Mint arról beszámoltunk, a közelmúltban elsőfokú döntés született a több magyar sportolót, köztük Kenderesi Tamást is érintő doppingügyben. Az olimpiai bronzérmes úszóra – aki továbbra is ártatlannak vallja magát – egy 2022 tavaszán adott vérminta eredményei miatt vetült doppingvétség gyanújának árnyéka, miután Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) szakértője eltéréseket talált biológiai útlevelében rögzített korábbi hematológiai paramétereihez képest.
De mi is az a biológiai útlevél, és mennyire megbízhatóan mutatja ki a doppingvétséget?
Ezzel kapcsolatban elküldtük kérdéseinket a Magyar Antidopping Csoport részére, akiktől a alábbi válaszokat kaptuk:
Hogyan definiálnák a biológiai útlevél fogalmát?
A sportolói biológiai útlevél (ABP) fő alapelve, hogy olyan kiválasztott változó paramétereket („dopping biomarkereket”) kövessen nyomon egy adott időtartam alatt, melyek doppingszerek használatára, és azok következményes hatásaira utalnak anélkül, hogy hagyományos, közvetlen laboratóriumi analízissel a tiltott szer vagy módszer használata kimutatásra kerülne. A sportolói biológiai útlevél program (ABP) jelenleg két modulból áll:
A 2009-ben bevezetett hematológiai modul célja, hogy felismerje az oxigénszállításban szerepet játszó véralkotóelemek mennyiségének indokolatlan növekedését,
illetve az ennek érdekében alkalmazott vörösvérsejt-stimuláló anyagok (EPO) használatát és/vagy a vértranszfúzió vagy a vérmanipuláció bármely más formáját. A 2014. január 1-jétől bevezetett szteroid modul célja, hogy feltárja az anabolikus androgén szteroidok (AAS) használatát (nem az emberi test saját maga által termelt tesztoszteron származékok jelenlétét) vagy egyéb anabolikus hatóanyagok, például szelektív androgén receptor modulátorokat (SARM) alkalmazását.
Mikor, és mely sportágakban vezették be Magyarországon?
A szteroid modulba minden vizeletminta automatikusan bekerül, azaz a sportoló úgynevezett szteroid profilja minden esetben meghatározásra kerül, így ezt a nemzetközi bevezetés óta használjuk, minden sportágban. A hematológiai modulba a WADA által meghatározott kritériumrendszer alapján felmért kockázatbecslés határozza meg, mely sportágak és sportolók tartoznak.
Ezek többek közt
az úszás, az atlétika közép- és hosszútávfutó számai, a gyaloglás, a maratonfutás, a kerékpár, a gyorskorcsolya, és a sífutás.
Jól látszik, hogy elsősorban állóképességi sportágakból kerülnek be sportolók a kiválasztott vizsgálati csoportba. A kiválasztott sportolók a nemzetközi sportszövetségekkel egyezteve, közös tesztprogram alapján kerülnek vizsgálatra. A hematológiai modult Magyarországon a Londoni Olimpia előtt kezdtük el bevezetni, 2011-ben.