A Tisza Párt kampányát védi a baloldali hálózat: az ellenzéki média jelent, a Meta töröl – így működik az Európai Bizottság cenzúrája

Ellenzéki propagandisták és Soros szervezetek döntik el mit láthatnak az interneten a magyarok a választási kampányban, természetesen az Európai Bizottsággal a hátuk mögött. Írásunkban bemutatjuk, hogyan működik a baloldali cenzúra-hálózat és milyen eszközökkel korlátozzák a magyarok információs szabadságát: a Tisza Párt javára.

Aktiválták a rendszert a Tisza Párt érdekében

A hálózat fogaskerekei 2026. március 16-án lendülnek mozgásba, amikor az Európai Bizottság bejelentette: aktiválja a dezinformáció elleni gyorsreagálási rendszert, az úgynevezett Rapid Response Systemet (RRS) a magyar választási kampány idejére. A testület sajtótájékoztatóján Thomas Regnier szóvivő világossá tette: a rendszer célja, hogy a kampány alatt gyorsabban azonosítsák és kezeljék az online dezinformációs kampányokat, valamint a külföldi befolyásolási kísérleteket. 

Ez fontos részlet, ugyanis róluk még lesz szó.

Az RRS nem csupán a kampány ideje alatt működik: a választás után még egy hétig aktív marad, hogy a szavazást követő időszakban megjelenő tartalmakat is figyelni lehessen. Vagyis a teljes politikai ciklus legérzékenyebb szakaszában egy központilag koordinált rendszer felügyeli az online nyilvánosságot.

Jogszabályi háttér: a platformokat is rákényszerítik

A rendszer jogi alapját az uniós digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, a DSA adja. 2025. február 13-án a Bizottság és a Digitális Szolgáltatások Európai Testülete jóváhagyta, hogy a dezinformáció elleni gyakorlati kódex beépüljön a DSA keretébe.

Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb online platformok – az úgynevezett VLOP-ok – kötelesek csökkenteni a „rendszerszintű kockázatokat”, köztük a dezinformációt, vagyis amit annak ítélnek a „független tényellenőrök”. 

A rendszer tehát nem ajánlás: kényszer. Aki nem működik együtt, azt pénzügyileg büntetik.

Kik döntik el, mi az „igazság”?

A kódexnek jelenleg 44 aláírója van, ők azok akik aktiválták a mechanizmust: nagy techcégek, civil szervezetek és regionális tényellenőrző hálózatok. Ezek között olyan ismert balliberális szereplők találhatók, mint a Soros György által finanszírozott Reporters Without Borders vagy a Globsec, amelynek tagja Orbán Anita, a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltje. Akit Panyi Szabolcs, lebukott ügynök „újságíró” a barátjának mond és állítása szerint ő fogja eldönteni, hogy ki dolgozhat egy reménybeli tiszás külügyminisztériumban.

A rendszer működtetésében egy állandó munkacsoport vesz részt, amelynek tagjai többek között az ERGA (az európai médiaszabályozók szervezete), az EDMO (Digitális Média Európai Megfigyelőközpont), valamint az Európai Külügyi Szolgálat képviselői. Az EDMO magyar tagjai között ott találjuk a Soros pénzzel kitömött Political Capitalt, a Mérték Médiaelemző Műhelyt, az Idea Alapítványt és a Magyar Hangot. De a 444.hu által működtetett Lakmusz „tényellenőrző” oldal is besegít a projektben.

Vagyis a „tényellenőrzés” nem egy semleges technikai folyamat, hanem egy konkrét, jól körülhatárolható politikai és médiakör kezében van.

Így működik a gyakorlatban

A rendszer három pillérre épül:

• Válságkezelés: rendkívüli események esetén a platformok azonnali döntéseket hoznak, nem várnak heteket.
• Közös fellépés: a platformok, tényellenőrök és hatóságok valós időben osztják meg egymással az „álhírekről” szóló információkat.
• Protokoll: konkrét lépések rögzítése, például a „hiteles források” előresorolása és a „káros tartalmak” gyorsabb korlátozása.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy szűk kör gyorsított eljárásban dönti el, mi jelenhet meg, és mi tűnik el az online térből.

Globális nyomásgyakorlás a háttérben

A tényellenőrök szerepének megerősítésével és a DSA eszközeinek kihasználásával a Bizottság az elmúlt években folyamatos nyomást gyakorolt a technológiai cégekre. Erről az Egyesült Államok Képviselőházának Igazságügyi Bizottsága is beszámolt: jelentésük szerint Brüsszel több száz találkozón keresztül érte el, hogy a közösségi platformok világszerte módosítsák tartalommoderálási szabályaikat.

A választás tétje: ki juthat megszólalási lehetőséghez?

A most aktivált rendszer nem elméleti konstrukció, hanem egy működő, globális tartalomszabályozási mechanizmus. A magyar választási kampány idején ez a hálózat valós időben szűri és rangsorolja az információkat a Tisza párt javára – ellenzéki médiakörökkel és „tényellenőrökkel” együttműködve.

Az uniós jogi keret tehát adott: a platformok kényszerítve vannak, a döntési mechanizmus kiépült, a szereplők kijelölve.

A kérdés már nem az, hogy létezik-e beavatkozás. Az a kérdés, hogy amikor ugyanazok a szereplők jelentik a Metának és Brüsszelnek, mi számít álhírnek, akkor mennyire marad szabad a választók információhoz való hozzáférése – és végső soron mennyire marad szabad maga a választás.

* * *

Nyitókép: Mandiner