Dalibor Rohac szerint, ha egy tagállam szembemegy Brüsszel akaratával, akkor folyamatos támadásokra számíthat.
Korábban az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is szankciókat sürgetett hazánk ellen az a Washingtonban élő és dolgozó szlovák kutató, aki egy frissen nyilvánosságra került videointerjúban elismerte: Brüsszel kettős mércét alkalmazva támadja Magyarországot – írja hétfői cikkében a Magyar Nemzet.
Mint a portál fogalmaz:
A Nemzet rámutatott: Dalibor Rohac, aki hosszú évek óta támadja Magyarországot és az Orbán-kormányt a nemzetközi fősodratú médiában, egy terjedelmes videointerjúban beszélt a brüsszeli kettős mércéről.
A szlovák származású kutató – aki egy amerikai intézetnél dolgozik jelenleg – egy hétfőn megjelent felvételen többek között arról beszélt, hogy
Mint írják: a kutató a korrupció és az orosz kapcsolat megítélésén keresztül mutatta be a Magyarországgal szemben alkalmazott alaptalan megkülönböztetést, támadást, egyúttal közölte: Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének, ha Orbánt leváltanák, és ismét a baloldal kerülne kormányra Magyarországon.
A Magyar Nemzet információi szerint a szlovák elemző a brüsszeli Wilfried Martens Center for European Studies kutatójaként és a prágai Angol-Amerikai Egyetem munkatársaként is dolgozik. Az AEI előtt Rohac a Cato Institute Center for Global Liberty and Prosperity szervezeténél tevékenykedett, melynek támogatói között 2012-ben Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa is feltünt. Emellett Rohac az Oxfordi Egyetem Max Beloff központjánál, a Legatum Institute-nál, és a brüsszeli Center for New Europe-nál is megfordult, de alkalmi tanácsokkal a Helsinki Bizottságot is ellátta már.
Rohac-nak több könyve is megjelent, második könyve 2019-ben az „In Defense of Globalism”, azaz a „Globalizmus védelmében” címmel jelent meg. Véleménycikkei a Financial Times, a Foreign Affairs, a Los Angeles Times, a The New York Times, a The Wall Street Journal és a Washington Post című lapokban szoktak megjelenni. PhD fokozatát a londoni King’s College-ban szerezte politikai közgazdaságtanból. A 2020-as szlovák parlamenti választásokon a balliberális, „Soros-pártként” is emlegetett „progresszív” PS/SPOLU koalíció jelöltjeként vett részt, azonban a szlovák országgyűlésbe nem került be.
Rohac hazánkat és a magyar kormányt rendszeresen bírálja az említett fősodratú médiumokban – húzza alá a Nemzet. Felidézik:
Magyarországot lejárató első cikkét 2012-ben a Weekly Standard-on közölte le, melynek címe „Magyarország útja a szolgaságba” volt.
A cikkben az IMF-fel való megállapodást sürgette, illetve élesen kritizálta a választási reformot, valamint a médiatörvényt. Egy 2017 augusztusában a Financial Times-ban megjelent cikkében olyan ötlettel állt elő Magyarországot és Lengyelországot támadva, miszerint az EU-nak közvetlenül magához kellene vennie a pénzosztást az utólagos kontroll helyett. Mintának az úgynevezett Juncker-tervet nevezte meg, amelyben az Európai Befektetési Bank közvetlenül köt üzleteket a projektjeire jelentkező magánvállalatokkal és közigazgatási szervezetekkel, és a banki hitelezés gazdasági követelményeit támasztja velük szemben.
Magyarországon kiváltképp akkor vált ismerté neve, mikor 2017-ben Kész Zoltán kollégájával, Hajba Mátével közösen megjelentettek egy cikket a The Washington Post blogján, melyben egy ötpontos forgatókönyvet vázoltak fel arról, miként kellene Amerikának beavatkoznia Magyarországon. Az öt pont között szerepelt a magyar-amerikai közös hadgyakorlatok felfüggesztése, a magyar kormány tagjaitól való vízummegtagadás, illetve a Fidesz kizárása a Néppártból és a Magyarországnak járó uniós kifizetések befagyasztása is.
2019-ben a Helsinki Bizottság kerekasztalt-beszélgetést tartott „Fejlemények Magyarországon” címmel, ahova Dalibor Rohac-ot is meghívták. Rohac a rendezvényen korrupcióval és az orosz érdekek kiszolgálásával vádolta hazánkat, valamint azt is kijelentette, hogy az amerikai kormányzatnak akár egyes emberekre kivetett szankcióktól sem kellene visszariadnia Magyarországot illetően.
2019 májusában Donald Trump amerikai elnök számára megfogalmazott levelükben a republikánus szenátorok egy csoportja Rohac tapasztalataira hivatkozva a magyarországi szabadságjogok, a jogállamiság, és a kormányzás minőségének romlásával kapcsolatban kérte arra az elnököt, hogy ezen témákat is vesse fel Orbán Viktorral való találkozása során.
A Magyar Nemzet szerint továbbá a koronavírus-járvány első hulláma idején
2021 novemberében a Helsinki Bizottság előtt tett nyilatkozatot a magyar és a lengyel demokrácia és joguralom helyzetéről, melyben mindkét ország kormányát autoriternek nevezte, és leírta, milyen módon tudna az Egyesült Államok ezekben az országokban a „demokráciát támogatni”.
Tervében az újságírók támogatását, a választások megfigyelését, illetve a kleptokrácia elleni küzdelmet említette meg, valamint azt is leírta, hogy ennek érdekében olyan szereplőket kell egy tömörülésbe összegyűjteni, akik mind kulturális, mind ideológiai értelemben különböznek. Ezzel kapcsolatban lehetőségként nevezte meg mind a 2022-es magyarországi, mind a 2023-as lengyelországi parlamenti választásokat – írja a Nemzet.
– teszi hozzá a portál.
Nyitókép: Yorick Jansens / BELGA MAG / Belga via AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Brüsszel aktiválta a kampánycenzúrát: ellenzéki propagandisták és Soros ügynökök döntik el a Tisza Párt érdekében, mi maradhat az online térben.
Ilyen szövetséges mellett nem lesz ellenfele Magyarországnak.
Mindeközben a nejét lehallgató és a felvétellel őt másfél évig zsaroló Övcsatos szólítja föl az oroszokat, hogy ne zsaroljanak minket. Annyira szánalmas, hogy szinte már vicces.
A baloldali kampánytechnológiai hálózat ismert szereplője szólalt meg.
Ahogy közelednek a választások, valahogy mindig előkerül...
Orbán-ellenes puccsot terveztek.
Humanitárius segítség Ukrajna felé, a menekülteknek és otthonmaradóknak, iskola nyitása, mindenféle akciók: a magyar kormány és a segélyszervezetek egymással karöltve nyújtottak mindenféle békés támogatást háború dúlta szomszédunknak. Ukrajna magyar megsegítésének összegzése..
A DK színeiben induló egykori jobbikos leszögezte, „nem hajlok meg előttük akkor sem, ha ezzel a politikai pályafutásom kettétörik”.
