Soros-akták: Dalibor Rohac kimagyaráz és érzelmesen támad

Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a sorra nyíló Soros-akták egyikeként került az érdeklődés középpontjába egy szlovák kutató, bizonyos Dalibor Rohac, aki politikai elköteleződése okán az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió magas rangú köreiben is

A jelenleg is Washingtonban élő kutató az ügyet bemutató Magyar Nemzet megfogalmazása szerint rendszeresen bírálta az elmúlt években a magyar kormányt a nemzetközi sajtóban, eközben pedig kapcsolatot épített a hazai ellenzékkel. 

Egy a közelmúltban nyilvánosságra kerülő felvételen Dalibor Rohac a nemzetközi viszonyokról szólva azt fejtegette; ha egy tagállam kormánya azt csinálja, amit Brüsszel akar, úgy akkor sem indítanak az adott ország ellen vizsgálatot, ha ott nagy a korrupció és lopják az uniós pénzeket.

A felvételből egyértelműen kiderült: a brüsszeli elit gazdasági és politikai szempontból egyaránt kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, ezt a stratégiát pedig a nemzetközi liberális média intenzíven támogatja. 

Rohac példaként Orbán Viktor és Robert Fico kormányfői munkájának brüsszeli megítélését emelte ki. Mint mondta, „a névleg szociáldemokrata Fico vezette kormány meglehetősen korrupt volt, ám Ficót mégis a saját emberüknek tartották, mivel az európai szocialisták frakciójában ült”. Hozzátette azt is, „ha Orbánt leváltanák, és ismét a szocialisták kerülnének kormányra Magyarországon, akkor Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének”. Ennek okaként említette, hogy meglátása szerint a magyar baloldal nem tüntetné fel magát az európai migráció ellenzőjeként, valamint nem bocsátkoznának vitába a migráción kívül a multikulturalizmus, vagy a liberalizmus jelentőségéről sem. 

Dalibor Rohac arról is beszélt, hogy „Bulgária és Románia diszfunkcionálisabb és korruptabb Magyarországnál, és összességében rosszabb állapotban van. Ám az európai intézmények szemszögéből könnyebben kezelhetőek abban az értelemben, hogy nem vétóznak meg európai kezdeményezéseket. Ezért pedig elég pénzt kapnak a strukturális alapból, s még ha azokból el is lopnak, vagy más visszaélés történik is, akkor is ezek az országok nagy vonalakban azt csinálják amit az EU elvár tőlük.” 

Később azt is bemutattuk, a baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter ugyanerről beszélt Londonban, amikor Timothy Garton Ash angol történésszel folytatott nyilvános beszélgetésében a moderátor felvetésére mondta el: 

A baloldali miniszterelnök-jelölt arra is kitért, véleménye szerint Magyarországot ma már fel sem vennék az Európai Unióba, mivel hiányzik a fékek és ellensúlyok rendszere.

A leleplező erejű felvételek közreadását követően a szlovák kutató kezdetben hallgatásba burkolózott, a minap azonban publicisztikával jelentkezett az angol nyelvű  The Bulwark oldalon. A Trump-ellenességéről ismert portálon Rohac igyekszik megmagyarázni az esetet, ám leginkább a körülményekre és nem a tartalomra koncentrál. Megírtuk: a baloldali sajtó az elhallgatás mellett azzal igyekszik elvenni a nyilvánosságra kerülő anyagok élét, hogy „alapvetően alapvetően nem a »mivel«, hanem a »hogyannal« foglalkoztak. Vagyis azzal, milyen módszerek alkalmazása nyomán születhettek meg a Magyar Nemzet anyagai.” A lényegről elvonatkoztatott írások sorában jelent meg tehát Rohac cikke is. 

Írásában a kutató arra panaszkodik, hogy bár a Skype-interjú elején nem akarta bekapcsolni kameráját, beszélgetőtársa mégis ezt kérte tőle, illetve arra is, hogy a hozzá intézett kérdések utólagos meglátása szerint „szuggesztívek” voltak. Állítása szerint már el is felejtette ezeket a beszélgetéseket, amikor a Twitter-csatornáján keresztül

Jegyzetében Rohac az általunk fentebb is idézett nyilatkozatainak lényegi pontjait „banális megfigyeléseknek” írja le, igyekezve elvenni annak a súlyát, hogy az Európai Unió saját tagállamaival és azok vezetőivel szemben kettős mércét alkalmaz és elhanyagolja az egyenlő bánásmód jelentőségét. A kutató a vele interjút készítőt egyszerűen „pimasz majom” fordulattal sértegeti, ám az elmondottakat nem tagadja. Elismeri azonban, hogy személyében Orbán Viktor következetes kritikusát ismerhetjük, ámbár hozzáteszi, a magyar kormány elleni nemzetközi mozgolódás egy részét feleslegesnek tartja. 

Rohac a róla napvilágot látott anyagokat szerkesztettnek tartja, s bár nyíltan nem írja le, arra utal, hogy manipulálták is nyilatkozatát. Ennek mikéntjére viszont már nem ad magyarázatot, a felvetés megválaszolatlan marad. A későbbiekben vélelmezések alapján az egész világra kiterjedő Pegasus-ügyet is megpróbálja beemelni értelmezési keretébe, valamint olyan bizottsági jelentést is említ, amelynek erős baloldali elfogultsága mára már köztudott. 

A jelenleg az American Enterprise Institute tudományos munkatársaként dolgozó Rohac írása végén már érzelmesen kritizálja Magyarország kormányát.

amely kijelentés talán magyarázatra szorulna – ám erre nem kerül sor. Rohac élesen kritizálja a jobboldali sajtót is, ám kritikája ezen a ponton sem érint konkrétumokat, ettől függetlenül csípős jelzőt e helyen is megenged magának. Élesen kritizálja a közeljövőben Budapestre érkező CPAC szervezőit a helyszínválasztás miatt, majd azzal a fordulattal zárja publicisztikáját, hogy ha az áprilisi választásokon ismét Orbán Viktor győzedelmeskedik, a NATO-nak és az EU-nak egyaránt el kell gondolkodnia arról, továbbra is helyet biztosítanak-e hazánknak szervezeteikben.