Alapjogokért-konferencia: „Tálcán kínáljuk az életünket a globális cégeknek”

A Duna-parti Bálna ablakain keresztül kirajzolódik a Gellért-hegy, tetején a Szabadság-szoborral, és ha oldalra tekintünk a Műegyetem impozáns épületét láthatjuk. Mindegyik kép szorosan kapcsolódik nemzeti történelmünkhöz és szuverenitásunkhoz – az egyik a második világháborúban volt lőállás, a másik az ’56-os forradalom bölcsője. A szuverenitás fogalma gyorsan változhat, mi pedig a „Kié a (fő)hatalom? – szuverenitásharcok tegnap, ma és holnapután – új globális szuverének születnek a digitális térben?” című Alapjogokért Központ konferencián ülünk, hogy megtudjuk, mit hoz a jövő – vagy legalábbis megpróbáljuk felderíteni a lehetséges opciókat. 

„A szuverenitás fogalma egyre képlékenyebbé kezd válni” – fogalmaz nyitóbeszédében Szánthó Miklós igazgató. A nemzetközi szervezetek tevékenykedése vagy „ármánykodása” felülírja napjaink szuverenitásfogalmát, hiszen nem választott legitimációval hozzák meg a döntéseket. Szerinte elég megfigyelni a nemzetközi bíróságok tevékenységét, különösképp strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára gyakorolt NGO-befolyást. Elhangzott, hogy a nemzetközi szervezetek egyes pénzügyi támogatásokat jogi feltételekhez kötnek, a pénzügyi segély fejében pedig privatizációs intézkedéseket írnak elő – példa erre Görögország tanulságos esete. „Kihívás a felemelkedő digitális szuverének szerepe, hiszen az információ a 21. században az igazi hatalom” – emelte ki Szánthó, hozzáfűzve, hogy az állam hatalma részben onnan eredeztethető, hogy tisztában van az állampolgárait érintő információkkal. „Az IT cégek mára több információval rendelkeznek rólunk, mint mi magunkról, mint az állam az állampolgárairól” – hangsúlyozta az igazgató, aki szerint eljöhet az az idő, hogy a globális cégek fogják gyakorolni a tényleges főhatalmat. 

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára is beszédet mondott. Véleménye szerint Magyarországon a hazai piac privatizálása és az állami tulajdon külföldi kézre kerülése határozta meg az utóbbi 30 évet, a szuverenitássértésről való félelem pedig ezen tapasztalataink szerint megalapozott. „Ma nem csak gazdasági és politikai, hanem felfogás és értékrendbeli nyomásnak is tanúi lehetünk” – emelte ki az államtitkár. Szerinte mindannyian „a globális propaganda elszenvedői” vagyunk, hiszen a technológiai fejlődés egyre jobban átalakítja a világot. „A digitalizáció szuverenitási és nemzeti szuverenitási kérdés is” – hangsúlyozta Schanda: az jelent veszélyt, ha a digitalizáció egy szűk kör kezébe kerül, nagyvállalati hatalmi monopóliumokat létrehozva. „Az átlag felhasználó tálcán kínálja az egész életét a globális cégeknek” – foglalta össze az államtitkár, hozzátéve, hogy a Google éves bevételéből Magyarországot 2050-re klímasemlegessé lehetne tenni.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Molnár Balázs, a közel egy éve indult AK-projekt vezetője, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Dukász Magor digitális stratéga, valamint Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója voltak.  

A felütés aktuális: a görög török határon szuverenitásharc folyik digitális szempontból is, a koronavírus pedig a globális weben „terjed” a leggyorsabban. Elsőként Ferencz Orsolyát kérdezték arról, hogy milyen szerepet játszanak az űrkutatásban a nagy digitális cégek. A miniszteri biztos szerint a technológia fejlődése megállíthatatlan: 1957-ben a Szputnyik-1-et fellőtte a Szovjetunió, 1958 decemberében Eisenhower beszédét már műhold közvetítette az Egyesült Államokban. Véleménye szerint ekkor született meg a globális hírközlés, amely egyben egy új világ születését is jelentette, a „global village” születését.

„Birodalmak felemelkedése és bukása múlt az információkon, az információ pedig ma egy másodperc” – mutatott rá Ferencz Orsolya, kiemelve, hogy az államok kiengedik a kontrollt és teret nyertek a magáncégek, azt kockáztatva, hogy az egész globális internet „idegen érdekkörök” kezébe kerülhet. „Ez a meccs még nem eldöntött” – tette hozzá. 

Dukász Magornak feltették a kérdést: hogyan jutottunk el idáig. A kommunikációs stratéga ismét hangsúlyozta: a technológiai óriások mindent tudnak rólunk, a közösségi média pedig olyan szolgáltatást nyújt, amit az emberek szívesen használnak, ezért odaadják személyes adataikat. „A Facebook véleménybuborékjai is megfelelnek az emberek igényeinek. Az internet egy akkora halmaz, amiben nem lehet kiigazodni, ezért algoritmusokhoz nyúl a felhasználó, ami véleménybuborékot alkot. A legtöbb ember örül ennek” – mutatott rá Dukász Magor. A megoldás azonban közel van, Dukász szerint ugyanis alternatívát kell felmutatni az embereknek.  

„Tényleg ennyi koronavírusos tartalmat szeretnénk látni?” – kérdezte Molnár Balázs Horváth József biztonságpolitikai szakértőt. Horváth szembeállítja az elmúlt 30 év fejlődését az elmúlt 1000 évvel, rámutatva, hogy a vietnami háború alatt többen haltak meg az Egyesült Államokban autóbalesetben egy nap, mint a háborúban 24 leforgása alatt – az emberek mégis utcára vonultak. „Az emberek azt hiszik, a világuk omlik össze, a valós veszély azonban nagyságrendekkel kisebb”; az pedig nem kérdés a szakértő szerint, hogy az orvostudomány megtalálja majd a megfelelő válaszokat. „Egy olyan valós veszélyből fújtak színes léggömböt valakik, amivel az emberek életét egyik napról a másikra írják át” – mondta Horváth, aki szerint „valaki ezen nagyot fog kaszálni”. 

„A technológiai cégek vastagon benne vannak ebben?” – hangzott el a kérdés, amire Dukász azt válaszolta: nem tudja, de szerinte kétségtelen, hogy van egy jelenség. „A hírtér megszűnt lokálisnak lenni”, a hírek globalizálódtak, a koronavírus digitális terjedése pedig horizontálisan megállíthatatlan a digitális stratéga szerint.  

„Vannak hírek, és vannak azok hatására létrejövő véleménycunamik” – emelte ki Ferencz Orsolya, főleg a globális felmelegedés témája kapcsán. Szerinte minden egyes birodalom a saját szintjén használta az ökológiai fülkét, a törés pedig akkor következett be, amikor 100 kilométerrel feljebb jutott az ember, megnyitva a globalizáció kiteljesedését. „Az emberek mindig könnyen manipulálhatók, a mérték a kérdés” – mutatott rá a miniszteri biztos, aki szerint ha nem tetszik a jelenlegi helyzet, nem a technológiát kell megállítani, hanem azt, aki mögötte áll.  

Dukász Magor erre reagálva Kínáról és a „nagy kínai tűzfalról” beszélt, ahol minden egyes nemzetközi szolgáltatás lokalizált változatát építették ki, aztán lebontották a tűzfalat, ma pedig ezek a kínai cégek már versenyképesek a globális piacon. Dukász szerint a jövőre versenyszinten fel kell készülni, hiszen „az Amazon az Egyesült Államokban lerombolta a kkv-piacot, és csak az a kérdés, hogy Magyarországra mikor jut el”. 

Horváth József kiemelte: a magyar államnak felelőssége van abban, hogy polgárait megvédje a negyedik generációs információs háborúban. Beszélt az orosz helyzetről is. Ferencz Orsolya elmondta, hogy az oroszok mindig hosszútávfutók voltak, és bár az amerikaiak léptek először a Holdra, ma a nemzetközi űrállomás mégis az orosz technológiától függ. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos utalt arra: Elon Musk „az USA engedélyével lőtte tele az űr alsó rétegét műholdakkal, miközben ezt a világ tétlenül nézte”. „Óriási jogi deficitben vagyunk, proaktívnak kell lenni” – emelte ki Ferencz, aki szerint nem mindig az nyer, aki gyorsan fut, „az oroszok és kínaiak pedig a maratonban nyerhetnek”.