Mi is az a biológiai útlevél, ami a Kenderesit érintő doppingügy kulcsa lehet?

2023. június 05. 06:00

Az olimpiai bronzérmes úszót doppingváddal illető Magyar Antidopping Csoporthoz fordultunk, hogy megtudjuk mi a biológiai útlevél, és mennyire megbízhatóan lehet kimutatni vele, hogy valaki doppingolt-e.

2023. június 05. 06:00
null

Mint arról beszámoltunk, a közelmúltban elsőfokú döntés született a több magyar sportolót, köztük Kenderesi Tamást is érintő doppingügyben. Az olimpiai bronzérmes úszóra – aki továbbra is ártatlannak vallja magát – egy 2022 tavaszán adott vérminta eredményei miatt vetült doppingvétség gyanújának árnyéka, miután Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) szakértője eltéréseket talált biológiai útlevelében rögzített korábbi hematológiai paramétereihez képest.

De mi is az a biológiai útlevél, és mennyire megbízhatóan mutatja ki a doppingvétséget?

Ezzel kapcsolatban elküldtük kérdéseinket a Magyar Antidopping Csoport részére, akiktől a alábbi válaszokat kaptuk: 

Hogyan definiálnák a biológiai útlevél fogalmát?

A sportolói biológiai útlevél (ABP) fő alapelve, hogy olyan kiválasztott változó paramétereket („dopping biomarkereket”) kövessen nyomon egy adott időtartam alatt, melyek doppingszerek használatára, és azok következményes hatásaira utalnak anélkül, hogy hagyományos, közvetlen laboratóriumi analízissel a tiltott szer vagy módszer használata kimutatásra kerülne. A sportolói biológiai útlevél program (ABP) jelenleg két modulból áll:

A 2009-ben bevezetett hematológiai modul célja, hogy felismerje az oxigénszállításban szerepet játszó véralkotóelemek mennyiségének indokolatlan növekedését,

illetve az ennek érdekében alkalmazott vörösvérsejt-stimuláló anyagok (EPO) használatát és/vagy a vértranszfúzió vagy a vérmanipuláció bármely más formáját. A 2014. január 1-jétől bevezetett szteroid modul célja, hogy feltárja az anabolikus androgén szteroidok (AAS) használatát (nem az emberi test saját maga által termelt tesztoszteron származékok jelenlétét) vagy egyéb anabolikus hatóanyagok, például szelektív androgén receptor modulátorokat (SARM) alkalmazását. 

Mikor, és mely sportágakban vezették be Magyarországon?

A szteroid modulba minden vizeletminta automatikusan bekerül, azaz a sportoló úgynevezett szteroid profilja minden esetben meghatározásra kerül, így ezt a nemzetközi bevezetés óta használjuk, minden sportágban. A hematológiai modulba a WADA által meghatározott kritériumrendszer alapján felmért kockázatbecslés határozza meg, mely sportágak és sportolók tartoznak.

Ezek többek közt

az úszás, az atlétika közép- és hosszútávfutó számai, a gyaloglás, a maratonfutás, a kerékpár, a gyorskorcsolya, és a sífutás.

Jól látszik, hogy elsősorban állóképességi sportágakból kerülnek be sportolók a kiválasztott vizsgálati csoportba. A kiválasztott sportolók a nemzetközi sportszövetségekkel egyezteve, közös tesztprogram alapján kerülnek vizsgálatra. A hematológiai modult Magyarországon a Londoni Olimpia előtt kezdtük el bevezetni, 2011-ben.

A sportolóra nézve kötelező érvényű, hogy legyen biológiai útlevele?

Nem kötelező, mint fentebb leírtam, csak a kockázatbecslés alapján kiválasztott sportágak (elsősorban állóképességi sportok) kerülnek be, és

onnan is csak azok a sportolók, akik a nemzeti vagy nemzetközi nyilvántartott vizsgálati csoport tagjai,

hiszen ezeket a sportolókat folyamatosan évente többször is tesztelni kell, mely költségigényes program.

Mekkora költsége van a biológiai útlevélre vonatkozó vizsgálatoknak? Ki fizeti ezeket?

Sportolónként évi 3-6 vérvizsgálat, minimum 3 vizeletvizsgálat, plusz kiegészítő analízisek – ez jelentős költség. Mindig az a doppingellenes szervezet fizeti, aki a mintavételt elrendelte - vagy a nemzetközi sportszövetség vagy a nemzeti doppingellenes szervezet (NADO), ezért fontos, hogy a NADO-k és a nemzetközi sportszövetségek folyamatosan egyeztessenek, hogy a költségeket meg tudják osztani.

Mennyire megbízhatóan mutatja ki a doppingvétségeket a biológiai útlevél?

A biológiai útlevél programba bekerült paraméterek elsődleges értékelését erre a célra kifejlesztett, statisztikai számításokon alapuló matematikai szoftverek végzik. A modell a sportolókra egyedileg jellemző értékek (markerek) valószínűségét kalkulálja a normál fiziológiai állapotukat feltételezve. Hematológiai modul esetében az elsődleges markerek: hemoglobin koncentráció (HGB), stimulációs index (OFFS), illetve másodlagos markerek: retikulocita szám aránya (RET%), abnormális vérprofil pontszám (ABPS) – az adaptív modell a paraméterek olyan tartományát számítja ki, amelyekbe a tesztek során mért értékeknek 99 %-os valószínűséggel bele kell esniük. Amennyiben az elsődleges markerek valamelyike kívül esik az adaptív modell által kalkulált tartományon, akkor atipikus biológiai útlevél eredmény (ATPF) kerül megállapításra. Ilyen esetben a WADA akkreditált laboratóriumokban működő Biológiai Útlevél Bizottságok (APMU) EPO teszt elvégzését írják elő, illetve a WADA által szigorú kritériumrendszer alapján kiválasztott hematológus szakértőknek küldik el a sportoló összes mért paraméterét véleményezés céljából. Ha a 3 hematológus WADA szakértő egymástól függetlenül, kizárólag a sportoló mért paraméterei alapján (kilétét, személyes adatait nem ismerve), egymástól függetlenül, de egybehangzóan

kijelenti a doppingvétség elkövetésének valószínűségét („likely doping”), akkor eljárást kell kezdeményezni a sportolóval szemben.

Természetesen a sportolónak lehetősége van védekezni, és orvosi vagy egyéb magyarázatot adni az eltérésekre vonatkozóan. A leírásból is látszik, hogy több lépcsős kereső/értékelő programon keresztül mennek a paraméterek – és a biostatisztikai szoftver objektíven szűr –, de ezt követően, ha eltérés van, erre szakosodott hematológus szakértők is megvizsgálják az adatokat – ők a sportoló személyazonosságát, hátterét nem ismerik – így szintén objektíven csak a gyakorlati tapasztalatok, a tudásuk és az eltérés valószínűsége alapján ítélnek. Ha egymástól függetlenül egybehangzóan kijelentik, hogy erős a gyanú a doppingvétség elkövetésére, akkor

még mindig van lehetősége a sportolónak a megfelelő orvosi dokumentáció alátámasztásával megindokolni a biológiai útlevél eltérését,

és ha ez elfogadható, el is fogadják, és nem indul el a doppingeljárás.

Lehetséges, hogy a biológiai útlevél eredményei alapján az illetékesek téves következtetést vonjanak le, és ártatlan sportoló kapjon büntetést?

Nehéz erre a kérdésre minden kétséget kizáróan válaszolni, de egy biztos,

a WADA igyekszik minél biztonságosabb, megbízhatóbb, tudományosan megalapozott rendszert működtetni.

Én még nem láttam, hogy egy sportoló, akit elítéltek biológiai útlevél eltérés miatt doppingvétség vádjában jogerősen, az bebizonyította volna, hogy a WADA által működtetett rendszer tévedett. De olyat sem láttam még, hogy egy sportoló, akinek biológiai útlevél eltérése lett volna, azonnal felállt és azt mondta volna „igen, beismerem vérdoppingot használtam”. Lance Armstrong 20 évig hirdette, hogy tiszta és soha sem doppingolt és mindenkit beperelt hitelrontásért, aki csak gyanakodni mert is rá, aztán a végén mégis bebizonyosodott – és ő maga is elismerte –, hogy az egész egy nagy, előre megfontolt hazugság és csalás volt, és egész pályafutása alatt végig doppingolt.

Hogyan lehet kiküszöbölni az esetleges hibáit, elkerülni a téves következtetéseket?

Minél több tudományos kutatás, minél több képzett szakember, minél több összehasonlítható adat és tapasztalat. Éppen ezért erre a területre a WADA rengeteg kutatás-fejlesztési forrást költ. 

Kapcsolódó cikkek

 
 
 
 

Ezek is érdekelhetik