Mint arról korábban lapunk is beszámolt, ha egy tagállam kormánya azt csinálja, amit Brüsszel akar, úgy akkor sem indítanak az adott ország ellen vizsgálatot, ha ott nagy a korrupció és lopják az uniós pénzeket. Ellenben ha egy tagállam szembemegy Brüsszel akaratával, akkor folyamatos támadásokra számíthat – összefoglalva erről beszélt Dalibor Rohac, egy amerikai kutatóintézet munkatársa a Magyar Nemzet birtokába jutott egyik felvételen.
Dalibor Rohac
Dalibor Rohac rendszeresen bírálta az elmúlt években a magyar kormányt a nemzetközi sajtóban, és kapcsolatot épített a hazai ellenzékkel – emlékeztet a Magyar Nemzet. Az egyik amerikai kutatóintézet munkatársa Magyarországot lejárató első cikkét 2012-ben a Weekly Standard-on közölte le, melynek címe „Magyarország útja a szolgaságba” volt.
Pénzügyi szigorítást javasolt hazánk ellen, Korrupcióval és az orosz érdekek kiszolgálásával vádolta hazánkat, de Rohac egyike volt azoknak a nemzetközi szakértőknek is, akik azt az egyértelmű álhírt terjesztették el hazánkról, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbításával a magyar kormány megszüntette a parlamentáris demokráciát. Az Orbán-ellenes kutatóról ide kattintva olvashat bővebben.
Rohac: Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének, ha Orbánt leváltanák
Dalibor Rohac a Magyar Nemzet írása szerint a korrupció és az orosz kapcsolat megítélésén keresztül mutatta be a Magyarországgal szemben alkalmazott alaptalan megkülönböztetést, támadást. Egyúttal közölte: Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének, ha Orbánt leváltanák, és ismét a baloldal kerülne kormányra Magyarországon.
Véleményem szerint ha Orbánt leváltanák, és ismét a szocialisták kerülnének kormányra Magyarországon, akkor Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének”
– vélekedett Rohac, s azt is kifejtette, miért gondolja így: „ne feledjük, hogy 2010-ben a szocialisták korrupciós botrányokba buktak bele, és Magyarország megosztottsága sem Orbánnal kezdődött”. Rohac itt minden bizonnyal arra utalt, hogy bár Brüsszel rendre a korrupció miatt támadja, bünteti a jelenlegi magyar kormányt, a visszaélések vélt vagy valós mértéke a legkevésbé sem érdekli az uniós bizottságot – teszi hozzá a Magyar Nemzet.