Mikor a szabályok megszegése már nem kivétel, hanem főszabály, vagy amikor már meg se kell szegni a szabályokat, mert eleve úgy alakítják őket, hogy lehetőséget adjanak a korrupciónak, az rendszerszintű korrupció – mondta Ligeti Miklós.
Sokszor eleve meg van határozva, hogy kivel kell íratni a pályázatot, hogy a pénz elnyerhető legyen. Az, hogy ilyenkor a „visszacsorgatási arány” mennyi, azt nehéz megbecsülni, Ligeti szerint 30-40 százalék könnyen elképzelhető. Valószínűleg ezt látják rólunk külföldről is – tette hozzá. A TI korrupciós indexei, és más hasonló jelentések is ezt támasztják alá: a külföldi befektetők és vállalkozások kiszámíthatatlannak tartják a magyar környezetet – mondta a szakember.
Ligeti Miklós szerint a magyarok nem fásultak bele a korrupcióba: a legtöbben súlyos problémának tartják. Hangsúlyozta: az áfacsalási botrányban nem az a botrány, hogy áfát csalnak, hiszen ezt mindenhol csinálják a világon. A baj az, hogy az adóhatóság részrehajlóan alkalmazza a jogot: a „rossz áfacsalókat” üldözik, de vannak „jó áfacsalók”, akiket meg nem.
Mint mondta, a kormány nagyon rosszul teszi, hogy azt kommunikálja: nem lehet adócsalók ellen bizonyíték hiányában nyomozást indítani. A civil szervezetekkel szemben viszont bizonyítékok nélkül is megindították a nyomozást – mutatott rá Ligeti. „Ez kettős mérce, ahol pedig kettős mérce van, ott korrupció van” – összegezte a TI jogi vezetője.