a második Mádl Ferenc (2000-2005), a harmadik Sólyom László (2005-2010), a negyedik Schmitt Pál (2010-2012), az ötödik Áder János (2012-2022), s a hatodik Novák Katalin (2022-2024).

Az új elnök megválasztásáig ideiglenesen a köztársasági elnöki teendőket az Országgyűlés elnöke, Kövér László látja el.

Mik az elnök jogkörei és feladatai?

A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ő az első az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül. Egyben a Magyar Honvédség főparancsnoka.

A köztársasági elnöknek számos feladata és jogköre van:

  • képviseli a magyar államot;
  • Magyarország nevében nemzetközi szerződéseket köt;
  • megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
  • kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását;
  • kitűzi az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját;
  • részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein;
  • javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére;
  • népszavazást kezdeményezhet;
  • adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket;
  • gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát (ezt most Orbán Viktor kormányfő javaslatára alkotmánymódosítással várhatóan szűkítik);

Ezt is ajánljuk a témában

  • dönt az állampolgársági ügyekben;
  • dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal; 
  • s a Szent Korona Testület elnöke.
  • A köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel a miniszterelnök javaslatára a minisztereket és az államtitkárokat;
  • külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat;
  • megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
  • megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét;
  • a hivatásos bírókat és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét;
  • a legfőbb ügyész helyettesét; a Gazdasági Versenyhivatal elnökét;
  • a Nemzeti Földalap elnökét;
  • a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét;
  • és a Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezetőjét.

Mindezekhez azonban a kormány illetékes tagjának ellenjegyzése szükséges.

Ezt is ajánljuk a témában

Mit csinál a törvényekkel?

A köztársasági elnök gondoskodik az Országgyűlés által elfogadott törvény kihirdetéséről, mégpedig annak kézhezvételétől számított öt napon belül. Azt ezután életbe lépéséhez ki kell hirdetni a hivatalos lapban, azaz a Magyar Közlönyben.

Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az imént említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek; vagy ha valamelyik rendelkezésével kapcsolatban felmerül benne az alkotmányellenesség gyanúja, véleményezésre megküldheti az Alkotmánybíróságnak.

Az elnök azonban egy, a parlament által elfogadott törvény kapcsán csak az egyik vétójogával élhet. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz, vagy ha az Alkotmánybíróság – az Országgyűlés kezdeményezésére, soron kívüli eljárásban – nem állapít meg alkotmányellenességet, akkor a köztársasági elnök köteles azt aláírni és öt napon belül kihirdetni.

A köztársasági elnök hivatalának 2003 óta a budavári Sándor-palota ad otthont.

Mi várható tehát?

Mivel Novák Katalin 2024. február 10-én, szombaton lemondott hivataláról, azt először el kell fogadnia az Országgyűlésnek. Hivatali ideje lejártától kezdve 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választani, aki elvben bárki lehet, aki a 35. évét betöltött magyar állampolgár. Azonban szüksége van az országgyűlési képviselők egyötödének támogatására ahhoz, hogy a testület szavazhasson róla. 

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarok 70 százaléka szerint volt helyes döntés (19 százalék szerint nem), hogy Novák Katalin a kegyelmi ügy miatt lemondott a köztársasági elnöki tisztségről. Ugyanakkor Novák Katalin nagyon népszerű köztársasági elnök volt.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Kapcsolódó cikkek

Összesen 84 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty-41
2024. február 17. 06:36
🍓 ️ F­o­­r­­­r­­­ó­­­ l­­­á­n­­yok sz­­­ex­­­et ak­­­ar­­­n­­ak, ba­­sz­­d m­­­eg ők­­et itt 👉 𝗪­­𝗪­­𝗪­.­­­𝗖­­𝗨­­­𝗠𝟰­­­.­­­𝗙­­𝗨­­­𝗡
Grogu
2024. február 12. 17:55
A választóknak maguknak kellene eldönteniük, hogy kit tartanak a legmegfelelőbbnek a KE posztra, nem egy pártnak.
gyaloggos
2024. február 12. 17:23
pipa 89! AZ ellenzék NEM ELLENFELE A fidesz-NEK ! A FIDESZ -en belül kellett volna RENDET vágni, és akkor n nem került volna sor NOVÁK KATALIN és VARGA JUDIT menesztésére!
gyaloggos
2024. február 12. 17:21
bébékalepcse ! VALÓBAN van, jelenleg KÖVÉR LÁSZLÓ !
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik