Az olimpiai bronzérmes, Eb-ezüst- és bronzérmes úszót, Kenderesi Tamást 2022 év végén gyanúsították meg doppingvétséggel. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) illetékesei a 2017-ben levett mintáit ismét megvizsgálva, illetve biológiai útlevelét tanulmányozva 2022-ben eltérésekre figyeltek fel korábbi hematológiai paramétereihez képest.
A történtekről elsőként épp a meggyanúsított sportoló tájékoztatta a nyilvánosságot. Kenderesi Tamás akkor is tagadta a doppingvétséget , és azóta is konzekvensen kitart a véleménye mellett.
Kenderesi akkor elmondta, hogy az ellene „atipikusnak minősített biológiai útlevél alapján, bizonyítékok nélkül, feltételezésekre alapozva indított dopping-eljárás miatt” fél éve nem tud edzeni (azóta eltelt még másfél év), és kiemelte, hogy tiltott anyagot, tiltott módszert soha nem alkalmazott, doppingvétséget nem követett el. Elmondta azt is, hogy doppingellenőrzés céljából 48 alkalommal vettek tőle vért, és 51 alkalommal vizeletmintát, és mindegyiket rendben találták.
Mindez azonban nem változtatott sem a WADA, sem a Magyar Antidopping Csoport (HUNADO/MACS) képviselőinek szakmai véleményén, amely szerint fennáll a doppingvétség gyanúja. A sportolót ezért 2023 májusában első fokon elmarasztalták, a MACS ügyvezetője, Tiszeker Ágnes akkor azt mondta, négyéves eltiltás lehet a büntetése.
Amennyiben ebből levonnák az eljárás eddigi időtartamát, az is azt jelentené, hogy Kenderesi legközelebb közel 30 évesen kezdhetne el újra aktívan edzeni, ami nagy valószínűséggel a pályafutása végét jelentené.
Kenderesi Tamás és jogi képviselői ekkor fellebbviteli eljárást kezdeményeztek a Nemzetközi Sport Választottbíróságnál (CAS), amely 2023 augusztusára tűzte ki az első meghallgatás időpontját. A háromtagú választottbírói testület végül hosszas huzavonát követően 2023 novemberében ült össze először, ám ekkor még a perdöntő tárgyalás napját sem jelölték ki. Az eljárás azóta is húzódik, a tárgyalásokat folyamatosan elhalasztották.
A CAS ezt a tárgyalást követően adatkiegészítést kért a felperes sportoló jogi képviselőitől, valamint az alperes Magyar Antidopping Csoport (HUNADO) illetékeseitől, akik ennek a feladatuknak rövid időn belül eleget is tettek. Ezt követően a CAS arról tájékoztatta a feleket, hogy november 28-ig meghozza a döntését, az SzPress Hírszolgálat viszont a határidő lejárta után arról értesült, hogy a döntőbíróság, illetve annak háromtagú választott bírói testülete csak 2025-ben. legkésőbb január 20-ig mondja ki a végső szót a rövidesen a 28. születésnapjához érkező Kenderesi Tamás ügyében.
Az Szpress úgy fogalmaz,
„Ezt akár derült égből érkező villámcsapásnak is lehetne nevezni. Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy a döntéshozás hatékonyságról, a határidők betartásáról, nem utolsó sorban a versenyzéstől eltiltott és továbbra is kétségekben tartott sportoló érdekeinek és lelki állapotának a tiszteletben tartásáról ezúttal szó sem lehet”
A szerző, Szalay Péter szerint a CAS nem az a nemzetközi intézmény, aminek a vezetőit kérdőre lehetne vonni, vagy sürgetéssel zaklatni. „Nagy bátorság kell ahhoz, hogy ezt valaki figyelmen kívül hagyja, ahogy azt idén nyáron dr. Dávid Gyula, a Kenderesi Tamás ügyével foglalkozó háromtagú panelben választott bíróként tevékenykedő jogászember tette. Előbb alaposan beolvasott a testületet vezető brit munkatársának, a CAS által kijelölt bírónak, aki szerinte nem elősegítette, hanem hátráltatta a fellebbviteli tárgyalás időpontjának kitűzését, majd lemondásával erősített rá a szokatlanul éles hangú mondataira. Huszonöt évi együttműködést lezárva távozóban azt is kimondta, hogy a CAS már messze nem azt a minőséget képviseli, amilyennek szülőatyája, a spanyol Juan Antonio Samaranch, a NOB egykori elnöke negyven éve megálmodta, és ezzel nem csak az elkövetett hibákra utalt, hanem az akadozó gépezet egészére is” – fogalmazott.