A szegedi építkezéssel a magyar régészet előtt is grandiózus lehetőségek nyíltak. A speciális körülmények miatt kiváló kép alkotható arról, milyen településeken éltek a nevezetes avarok.
Hatalmas területen, mintegy 300 hektáron folyik Szeged és Magyarország egyik kiemelt fejlesztési projektje, a kínai BYD-gyár építése. Az építkezéssel a magyar régészet előtt is grandiózus lehetőségek nyíltak: a terület átvizsgálása közben
hatalmas avar kori temetőt és települést találtak, amelyeket az elmúlt évben föltártak – és szenzációs leletek bukkantak elő.
Az eredményekről és a várható fejleményekről Sóskuti Kornél csoportvezetőt, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ és Sztankovánszki Tibort, a Móra Ferenc Múzeum régészét kérdeztük.
A BYD autógyár építését és a hozzá kapcsolódó munkálatok sorát az elmúlt években a régészeti feltárások folyamatosan nyomon követték és követik most is – tudjuk meg Sóskuti Kornéltól.
Az első kapavágásokat megelőzően sor került a beruházási terület előzetes átvizsgálására: terepbejárást, archaeomágneses, fémkeresős felméréseket és próbafeltárásokat végeztek.
„Elmondhatjuk, hogy a területről korábban ismert hat lelőhely mellett az előzetes feltárások további
hat eddig ismeretlen örökségi elem sikeres azonosítását eredményezték”
– mondja el a szakember.
A megelőző feltárásra kijelölt egyik lelőhelyen 2024. október végén egy avar temető sírjai is előkerültek.
„Szerencsére a gyárépítés kevésbé frekventált területén helyezkedett el a sírmező, ezért több hónapunk is volt a feltárásra. A fájóan kellemetlen a hosszú feltárási időben az volt, hogy ezek az év leghidegebb, terepi munkavégzésre kevésbé alkalmas hónapjai, azaz
november, december, január és február
voltak. Optimálisabb körülmények mellett a feltárási munkálatok itt is gyorsabban záródhattak volna” – halljuk a részleteket.
Sztankovánszki Tibor hozzáteszi: „Régészeti szempontból bármelyik periódusban ritka lehetőség teljesen lehatárolni és feltárni egy nagyobb sírszámú temetőt. A BYD területén feltárt kora avar temető további különlegesége, hogy a sírok nem kerültek kifosztásra. A leletekről a restaurátori munka befejezése után tudunk majd pontosabb képet alkotni.”
Az előkerült leletanyag az avar kor első felére jellemző vonásokat mutat, ami az 500-as évek végét és a 600-as éveket jelenti. Több esetben
kifejezetten gazdag mellékletek és viseleti elemek bukkantak elő.
A teljesség igénye nélkül: a női sírokban fülbevalók, köztük granulált arany gömbcsöngős típusok is voltak, aranyozott pártát, dudoros tarka gyöngyökből álló nyakláncokat, ezüst lemezekből és gyöngyökből kombinált nyakéket is találtak a számtalan egyéb lelet mellett. A női sírokban is megfigyelhető volt a bronzlemezből készült veretekkel díszített övek viselésének szokása.
A temető férfisírjainak leglátványosabb leletei a támadófegyverek maradványai voltak: kardok, íjak és lándzsák.
A lándzsák mindig a lovak mellé kerültek. Négy férfi sírjában a lándzsák mellett, ellentétes tájolással fektetett felszerszámozott lovakat temettek el. Az egyik sírba temetett harcos koponyáján, a szemüreg felett mély, éles tárgy okozta vágásnyomot lehetett megfigyelni. A fegyverek mellett a férfisírokban többek között ezüst és bronzlemezből préselt és lemezes övgarnitúrák, bizánci bronz tarsolyzárók, gyöngyök és fülbevalók kerültek még napvilágra – sorolja a Móra Ferenc Múzeum régésze, aki a gyereksírok közül kiemelte a madárcsontokból fűzött nyakláncos és a nagy öntött bizánci eredetű bronzcsengős temetkezést.
Ezt is ajánljuk a témában
„A Kárpát-medence kiürülése mellett nem szól semmilyen valódi bizonyíték. Sőt, sokkal több bizonyíték kezd felsorakozni amellett, hogy nem csak az emberi populáció maradt fenn, hanem az életmód, illetve kulturális jellegek is” – mondja Szenthe Gergely lapunknak. A régésszel az avar kor és a honfoglalás időszakának rejtélyeiről és új kutatási eredményekről beszélgettünk.
„Esetünkben a BYD beruházás mérete és a temető elhelyezkedés miatt
sikerült a teljes temető lehatárolásra és feltárása. Ennek következtében az ide temetkező közösség teljes populációja vizsgálható lesz.
Az elkövetkező években régészeti szempontból a tárgyak és a temetkezési szokások, de nem utolsó sorban például embertani szempontból is tudjuk vizsgálni ezt a közösséget” – mondja Sztankovánszki, aki kifejti, hogy a temető jelentős része az Avar Kaganátus és a Bizánci Birodalom közötti háborúk időszakához kapcsolódik, és ez a leletekben is tükröződik.
Hogy hogyan? Például a női sírokban megjelenő, akár
hadizsákmányként is értelmezhető bizánci lámpások
függesztőláncaiban, melyek másodlagos felhasználásban övcsüngőként kerültek egy-egy temetkezésbe.
Sóskuti Kornél szerint önmagában egy avar temető előkerülése, pláne Szeged térségben nem olyan meglepő, ám egy-egy nyomvonalas létesítménynél vagy kisebb területű beruházásnál sok esetben csak egy-egy temető részlete, ami feltárhatóvá válik, ezért az autógyár területén teljesen feltárt lelőhelyrész kiemelkedően jelentősnek tekinthető.
Kiemelkedőnek mondható az is, hogy jelentős részt feltárásra kerülhetett az az avar település is, amelyhez a temető tartozik.
A lelőhelyrészek kapcsolatát jól bizonyítják a sírokban és a településen előkerült azonos típusú leletek. Kiváló kép alkotható arról, hogy milyen településen élhetett generációkon keresztül egy népvándorláskori alföldi nagyállattartó életmódot folytató közösség – fejti ki a csoportvezető régész.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar őshaza meghatározásánál a mai életformánkból indulunk ki, ám őseink több ezer kilométert tettek meg pár hónap alatt – mondja az etnográfus. Kutatásai arra utalnak, Kodálynak is igaza volt.
„A beruházáshoz kapcsolódó további régészeti feltárások számos izgalmas kérdést és titkot rejtenek még” – fogalmaz Sóskuti Kornél. Ezek közül az egyik, hogy egy útépítés nyomvonalában feltárásra került
több magányos avar temetkezés,
melyek önmagukban nem számítanának izgalmas jelenségnek, de – összefüggésében értékelve más eredményekkel – Kárpát-medencei viszonylatban is kiemelkedően érdekes szokásformát és ezzel egyben bizonyos szinten valamilyen
társadalmi lenyomatot is mutatnak a korszakból
– hívja föl a régész a figyelmet.
Megtudtuk, hogy a szűk térségből közel húsz ilyen magányos, zömében íjával és nyilakkal eltemetett nomád harcos temetkezése vált ismertté. A magányos harcosok jelensége további értelmezésre szorul, melyhez szükséges lesz a tágabb térségben elvégzett eddigi feltárási eredmények komplex vizsgálatára.
Az 5 számú főút szélesítéséről is újabb avar sírok előkerülését várják: a temető ugyan még feltárás alatt áll, de az eddig előkerült jelenségek és leletek alapján minden bizonnyal nagyobb lehet, mint a BYD területén feltárt sírmező.
(Nyitókép: női párta, fotó: Móra Ferenc Múzeum)
Nem kertelt a Mesterterv szakértője.
Joó István kormánybiztossal, vezérigazgatóval az utóbbi évek eredményeiről és a magyar gazdasági kilátásokról beszélgettünk.
„Sokkal felkészültebbnek ismerlek ennél” – üzente Cser-Palkovics András Szeged polgármesterének.
A Nobel-díjas író a városban kezdte egyetemi tanulmányai, és ott jelentek meg első írásai is.
Miskolcon rendezik meg szombaton a soron következő háborúellenes gyűlést.
„Azét, mer én széköj vagyok, / Mindön embört nem uralok / Attila vót az én apám / Szép örökség maradt reám” (Kriza János: Vadrózsák – Székely népköltési gyüjtemény, 1863)
Brüsszel 2027-ben akarja felvenni Ukrajnát az Európai Unióba.
És persze a háttérben ott dörzsölgeti mocskos mancsait a két főgazember: Ursula von den Leyen és Manfred Weber.
Seprenyi Anita segítette felépíteni Magyar Péter kampányát a kezdetek kezdetén, de feltűnt Róna Dániel mellett is, aki maga ismerte be, hogy a 2022-es kampányban manipulált mérések is napvilágot láttak.
