A kampányban sokan reformelnököt láttak Nicușor Danban, ám az első év azt is megmutatta, hogy a közvetlenül választott román államfő erős legitimitása korlátozott alkotmányos eszköztárral párosul.
Nicușor Dan 2025. május 26-án tette le az államfői esküt, miután a román elnökválasztás második fordulójában legyőzte a magyarellenes George Simiont. A főpolgármesterből lett államfő győzelme akkor sokak számára nem csupán politikai fordulatot, hanem intézményi megújulás ígéretét is jelentette.
Egy év elteltével azonban jóval árnyaltabb kép rajzolódik ki: az elnökség eddigi időszakát nehéz látványos sikerként értékelni, de olyan átfogó kudarc sem azonosítható, amely kizárólag az államfő személyéhez köthető.
Dan kampányában több olyan célt is megfogalmazott, amelyek csak részben tartoznak az elnöki hatáskörbe. A közigazgatás reformját, az állami intézmények depolitizálását, az igazságszolgáltatás függetlenségének támogatását, a közszféra kiadásainak csökkentését, a közigazgatási szolgáltatások digitalizálását, az intézményi átláthatóság növelését, valamint az oktatás és az egészségügy fejlesztését egyaránt fontos vállalásként jelenítette meg.
Ezek a témák erős kampányüzenetként működtek, ugyanakkor az első év azt is megmutatta, hogy az elnöki hivatal önmagában nem rendelkezik elegendő eszközzel ilyen horderejű átalakítások végrehajtásához.
Külpolitikai téren az új államfő alapvetően a folytonosságot képviselte. Az Európai Tanács ülésein és a NATO fórumain Románia továbbra is a nyugati szövetségi rendszerhez való kötődését,
Ukrajna támogatását és az euroatlanti együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
Pataky István, a Maszol.ro főszerkesztő helyettese kérdésünkre, azt felelte: „Nicușor Dant a román-lengyel kapcsolatokon kívül nem igazán érdeklik a térségbeli viszonyok.
Magyarországgal az Orbán-kormány idején kerülte a konfliktust, Budapest Ukrajna-politikájával kapcsolatban pedig csak óvatos bírálatokat fogalmazott meg.
Orbán Viktorral kerülte a nyilvános találkozást, egyes sajtóhírek szerint pedig azért nem tett eleget az RMDSZ kongresszusi meghívásának, mert a volt magyar miniszterelnök is jelen volt.”
Belföldön Dan többször beszélt arról, hogy csökkenteni kell a politikai befolyást a közintézményekben. Nyilvános megszólalásaiban bírálta az állami vállalatoknál és közintézményeknél tapasztalható politikai kinevezéseket, és többször is az átláthatóbb, szakmai alapú működés szükségességét emelte ki. Az ilyen üzenetek azonban egyelőre nem vezettek átfogó intézményi változásokhoz. Az állami apparátus átszervezésére, a közintézmények depolitizálására, a digitalizáció felgyorsítására és a közkiadások átláthatóbbá tételére vonatkozó elképzelések jelentős része továbbra is egyeztetési vagy politikai tárgyalási szakaszban maradt.
Az első év egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy a román elnöki intézmény sajátos ellentmondással működik.
A román államfő közvetlen választáson kap erős politikai felhatalmazást, miközben alkotmányos mozgástere számos területen korlátozott. A választók egy része a kampányban elhangzott ígéretek alapján végrehajtó hatalmi eredményeket vár, miközben a kormányzás mindennapi eszközei elsősorban a kabinet és a parlament kezében vannak. Ez a feszültség Nicușor Dan első évében különösen látványossá vált.
A belpolitikai viták középpontjába Ilie Bolojan miniszterelnök kinevezése és a kormány működése is bekerült. Dan a kampányban jelezte, hogy győzelme esetén Bolojant jelöli kormányfőnek, és ezt a vállalását teljesítette. Később azonban több korábbi támogatója azt rótta fel neki, hogy nem áll ki elég határozottan a miniszterelnök mellett. A bírálatokhoz hozzájárult az is, hogy egyes értelmezések szerint a főügyészségek vezetőinek kinevezése a szicialista PSD számára kedvező módon történt.
A legnagyobb visszhangot az áfaemelés váltotta ki.
Nicușor Dan a kampányban írásban vállalta, hogy elnöki mandátuma alatt nem emelik meg az áfát, a Bolojan-kormány megalakulása után azonban mégis sor került erre az intézkedésre. Az elmúlt hónapokban külpolitikai kommunikációja is vitákat váltott ki.
Egyes megszólalásaiban bírálta az Európai Unió működését, utalt arra, hogy Ukrajna ügyében bizonyos kérdéseket nyíltabban kellene tárgyalni, és a korábbi „Európa-barát” megfogalmazás mellett egyre gyakrabban jelent meg a „Nyugat-barát” kifejezés.
Bírálói ezt úgy értelmezték, hogy Dan üzeneteivel a Trump-féle amerikai adminisztráció, illetve a konzervatívabb politikai körök felé próbál nyitni. Ezek a jelzések ugyanakkor nem jelentettek látványos külpolitikai fordulatot.
Erdélyi magyar szempontból Nicușor Dan első éve visszafogott mérleget kínál.
Nem történt olyan elnöki kezdeményezés, amely kifejezetten a magyar közösség helyzetének javítását célozta volna, de olyan lépés sem, amely közvetlenül rontotta volna azt. Ez önmagában nem tekinthető jelentős eredménynek, ugyanakkor a román politikai térben az is figyelemre méltó lehet, ha egy államfő nem épít konfliktust a kisebbségi kérdésre, és nem használja belpolitikai mobilizációra a magyar ügyeket. A magyar közösség szempontjából ezért Dan elnöksége eddig inkább semlegesnek, mint aktívan kedvezőnek vagy kedvezőtlennek nevezhető.
Pataky István, a Maszol.ro főszerkesztő helyettese kérdésünkre, úgy nyilatkozott: „Az erdélyi magyarokhoz való viszonya elsősorban az RMDSZ koalíciós szerepvállalására, valamint az ebből adódó egyeztetésekre és kapcsolattartásra korlátozódik. A parajdi bányakatasztrófa után ellátogatott a helyszínre, és igyekezett támogató üzeneteket megfogalmazni az ott élőknek. Fontos ugyanakkor, hogy Dan számára a magyarellenes AUR kormányzati szerepvállalása vörös vonal: a mostani politikai válság közepette is vállalt célja George Simion pártjának távol tartása a hatalomtól. Ebben a kérdésben ugyanazt az álláspontot képviseli, mint az RMDSZ.”
Farkas István úgy véli: „Nicușor Dan elnökségének első 365 napja a beváltatlan reformígéretek, a titkosszolgálati és igazságügyi mulasztások, valamint a Szociáldemokrata Párttal való vitatható közeledés időszaka. Bár külpolitikai téren sikerült fenntartania a kiszámítható nyugati orientációt, a belpolitikai „aknakeresőben” lépésről lépésre veszíti el a választói bizalmat és a reformista hitelességet.”
A román INSCOP legfrissebb felmérése szerint a megkérdezettek közel 70 százaléka elégedetlen Nicușor Dan államfői tevékenységével.
Farkas István értékelése szerint a korábban beharangozott, nagy horderejű reformígéretekből eddig leginkább csak politikai nyilatkozatok születtek, miközben az állami struktúrák mindennapi működésében alig érzékelhető kézzelfogható változás. Bár a rendszer belső tehetetlensége kétségkívül gátolhatja az előrelépést, egy határozott és erőskezű vezető bizonyos vállalásokat akár egyetlen év alatt is képes lett volna érdemben teljesíteni.
A kampány során például komoly hangsúlyt kapott a titkosszolgálatok civil kontrolljának megerősítése és az új vezetők gyors kinevezése, ám a gyakorlatban ezeket a lépéseket a vezetés folyamatosan halogatta.
Ennek következtében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) élén változatlanul a korábbi katonai vezetés maradt, míg a Külföldi Hírszerző Szolgálatnál (SIE) egy régi, szocilalista PSD-közeli szereplő őrizhette meg pozícióját. Ugyancsak komoly csalódást keltett az igazságügyi reform területén tapasztalható tétlenség. Bár a választási ígéretek az elhúzódó perek felszámolását, a bírák és ügyészek érdemeken alapuló, meritokratikus előléptetését, valamint a korrupció hatékonyabb visszaszorítását helyezték kilátásba, érdemi és strukturális változások ezen a téren sem történtek.
Ezt is ajánljuk a témában
A szélsőjobboldali politikai erők térnyerése Romániában túlmutat a pártpolitikai versenyen. A befektetők, a hitelminősítők és az uniós partnerek számára a legfontosabb kérdés az, hogy az ország képes marad-e fegyelmezett, kiszámítható és Európa-kompatibilis gazdaságpolitikát folytatni.
Nyitókép: Alex Nicodim / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Kellemetlen perceket élhetett át Magyar Péter, amikor korábbi, a jelenlegi kommunikációjával szögesen ellentétes mondataival szembesítették az Országgyűlésben. A parlamentben a tiszás Bódis Péter sem érezhette jobban magát, amikor a GDP-vel keverte a GDPR-t. Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb cikkei június 2-án.
Orbán Viktor a „Save Europe Act” kezdeményezés támogatására buzdított.
Új uniós visszatérési rendeletet fogadtak el.
A cél nemes, de a megvalósítás megint félremehet.
Magya Péter hivatalosan is benyújtotta Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez.
Több térségben zivatarok, intenzív csapadék, szélerősödés, kisebb méretű jég és helyenként felhőszakadás is előfordulhat.
Amit Németországból hallottunk a magyar miniszterelnöktől, az a hazaszeretetnek, meg a hazáért való lobbinak.
A miniszterelnöki megbízatás nyolcéves korlátozásáról szóló javaslat politikailag nehezen védhető, jogilag pedig több ponton is vitatható a HVG szerzője szerint.
