Az Európai Bizottság élesítette online cenzúráját a magyar választás előtt. Az ellenzéki média és Soros-közeli szervezetek a Tisza Párt érdekei mentén határozzák meg, mi számít „álhírnek” – és mi tűnik el az internetről.
Ellenzéki propagandisták és Soros szervezetek döntik el mit láthatnak az interneten a magyarok a választási kampányban, természetesen az Európai Bizottsággal a hátuk mögött. Írásunkban bemutatjuk, hogyan működik a baloldali cenzúra-hálózat és milyen eszközökkel korlátozzák a magyarok információs szabadságát: a Tisza Párt javára.
A hálózat fogaskerekei 2026. március 16-án lendülnek mozgásba, amikor az Európai Bizottság bejelentette: aktiválja a dezinformáció elleni gyorsreagálási rendszert, az úgynevezett Rapid Response Systemet (RRS) a magyar választási kampány idejére. A testület sajtótájékoztatóján Thomas Regnier szóvivő világossá tette: a rendszer célja, hogy a kampány alatt gyorsabban azonosítsák és kezeljék az online dezinformációs kampányokat, valamint a külföldi befolyásolási kísérleteket.
Regnier azt is kiemelte, hogy a rendszert a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex (Code of Practice on Disinformation, továbbiakban: kódex) aláírói aktiválták.
Ez fontos részlet, ugyanis róluk még lesz szó.
Az RRS nem csupán a kampány ideje alatt működik: a választás után még egy hétig aktív marad, hogy a szavazást követő időszakban megjelenő tartalmakat is figyelni lehessen. Vagyis a teljes politikai ciklus legérzékenyebb szakaszában egy központilag koordinált rendszer felügyeli az online nyilvánosságot.
Ezt is ajánljuk a témában
Összegyűjtöttünk mindent, amit Kijev és Magyar Péterék kapcsolatáról tudni kell. Április 12-én eldől, hogy Ukrajna jelöltjei vagy a magyar nemzeti oldal alakíthat-e kormányt.
A rendszer jogi alapját az uniós digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, a DSA adja. 2025. február 13-án a Bizottság és a Digitális Szolgáltatások Európai Testülete jóváhagyta, hogy a dezinformáció elleni gyakorlati kódex beépüljön a DSA keretébe.
Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb online platformok – az úgynevezett VLOP-ok – kötelesek csökkenteni a „rendszerszintű kockázatokat”, köztük a dezinformációt, vagyis amit annak ítélnek a „független tényellenőrök”.
A szabályozás valódi súlyát az adja, hogy ha egy platform nem felel meg az elvárásoknak, akár a globális éves bevételének 6 százalékára rúgó bírságot is kaphat.
A rendszer tehát nem ajánlás: kényszer. Aki nem működik együtt, azt pénzügyileg büntetik.
A kódexnek jelenleg 44 aláírója van, ők azok akik aktiválták a mechanizmust: nagy techcégek, civil szervezetek és regionális tényellenőrző hálózatok. Ezek között olyan ismert balliberális szereplők találhatók, mint a Soros György által finanszírozott Reporters Without Borders vagy a Globsec, amelynek tagja Orbán Anita, a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltje. Akit Panyi Szabolcs, lebukott ügynök „újságíró” a barátjának mond és állítása szerint ő fogja eldönteni, hogy ki dolgozhat egy reménybeli tiszás külügyminisztériumban.
Ezt is ajánljuk a témában
A baloldali sajtó szakértőként ünnepli, az Ellenpont viszont múltbéli és jelenlegi kapcsolataira hívja fel a figyelmet Magyar Péter új tanácsadója kapcsán.
A rendszer működtetésében egy állandó munkacsoport vesz részt, amelynek tagjai többek között az ERGA (az európai médiaszabályozók szervezete), az EDMO (Digitális Média Európai Megfigyelőközpont), valamint az Európai Külügyi Szolgálat képviselői. Az EDMO magyar tagjai között ott találjuk a Soros pénzzel kitömött Political Capitalt, a Mérték Médiaelemző Műhelyt, az Idea Alapítványt és a Magyar Hangot. De a 444.hu által működtetett Lakmusz „tényellenőrző” oldal is besegít a projektben.
Vagyis a „tényellenőrzés” nem egy semleges technikai folyamat, hanem egy konkrét, jól körülhatárolható politikai és médiakör kezében van.
A rendszer három pillérre épül:
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy szűk kör gyorsított eljárásban dönti el, mi jelenhet meg, és mi tűnik el az online térből.
A tényellenőrök szerepének megerősítésével és a DSA eszközeinek kihasználásával a Bizottság az elmúlt években folyamatos nyomást gyakorolt a technológiai cégekre. Erről az Egyesült Államok Képviselőházának Igazságügyi Bizottsága is beszámolt: jelentésük szerint Brüsszel több száz találkozón keresztül érte el, hogy a közösségi platformok világszerte módosítsák tartalommoderálási szabályaikat.
A következmény: a politikailag érzékeny vagy veszélyesnek minősített vélemények eltűnnek az online térből.
A most aktivált rendszer nem elméleti konstrukció, hanem egy működő, globális tartalomszabályozási mechanizmus. A magyar választási kampány idején ez a hálózat valós időben szűri és rangsorolja az információkat a Tisza párt javára – ellenzéki médiakörökkel és „tényellenőrökkel” együttműködve.
Az uniós jogi keret tehát adott: a platformok kényszerítve vannak, a döntési mechanizmus kiépült, a szereplők kijelölve.
A kérdés már nem az, hogy létezik-e beavatkozás. Az a kérdés, hogy amikor ugyanazok a szereplők jelentik a Metának és Brüsszelnek, mi számít álhírnek, akkor mennyire marad szabad a választók információhoz való hozzáférése – és végső soron mennyire marad szabad maga a választás.
* * *
Nyitókép: Mandiner
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A De! Akcióközösség propagandaanyagát, A szavazat ára című filmet az a Tuba Gábor Tisza-sziget-alapító hozhatta tető alá, akiről most kikerült egy rasszista megnyilvánulásokat tartalmazó videó.
Wellor újból lecsapott.
Amikor április 12-én győzünk, az egy második nándorfehérvári győzelemmel ér majd fel.
Ebbe tönkre fognak menni a magyar családok
A nézők, szurkolók és az olvasók is imádták a megmozdulásait.
A De! Akcióközösség propagandaanyagát, A szavazat ára című filmet az a Tuba Gábor Tisza-sziget-alapító hozhatta tető alá, akiről most kikerült egy rasszista megnyilvánulásokat tartalmazó videó.
Wellor újból lecsapott.
