Magyarország nem híd Kelet és Nyugat között, hanem egy Nyugathoz tartozó hídfő, ahonnan persze hidakat lehet építeni – hangsúlyozta Martonyi János volt külügyminiszter a Corvinus Egyetem és a genfi Webster University csütörtöki budapesti konferenciáján, amely Magyarország, térségünk és a Nyugat jövőjével foglalkozott. Martonyi szerint lehet kritizálni az EU-t, de el kell ismerni az érdemeit is, és meg kell őriznünk azt, amit elértünk. Tudósításunk.
Mélységében részesei vagyunk a Nyugatnak, a transzatlanti struktúráknak – kezdte beszédét Martonyi János a budapesti Corvinus Egyetemen a genfi Webster University-vel közösen szervezett, hazánk, térségünk és a Nyugat jövőjével foglalkozó konferencián csütörtökön. Martonyi szerint az elterjedt hittel szemben Magyarország nem híd Kelet és Nyugat között, hanem egy a nyugati oldalon álló hídfő, ahonnan persze lehet más irányba hidakat építeni.
A volt külügyminiszter szerint az EU kritikája nagyon divatos lett manapság, persze nem ok nélkül. De mindig is válságok jellemezték az európai integráció történetét, sőt, válságról válságra fejlődött tovább az európai közösség. Ugyanakkor most egyszerre több válság sújtja Európát: a brit kilépés eshetősége, az euróválság és persze a migrációs válság – Martonyi hozzátette, hogy ez utóbbi kívülről teszi próbára a rendszert. „Most nincs egyensúly a rendszerben” – hangsúlyozta a volt külügyminiszter.
Az EU mostanra kimerült
Martonyi János nem csak az európai, hanem a világszintű együttműködési rendszerek, az ENSZ és az IMF állapotát is válságosnak találja, miközben az Egyesült Államok és az EU is belső politikai és intézményi krízisekkel kell, hogy szembenézzen. „Az EU régen előremutató és sikeres intézmény volt, de mostanra kimerült” – mondta a volt politikus. Az EU korábban az egyre bővülő közösség, növekedő intézmények és terjeszkedő szabályozás modelljére épült, de mintha mostanra a saját határaihoz ért volna a rendszer.
A volt magyar külügyminiszter szerint Nyugaton egyre többen mondják most, hogy elsietett volt az EU bővítése kelet felé. „Ez nonszensz” – szögezte le Martonyi. A kelet-európai országok gazdasági és költségvetési állapota nem rossz, nem kifezetten rosszabb sok régi tagállamnál. A volt miniszter megütközve idézte fel, hogy most francia politikusok arról beszélnek, a régi, belső tagállamok új integrációjára van szükség, elölről kezdve az egészet. Szerinte az ilyen beszédek sebeket okoznak a többiek számára.
A britek maradása az érdekünk
S hogy mit hoz a jövő? Martonyi szerint erről természetesen nehéz beszélni. De úgy látja, a Brexitről, vagyis a britek EU-ból való kilépéséről szóló döntés meghatározó lesz, és jelen pillanatban nagyon kiegyenlített még az EU-párti és EU-ellenes tábor aránya a briteknél, tehát nem lehet megjósolni az eredményt. Az biztos, hogy ha a britek a kilépés mellett döntenek, az egy teljesen új fejezetet nyit majd meg; ha viszont csak csekély mértékben lesznek többségben a maradás melletti szavazatok, a kérdés csak tovább fog lebegni a közéletben.
Martonyi János szerint Magyarország és a régió érdeke az, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon. Gazdaságilag, kereskedelmileg és geopolitikailag is ez az érdekünk, csak a britekkel együtt lehet erős Európa.
A volt külügyér hangsúlyozta: ugyan EU-ellenességgel szokták vádolni a régiónkat, de nem a kelet-európaiak voltak azok, akik az európai egységesülés ellen szavaztak. A franciák és a hollandok utasították el népszavazásokon az európai alkotmányt, ahogy most szintén a hollandok szavaztak Ukrajna EU-val való társulása ellen is.
Meg kell mentenünk azt, amink van
„Óvatosnak kell lennünk, meg kell mentenünk azt, amink van” – tanácsolta a hallgatóságnak Martonyi János. Magyarország az Európai Unió mainstreamjébe csatlakozott, és ott is maradnánk. Az EU kemény magjához tartozunk. Ha változik is az EU belső felállása, ne veszítsük el az eredményeinket – hangsúlyozta.
A volt külügyminiszter szerint igaz az, hogy az EU intézményei és szabályozásai túlfejlettek. Nem kell teljesen visszabontani őket, de üljünk le és gondoljuk át, mit lehetne tenni. „Most nincs egyensúly, helyette az egyensúlytalanság uralkodik.” A volt külügyminiszter úgy látja, hagyni kell az ideológiákat, a föderalizmus erőltetését. Ha tovább erőltetik az integráció mélyítését, szakadék keletkezik az eltérő felfogások miatt az elit és a társadalmak között.
Martonyi János szerint térjünk vissza a gyökerekhez, nézzük meg, miért is kezdődött el az európai integráció kísérlete. De emellett ne feledkezzünk el a nemzeti identitások kérdéséről sem. Igen, kritizáljuk nyugodtan az Európai Uniót, de ismerjük el annak teljesítményét, eredményeit is. „Az EU sikeres egyeztető fórum az eltérő érdekek összehangolásához, ami modell lehet a világ számára” – zárta szavait a volt külügyminiszter.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az Európai Unió idén augusztustól új szabályozást vezet be a műanyag csomagolások terén, amely elsősorban a vendéglátást érinti.
Most azért, hogy mindenki megértse: Ukrajna gyalázatos orosz agresszió áldozata, hősies nép hazája – egyben utolsó, megbízhatatlan, ön- és közveszélyes latorállam. Kohán Mátyás írása.
Zelenszkij eltaktikázta magát, Orbán győztesként kerülhet ki a helyzetből.
Az egykori német kancellár szerint a katonai szerepvállalás önmagában nem hozhat eredményt sem Ukrajna, sem Európa számára.
A szlovák kormányfő teljes támogatásáról biztosította Magyarország miniszterelnökét.
A Tisza Párt katonai szakértője Volodimir Zelenszkijhez hasonlóan felháborodott a magyar vétón.
A nádor a bátyjával, I. Ferenc császárral szemben is kiállt a magyarok érdekeiért. A kommunizmus irtotta az emlékezetét, de mi nem felejtünk. József nemes volt, a szó valódi értelmében.
...és hagyja, hogy a nemzeti kormány tegye a dolgát!
