Beváltotta ígéretét a BYD: így választották ki a szegedi elektromosautó-gyár első magyar beszállítóját

A szegedi BYD-üzemnek fontos szerepe lesz a piacvezető kínai elektromosautó-márka európai terjeszkedésében, de nemcsak a kontinentális gyártóbázisa lesz Magyarországon, hanem az önvezetés kapcsán is meghatározó feladat jut neki, sőt idén kutatás+fejlesztési (K+F) központot is létrehoz nálunk.

Mindezekről tavaly tavasszal rántotta le a leplet a BYD, amely ugyanekkor több vállalást is tett: egyrészt a nálunk megalkotott szabadalmak legalább 50 százalékát hazánkban fogja bejegyezni, másrészt minél több magyar beszállítóval dolgozik majd együtt. Utóbbi ígérete nem sokkal később valósággá is vált: a sort az elektromosautó-gyártáshoz az 1993-ban alapított, győri székhelyű Qualitative Production (QP) Gépipari és Kereskedelmi Zrt. nyitja. 

Kínából vezényelték le az auditot – online

A cég eleinte egyedi gyártású alkatrészekkel, megfogó készülékekkel foglalkozott, majd e mellett 2007-ben elindította a nagy darabszámú sorozatgyártást is. A járműipar legmagasabb minőségi követelményeinek megfelelő 6000 négyzetméteres temperált gyárában 2018 szeptemberében kezdődött meg a termelés. Az itt lévő automatizált gyártósorok moduláris robotizált cellákból állnak, és 

• különféle autóipari komponensek, 
• hengerfejek, 
• motorblokkok, 
• egyéb szerkezeti elemek mellett 
• alumínium és 
• acéltermékek 

nagypontosságú sorozatgyártására is alkalmasak.

„A HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség – a szerk.) által szervezett meghívásos beszállítói fórumon kaptunk lehetőséget arra, hogy az előszűrést követően bemutassuk társaságunkat. Nyugodtan kijelenthetem, ilyen tárgyalásban még soha nem volt részem: futóóra mérte az időt, harminc perc állt a rendelkezésünkre. Hogy végül miért ránk esett a választás? 

– elevenítette fel a történteket a Mandinernek Bogisich Ferenc, a QP Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: a folytonos készenlét mellett a rendkívül gyors kommunikációt is értékelhették a kínaiak.

Kollégája, Albert Zsolt szerint az ázsiaiak specifikus területre kerestek beszállítót, ezért az általános cégismertető beküldésén kívül egy kérdőívet is ki kellett tölteniük, amelyben többek között arra voltak kíváncsiak, hogy mely termékeket, eszközöket képesek előállítani milyen mérettartományban, pontossággal és határidővel. 

„Pár héttel később érkezett a hír, hogy a BYD szeretne felvenni minket a beszállítói listájára. Ehhez azonban nekünk még át kell ugrani néhány akadályt” – fogalmazott az értékesítési és projektigazgató. Kiemelte: nagyon sok szakmai kérdésre kellett válaszolniuk, amelyek kiterjedtek a munkavédelemre, a minőségbiztosításra, de még az etikai kódexre is. 

Ezt követően a BYD gyors egymásutánban több ajánlatot kért is tőlük, úgy, hogy még a hivatalos dokumentációk feltöltése is folyamatban volt. „Biztosan volt közöttük tesztajánlat-kérés is” – tette hozzá Albert Zsolt, kiemelve, hogy e során az árszint mellett a precizitást és a gyorsaságot is vizsgálták. „Először kicsit döcögött a kommunikáció is. Például hozzá kellett szoknunk, hogy az e-mailek gyakran csak kínaiul jöttek, de a csatolt anyagokat két nyelven írják, úgy, hogy a kínai szövegbe beleágyazzák az angolt is.” 

Ezután jött a minőségirányítási audit, mégpedig online. „Kínából vezényelték le, Győr és Szeged bevonásával. 

 – jelentette ki Albert Zsolt.

Magyarul tanulnak a kínai szakemberek

A QP-nek ehhez elsősorban magyar-kínai tolmácsot kellett biztosítania, mivel a túloldalon nem minden csoportvezető beszélt jól angolul. „Az audit során online, vagyis videókamerákon keresztül vizsgálták a termelést, a dokumentálástól kezdve a változáskezelésen keresztül az új termék bevezetésén át a problémamegoldásig. Ezek mind élőben történtek, a folyamat reggel nyolctól este hatig tartott. Rendkívül szigorú auditálás volt, ami mindenben megfelelt az autóipari szabványoknak” – közölte Bogisich Ferenc, hozzáfűzve, az időeltolódás ellenére az egész egy pingpong-meccshez hasonlított.

Abban mindketten egyetértettek, hogy a kínai munkakultúrát még szokniuk kell, főleg, ami a szokatlanul rövid reakcióidőt illeti. „Ha péntek este válaszoltunk egy kérdésre, szombat hajnalban már meg is jött rá a reakció! De van egy kiváló kapcsolattartónk, akivel sok-sok levelezés és online chat után már nagyon hatékonyan működik a kommunikáció. Ebben a partnerségben mindkét fél fejlődött, mondhatjuk, elindult a szekér” – egészítette ki Albert Zsolt. Ennek legfőbb bizonyítéka az első rendelés, ami már be is érkezett a BYD-tól a győri céghez és több terméket is tartalmazott: például gyári szerelési eszközöket (összeszerelő asztalt, különféle készülék-elemeket stb.).

Hangsúlyozták: a kínai befektetők részéről van egy alapbizalom a magyar vállalkozások iránt, ezért a hazai kkv-szektoron múlik, tud-e élni a kínálkozó lehetőségekkel. Ők így tettek. „Rugalmasság, alkalmazkodóképesség és alázat nélkül ugyanakkor ez mit sem ér” – mutat rá Albert Zsolt, aki példaként azt is megemlítette, hogy találkozott már olyan kínai kollégával, aki Budapesten lakott és el kezdte tanulni a magyar nyelvet – ennyire komolyan vesznek minket.

Ez történik a szegedi BYD-gyárban

Azt már mi tesszük hozzá, hogy Stella Li, a BYD ügyvezető alelnöke a közelmúltban bejelentette, hogy a Dolphin Surf mellett az Atto 2-est is Szegeden fogják gyártani az eddig még meg nem nevezett két másik modell mellett. A Mandiner úgy tudja, a csongrádi városban már 2025 végén készen álltak a szerelőszalagok, így a próbagyártás januárban elindul. A tervek szerint a szegedi üzem a kezdetben évi 150 ezer autó gyártására lesz képes, ami 0,5–0,7 százalékponttal növelheti a magyar GDP-t, teljes kapacitás (300 ezer jármű per év) esetén azonban ez az érték akár a duplájára is emelkedhet.

Fotók: Mandiner