Öt egyezményt hagytak jóvá Magyarország és az Oroszország képviselői kedden Budapesten, Orbán Viktor miniszterelnök a Vlagyimir Putyin orosz elnök megbeszélése után. Az Országházban rendezett ceremónián a magyar kormányfő és az orosz elnök jelenlétében egyezményt írtak alá az atomenergia-ipari képzés területén, valamint kicseréltek egy olyan megállapodást is, amelynek értelmében magyar főkonzulátus nyílik az Oroszországi Föderációhoz tartozó Tatárföld székhelyén, Kazanyban. Emellett orosz-magyar regionális, egészségügyi és felsőoktatási együttműködésről szóló egyezményeket szignáltak a két kormány képviselői.
Megállapodtak a gázszerződésről
A megállapodások aláírását követően tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor bejelentette, hogy egyetértés született az idén lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszállítási szerződés megoldása ügyben. A miniszterelnök elmondta: technikai kérdések még hátravannak, de e szerződés keretein belül lehetőség van arra, hogy az eddig fel nem használt gázt Magyarország a jövőben felhasználhassa, és mindig az igénybevételkor fizethessen. „Ez nagy megkönnyebbülés számunkra” – mondta.
A kormányfő úgy fogalmazott: biztonságba helyezték a magyar családok energiaellátását, és garantálták a magyar ipar működését is. Orbán Viktor kérdésre azt is mondta, hogy e megállapodás nélkül, a biztosan és kiszámíthatóan érkező orosz gáz nélkül nem lehetne folytatni a rezsicsökkentést.
Béke kell Ukrajnában
A magyar kormányfő arról is beszélt: minél előbb rendezni kell, mégpedig ésszerűen kell rendezni az Európai Unió és Oroszország közötti viszonyt. Szerinte Oroszország kirekesztése Európából nem ésszerű dolog. A térség biztonságát nem lehet Oroszország ellenében megteremteni – mondta, hozzátéve, hogy a rendezésnek jó kiindulópontja a minszki tűzszüneti megállapodás. A rendezés alapja – folytatta – a béke és az eurázsiai gazdasági együttműködés lehet.
Putyin az Ukrajnába történő esetleges amerikai fegyverszállításokra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva, általánosságban leszögezte: Moszkva tudomása szerint már szállítanak külföldről fegyvereket Ukrajnának. Mint fogalmazott: „nincs ebben semmi szokatlan”. Meggyőződését fejezte ki, hogy „bárki is szállít bármilyen fegyvert Ukrajnának, attól az áldozatok száma növekedhet, de az eredmény ugyanaz lesz, mint most”. Az orosz elnök szerint az ukrán katonák többsége nem akar részt venni a „testvérháborúban”, távol otthonától, a szakadár fegyveresekben viszont „erős a késztetés családjuk védelmére”.