Nem hiszi el, mire használták a köztársasági elnök dolgozóasztalát!
Egy ütős délelőtt a Sándor-palotában.
Novák Katalin köztársasági elnök nevéhez számos kegyelmi eljárás fűződik. De mi is a gyakorlatban a magyar elnöki kegyelem? Utánajártunk.
Mit arra a Mandiner olvasói emlékezhetnek: Novák Katalin Magyarország köztársasági elnöke kegyelmet adott Budaházy Györgynek és társainak, Őszentsége Ferenc pápa tavaly áprilisi, magyarországi látogatásának idején, valamint a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét is kegyelemben részesítette.
Novák Katalin rekordot döntött
Összesen negyven személyt részesített elnöki kegyelemben a tavalyi évben Novák Katalin köztársasági elnök – derül ki az Igazságügyi Minisztérium által közzétett statisztikából. Az adatok szerint 2023-ban 446-an nyújtottak be kegyelmi kérvényt, és a kérelmezők 8,97 százaléka részesült pozitív elbírálásában. Mádl Ferenc egykori államfő ugyanis 2004-ben 41 embernek adott kegyelmet, bár ekkor a tavalyinál jóval többen, 1266-ot adtak be kérelmet. A hvg.hu összesítése szerint ugyanakkor Novák Katalin volt az, aki leginkább megközelítette Göncz Árpád egykori államfő 1995-ös, 12,4 százalékos kegyelmi arányát. De az Index szerint is „Novák Katalin az eddigi legnagyobb kegyelemosztó”. Erről itt olvashat részletesebben!
Mint a kormányzati oldal tájékoztat:
az egyéni kegyelmezés jogát Magyaroszág köztársasági elnöke gyakorolja, akinek kegyelmi döntéseit Magyarország igazságügyi minisztere készíti elő és jegyzi ellen.
A kegyelmi eljárás hivatalból vagy az írásban benyújtott, saját kezű aláírással ellátott kérelemre indul. Ilyen kérelem a büntetőeljárás megszüntetése, a még végre nem hajtott büntetés vagy intézkedés elengedése, illetve mérséklése, továbbá a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt nyújtható be.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a kegyelmi kérelem benyújtásának a büntetőeljárás folytatására, valamint a büntetés-végrehajtás megkezdésére nincs halasztó hatálya, noha a kegyelmi eljárás során a miniszter által átruházott hatáskörben eljárva a parlamenti államtitkár elrendelheti a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását.
Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be. A kérelemnek tartalmaznia kell:
A bíróság a kegyelmi kérelmet, a büntetőügy résziratait, valamint a további beszerzett iratokat (pl. pártfogó felügyelői környezettanulmány, büntetés-végrehajtási értékelő vélemény) azok beszerzését követően nyolc napon belül felterjeszti a miniszterhez.
A miniszter ezt követően a kegyelmi kérelmet minden esetben felterjeszti a köztársasági elnökhöz, aki indokolási kötelezettség nélkül dönt. A köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez.
Érdekesség: a kegyelmi eljárás során személyes meghallgatásra nem kerül sor, valamint a folyamatban lévő ügyekről tájékoztatás is kizárólag írásban, a terheltnek vagy a kérelmezőnek adható.
Eljárási kegyelem esetén a kegyelmi döntésről szóló határozatot a terheltnek, a védőnek és a kérelmezőnek az a bíróság, illetve ügyészség kézbesíti, amely előtt az eljárás folyik. Végrehajtási kegyelmi kérelem vagy mentesítésre irányuló kegyelmi kérelem esetén a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek és a kérelmezőnek. Ha az elítélt a szabadságvesztését vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot a miniszter a bv. intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti.
A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak nincs helye.
Azonban, ha terhelt szeretne újabb kegyelmet benyújtani, arra a jogosultnak a fentiekben meghatározottak szerint van lehetősége.
***
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
***