Novák Katalin köztársasági elnök nevéhez számos kegyelmi eljárás fűződik. De mi is a gyakorlatban a magyar elnöki kegyelem? Utánajártunk.
Mit arra a Mandiner olvasói emlékezhetnek: Novák Katalin Magyarország köztársasági elnöke kegyelmet adott Budaházy Györgynek és társainak, Őszentsége Ferenc pápa tavaly áprilisi, magyarországi látogatásának idején, valamint a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét is kegyelemben részesítette.
Novák Katalin rekordot döntött
Összesen negyven személyt részesített elnöki kegyelemben a tavalyi évben Novák Katalin köztársasági elnök – derül ki az Igazságügyi Minisztérium által közzétett statisztikából. Az adatok szerint 2023-ban 446-an nyújtottak be kegyelmi kérvényt, és a kérelmezők 8,97 százaléka részesült pozitív elbírálásában. Mádl Ferenc egykori államfő ugyanis 2004-ben 41 embernek adott kegyelmet, bár ekkor a tavalyinál jóval többen, 1266-ot adtak be kérelmet. A hvg.hu összesítése szerint ugyanakkor Novák Katalin volt az, aki leginkább megközelítette Göncz Árpád egykori államfő 1995-ös, 12,4 százalékos kegyelmi arányát. De az Index szerint is „Novák Katalin az eddigi legnagyobb kegyelemosztó”. Erről itt olvashat részletesebben!
az egyéni kegyelmezés jogát Magyaroszág köztársasági elnöke gyakorolja, akinek kegyelmi döntéseit Magyarország igazságügyi minisztere készíti elő és jegyzi ellen.
A kegyelmi eljárás hivatalból vagy az írásban benyújtott, saját kezű aláírással ellátott kérelemre indul. Ilyen kérelem a büntetőeljárás megszüntetése, a még végre nem hajtott büntetés vagy intézkedés elengedése, illetve mérséklése, továbbá a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt nyújtható be.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a kegyelmi kérelem benyújtásának a büntetőeljárás folytatására, valamint a büntetés-végrehajtás megkezdésére nincs halasztó hatálya, noha a kegyelmi eljárás során a miniszter által átruházott hatáskörben eljárva a parlamenti államtitkár elrendelheti a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását.
Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be. A kérelemnek tartalmaznia kell:
A bíróság a kegyelmi kérelmet, a büntetőügy résziratait, valamint a további beszerzett iratokat (pl. pártfogó felügyelői környezettanulmány, büntetés-végrehajtási értékelő vélemény) azok beszerzését követően nyolc napon belül felterjeszti a miniszterhez.
A miniszter ezt követően a kegyelmi kérelmet minden esetben felterjeszti a köztársasági elnökhöz, aki indokolási kötelezettség nélkül dönt. A köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez.
Érdekesség: a kegyelmi eljárás során személyes meghallgatásra nem kerül sor, valamint a folyamatban lévő ügyekről tájékoztatás is kizárólag írásban, a terheltnek vagy a kérelmezőnek adható.
Eljárási kegyelem esetén a kegyelmi döntésről szóló határozatot a terheltnek, a védőnek és a kérelmezőnek az a bíróság, illetve ügyészség kézbesíti, amely előtt az eljárás folyik. Végrehajtási kegyelmi kérelem vagy mentesítésre irányuló kegyelmi kérelem esetén a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek és a kérelmezőnek. Ha az elítélt a szabadságvesztését vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot a miniszter a bv. intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti.
A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak nincs helye.
Azonban, ha terhelt szeretne újabb kegyelmet benyújtani, arra a jogosultnak a fentiekben meghatározottak szerint van lehetősége.
***
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
***
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az EU vezetése nem válogat az eszközökben: kiszemelték a következő célpontot, akit „példátlan” következményekkel fenyegetnek, ha nem engedelmeskedik a háborús finanszírozás ügyében.
A korábbi államfőnek a napokban jelent meg A haza minden előtt című könyve, amely tíz elnöki évét tárja elénk. Emellett a két ciklus emlékezetes pillanatairól és a kegyelmi ügyről is kérdeztük. Interjúnk.
Hack Péter szerint a jogalkotó egy joghézagot akar orvosolni a köztársasági elnök akadályoztatását érintő javaslattal.
A milliárdos úgy véli, a kormányok jobban tudnák képviselni a saját népüket. Még Dmitrij Medvegyev is kommentelt!
Gera Dániel alaposan kihúzta a gyufát Miskolcon.
Mint kiderült, sok más is volt a rovásán.
Égető kérdések.
„Az, amit Jókai a levert szabadságharc után költői géniuszával cselekedett, az egy második honfoglalás volt” – így búcsúzott az ország Jókai Mórtól.
