Sikerült megállapodnia a gázszállításról Orbán Viktornak és Vlagyimir Putyinnak, az eddig fel nem használt gázt később is lehívhatjuk, fizetni pedig csak akkor kell, amikor azt ténylegesen felhasználjuk. Putyint kérdezték az ukrajnai konfliktusról is: az orosz elnök az ukrán vezetést hibáztatta, mondván, már háromszor adtak parancsot a hadsereg bevetésére.
Öt egyezményt hagytak jóvá Magyarország és az Oroszország képviselői kedden Budapesten, Orbán Viktor miniszterelnök a Vlagyimir Putyin orosz elnök megbeszélése után. Az Országházban rendezett ceremónián a magyar kormányfő és az orosz elnök jelenlétében egyezményt írtak alá az atomenergia-ipari képzés területén, valamint kicseréltek egy olyan megállapodást is, amelynek értelmében magyar főkonzulátus nyílik az Oroszországi Föderációhoz tartozó Tatárföld székhelyén, Kazanyban. Emellett orosz-magyar regionális, egészségügyi és felsőoktatási együttműködésről szóló egyezményeket szignáltak a két kormány képviselői.
Megállapodtak a gázszerződésről
A megállapodások aláírását követően tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor bejelentette, hogy egyetértés született az idén lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszállítási szerződés megoldása ügyben. A miniszterelnök elmondta: technikai kérdések még hátravannak, de e szerződés keretein belül lehetőség van arra, hogy az eddig fel nem használt gázt Magyarország a jövőben felhasználhassa, és mindig az igénybevételkor fizethessen. „Ez nagy megkönnyebbülés számunkra” – mondta.
A kormányfő úgy fogalmazott: biztonságba helyezték a magyar családok energiaellátását, és garantálták a magyar ipar működését is. Orbán Viktor kérdésre azt is mondta, hogy e megállapodás nélkül, a biztosan és kiszámíthatóan érkező orosz gáz nélkül nem lehetne folytatni a rezsicsökkentést.
Béke kell Ukrajnában
A magyar kormányfő arról is beszélt: minél előbb rendezni kell, mégpedig ésszerűen kell rendezni az Európai Unió és Oroszország közötti viszonyt. Szerinte Oroszország kirekesztése Európából nem ésszerű dolog. A térség biztonságát nem lehet Oroszország ellenében megteremteni – mondta, hozzátéve, hogy a rendezésnek jó kiindulópontja a minszki tűzszüneti megállapodás. A rendezés alapja – folytatta – a béke és az eurázsiai gazdasági együttműködés lehet.
Putyin az Ukrajnába történő esetleges amerikai fegyverszállításokra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva, általánosságban leszögezte: Moszkva tudomása szerint már szállítanak külföldről fegyvereket Ukrajnának. Mint fogalmazott: „nincs ebben semmi szokatlan”. Meggyőződését fejezte ki, hogy „bárki is szállít bármilyen fegyvert Ukrajnának, attól az áldozatok száma növekedhet, de az eredmény ugyanaz lesz, mint most”. Az orosz elnök szerint az ukrán katonák többsége nem akar részt venni a „testvérháborúban”, távol otthonától, a szakadár fegyveresekben viszont „erős a késztetés családjuk védelmére”.
Putyin szerint a Kelet-Ukrajnában zajló események kizárólag azzal hozhatók összefüggésbe, hogy a kijevi vezetők már háromszor adtak parancsot a hadsereg bevetésére és a hadműveletek megkezdésére. „Ennek nem lesz vége, amíg azok az emberek, akik felelős döntéseket hoznak, nem jönnek rá arra, hogy ezt a problémát katonai úton nem lehet megoldani, hanem csak békével lehet, csak megállapodni lehet saját országuk egy részével, szavatolva törvényes érdekeit és jogait” – szögezte le Putyin, és hozzátette, hogy a minszki megállapodások esélyt adnak erre. Ezzel kapcsolatosan köszönetet mondott Angela Merkel német kancellárnak és Francois Hollande francia elnöknek a kompromisszum keresésében játszott szerepükért.
Azzal kapcsolatban, hogy Debalceve térségében folytatódnak a harcok, Vlagyimir Putyin azt mondta: erre számítani lehetett, mert a szakadár fegyveresek már a minszki megállapodás előtt körbezárták az ott állomásozó ukrán csapatokat.
Az orosz elnök úgy fogalmazott az ukrán konfliktussal kapcsolatban: nem könnyű veszíteni, főleg, ha a győzelmet „bányászok és traktorosok” aratják – utalt a szakadárokra.
Putyin: Bővülhet az orosz-magyar gazdasági együttműködés
Vlagyimir Putyin a sajtótájékoztatón arról beszélt: Oroszország megbízható partnere Európának és Magyarországnak a gáz- és olajszállításban. Mint kiemelte: minden kérdést megoldottak, amelyet a magyar fél felvetett. A Gazprom készen áll arra, hogy a fel nem használt gázmennyiséget átütemezze az elkövetkező időszakra, és Magyarországnak nem kell kifizetnie a fel nem használt gázmennyiséget – közölte. Arra is kitért: a Gazpromnak nincs ellenvetése, hogy a tárolt gáz mennyiségét, a tárolási kapacitásokat növeljék.
Az orosz államfő szerint jó lehetőségek vannak a Magyarország és az Oroszország közötti gazdasági együttműködés szélesítésére. Putyin kiemelte: Oroszország az elmúlt években az egyik legfontosabb külgazdasági partnere volt Magyarországnak, és tenniük kell azért, hogy a kereskedelmi forgalom ismét növekedésnek induljon. A tavaly kötött egyezmény a paksi bővítésről és az annak megvalósításához nyújtott kedvezményes orosz hitel nagyon kedvező üzlet Magyarországnak – mondta.
Putyin biztatta Orbánt
Orbán és Putyin egyetértett abban, hogy bármi is lép a Déli Áramlat gázvezeték helyébe, annak megépítésében és üzemeltetésében keresni fogják az együttműködést. „Továbbra is érdekünk, hogy déli irányból energia, gáz érkezzen Magyarországra” – indokolt Orbán Viktor. A kormányfő közölte: Magyarországnak az a beruházás lenne jó, amely a gázt Törökország felől Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül hozná ide, és „innen vinné aztán tovább Nyugat-Európába”. Elmondása szerint biztatást kapott Putyintól e projekt létrehozására.
Orbán úgy fogalmazott: illúziókat kerget, aki azt hiszi, hogy Európában meg lehet valósítani az energiabiztonságot az orosz gáz nélkül.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Mark Rutte szerint a tavalyi csúcson rögzített politikai irány ellenére Ukrajna belépése egyelőre elakadt.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
„Oroszországnak éreznie kell a nyomást annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, és látnia kell, hogy lehetetlen éket verni Európa, Ukrajna és az Egyesült Államok közé” – fogalmazott Roberta Metsola.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
Boris Pistorius nagy magabiztosankijelentette: Németország célja, hogy 2029-re megerősített védelmi képességekkel rendelkezzen.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Az EU átlagot meghaladó ütemben fejlődik hazánkban a mesterséges intelligencia használata.
