„Annyi helyről dől a politika, hogy az már mérgező, megmételyezi az emberek életét” – a Bon-Bon zenekar a Mandinernek

2025. október 13. 12:02

Már most készül a fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Bon-Bon a 2026-os nagykoncertjére. Mi a titkuk, hogy tudtak három évtizeden át a közönség szeme előtt maradni? Miért kerülték a celebműsorokat? Milyen meglepetésekkel készülnek jövőre? Erről beszélgettünk Szolnoki Péterrel és Török Tamással. Interjúnk.

2025. október 13. 12:02
null
Krupincza Mariann

Hogy telik a 30., jubileumi éve a Bon-Bon zenekarnak?

A Bon-Bon zenekar mindig elkerülte a celebműsorokat. Fotó: Mandiner/Ficsor Márton
A Bon-Bon zenekar már a kereskedelmi csatornák 1997-es elindulásakor határozottan kijelentette, hogy messze elkerüli a celebműsorokat. Fotó: Mandiner/Ficsor Márton

Szolnoki Péter: Nemrég beszéltünk Szentmihályi „Michel” Gáborral, állandó dobosunkkal, hangmérnökünkkel és egyik producerünkkel, hogy most már minél hamarabb le kell ülnünk és át kell beszélnünk a jövő évi nagykoncerttel kapcsolatban felmerülő valamennyi kérdést. Pontról pontra át kell vennünk minden elemét: 

  • mi legyen a sorrend,
  • milyen látvánnyal, koreográfiával készüljünk,
  • hogyan hangszereljük át a dalainkat, 
  • és melyik vendégfellépő hol és mikor lépjen színpadra.

Török Tamás: Már 30 éves a zenekar, és 2020-at leszámítva 5 évenként kedveskedtünk a közönségünknek egy-egy születésnapi koncerttel. Az utolsó tíz évben is rengeteg minden történt velünk, és új dalok is készültek közben.

Mi a véleményük? Jó irányba ment a magyar zeneipar?

Szolnoki Péter: Nem tudom, hogy ez jó vagy rossz irány. Mi még abban szocializálódtunk, hogy lemezeket készítettünk: az új dalokat lejátszotta a rádió, a klipeket valamelyik zenetévé, ez fellépéseket generált, amelyekre jegyet vett a közönség. Közben készült a következő album, és kezdődött minden elölről. Vagyis volt egy egészséges körforgása mindennek, de ez az elmúlt években teljesen felborult. Azt látjuk, hogy számunkra teljesen ismeretlen előadók jönnek szinte a semmiből, és a különböző platformokon hatalmas nézettséget produkálnak. Egy biztos: alkalmazkodnunk kell a megváltozott helyzethez úgy, hogy közben hűek maradjunk önmagunkhoz. 

Mindezek ellenére lelkesek vagyunk, és már harmadik évtizede ugyanazt a stílust és műfajt képviseljük.

Török Tamás: Egyetértek azzal, hogy az egészséges egyensúly felborult, ezért részben a YouTube és a különböző streamingcsatornák a felelősek. De valahol ez az élet rendje! A fiatalok mindennapjainak 60–70 százalékát az online tér teszi ki. Mi pedig próbálunk alkalmazkodni az új trendekhez, tanuljuk a közösségi média fortélyait. Át kell vennünk azokat a módszereket, amelyekkel reklámozni tudunk egy-egy dalt vagy videoklipet, hiszen ma már egyéni projektekről beszélünk, és nem lemezekről. De összességében nincs okunk panaszra: tavaly is mintegy száz fellépésünk volt, és úgy tudtunk benne maradni a köztudatban, hogy 

már a kereskedelmi csatornák 1997-es elindulásakor határozottan kijelentettük, ezeket a celebműsorokat messze elkerüljük.

Mi a titka Azahriahnak vagy a Mollywoodnak?

Szolnoki Péter: Nem az én világom egyik sem, de 

gondolom, az a titkuk, hogy úgy tudják megszólítani a saját korosztályukat, ahogyan mi már nem. 

Azahriah furcsa kiejtése és elváltoztatott hangja miatt nem mindig értem a dalszövegeit, de azt el kell ismernem, hogy olyan sikert aratott rövid idő alatt, amilyet itthon előtte még senki.

Török Tamás: Mollywood produkciója számomra – vagy az idősebb korosztály számára – érthetetlen, mégis van, aki fogyasztja. De ebből is látszik, mennyire megváltozott a társadalom egy rétege. Mollywood követőinek nagy többsége is a YouTube-ról érkezett, akárcsak a Pamkutyáéké, akiknek van néhány daluk, és jövő tavasszal hét koncertet adnak az MVM Dome-ban, amelyekre jóformán minden jegy elkelt. Úgy hallottuk, hogy ez az egész úgy indult, hogy a közösségi oldalukon feldobták a kérdést: mit szólnának a követőik, ha koncerteket hirdetnének – és erre a posztra 70 ezer lájk érkezett. Jelenleg a paródiaduó tagjai ott tartanak, hogy énektanárhoz járnak.

Ezt is ajánljuk a témában

A gólyatáborokban vagy egyéb egyetemi rendezvényeken a fiatalok is éneklik velün a dalaikat. Fotó: Bon-Bon zenekar

Így vált családi zenekarrá a Bon-Bon

Megnézve a rádiók játszási listáját, azt látjuk, hogy a feldolgozások feldolgozásai futnak. Kijelenthető, hogy a retró most éli a reneszánszát?

Török Tamás: Sokan azt hiszik, hogy ezek a dalok az eredetiek. 

A retróra rátérve: a ’90-es évek nagy zenekarai közül már csak 7–8 „survivorről” beszélhetünk idehaza

– azok a formációk, amelyek nem oszlottak fel, nem iktattak be több évnyi szünetet, hanem folyamatosan a színpadon voltak. Mi is közéjük tartozunk, akárcsak az Irigy Hónaljmirigy.

Nagyon jólesik, amikor a gólyatáborokban vagy egyéb egyetemi rendezvényeken a fiatalok éneklik velünk a dalainkat – bizonyára a szüleiktől hallhatták ezeket. Ez is annak a bizonyítéka, hogy beleivódtunk a köztudatba. Többször előfordult, hogy odajöttek hozzánk a koncert után, kértek egy közös fotót, majd megmutatták, hogy 10–20 évvel korábban már készült egy hasonló felvétel, csak akkor ők még kisgyerekek voltak.

Szolnoki Péter: Fura érzés, hogy retrózenekarrá nyilvánítottak minket. Én inkább úgy mondanám, hogy régebb óta vagyunk fiatalok, és közben családi zenekarrá váltunk, mert a koncertjeinkre a velünk egykorúak már hozzák magukkal a gyerekeiket, az idősebbek pedig az unokáikat. Volt, aki megjegyezte, hogy a Bon-Bon-dalok mellett olyan rajzfilmekben is szereti hallgatni a hangomat, mint a Szilaj, a Mackótestvér vagy a Toy Story.

Zenekar a mozivásznon

A Bon-Bon zenekar fennállása óta több magyar filmben is közreműködött. Az Európa Expressz című filmben debütáltak a Gengszterdal című számmal, majd ezt követte a Valami Amerika, ahol mind a produkció, mind a betétdal nagy siker lett. Ezután jött a Kútfejek, majd a Bakkermann, ahol a zenekar tagjai színészként is kipróbálhatták magukat. Szolnoki Péter 2024-ben az M2 csatorna egyik gyermeksorozatához is szerzett két kisebb dalt, és ismét kipróbálhatta magát színészként.

Az évszám változott, de a helyszín és a szereplők is ugyanazok, akárcsak a zenekar célja: szórakoztatni. Fotó: Puskás Dávid

Öt-tíz évvel ezelőtt nem volt jellemző, hogy egy zenekar a koncertjein markáns politikai véleményt fogalmazzon meg. Miből fakad ez a jelenség napjainkban?

Török Tamás: Egy biztos: mi szórakoztatni akarunk! Nem azt nézzük, hogy aki eljön a koncertünkre, annak a jegye jobb- vagy baloldalra szól-e. Az egész közönségnek játszunk. A célunk az, hogy mindenki jól szórakozzon.

Ez a jelenség is ugyanúgy kintről, a tengerentúlról jött, mint sok más. Amerikában már az elnökválasztás idején – sőt, korábban is – láthattuk, hogy az ismert zenészek a koncertjeiken elkezdtek állástfoglalni, és nyíltan kimondták, ki mellett teszik le a voksukat. A fiatalok pedig szeretik „utánozni” azt, ami külföldről jön – illetve egymást is. Így terjedt el ez a jelenség Magyarországon is.

De úgy gondolom, két hónap múlva már unalmas lesz ez. 

A Bon-Bon szilárd alapokkal rendelkezik; nálunk ez nem téma a koncerteken.

Igyekszünk mindezt távol tartani magunktól, és a munkánkra koncentrálunk.

Szolnoki Péter: Úgy gondolom, az a feladatom, hogy arra a másfél-két órára, amíg a színpadon állok, elfeledtessem a közönséggel a mindennapok gondját. Természetesen nekem is megvan a véleményem a mai helyzetről, de azt nem viszem fel a színpadra. A koncertek és a zenei fesztiválok nem politizálásra valók – arra ott vannak a megfelelő fórumok.

A dalszövegeinkben inkább görbe tükröt tartunk magunk felé is, és a humor eszközével élünk. 

Kell a feloldás, hiszen annyi helyről dől be a politika, hogy az már mérgező, megmételyezi az emberek életét – akárcsak a túlzott szabadosság. Elég csak megnézni, mi zajlik az iskolákban: a szülők kérik számon a tanárokat, akiknek így már nincs tekintélyük.

Közben azt látjuk, hogy súlytalan lett minden; óriási értékvesztés tapasztalható a világban. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, apró lépésekre van szükség – például a szülőknek össze kell fogniuk a pedagógusokkal, hiszen a gyerekek a legtöbb időt az iskolában töltik, onnan veszik a példát, a mintát.

Török Tamás: A családot mint egységet – főként tőlünk nyugatabbra – megpróbálták lerombolni, hogy az embereknek ne legyen mihez kötődniük.

Török Tamás hároméves ikerfiaival. Fotó: Bon-Bon zenekar

Ezt is ajánljuk a témában

Milyen nagyobb eseményeket tartogatnak a következő hónapok?

Szolnoki Péter: Tovább megy a Bon-Bon-musical – nagyobb tánckarral és még parádésabb látványvilággal. Ez 2026 januárjától kerül újra színpadra, a nagyobb városok sportcsarnokaiban. Ebben a darabban nemcsak zeneszerzőként, hanem színészként is szerepet vállaltam.
Közben zajlik a tartalomgyártás is, igyekszünk lépést tartani a mai trendekkel.

Török Tamás: Nem unatkozunk – de nemcsak a musical és a közelgő születésnapi koncert miatt. Nem ülünk a babérjainkon, nem ábrándozunk a múltbéli sikereken, hanem továbbra is írjuk az új dalokat, és folyamatosan járunk fellépni.

Nagykoncert megannyi meglepetéssel

A Bon-Bon zenekar 30 éves fennállását nagyszabású koncerttel ünnepli majd 2026. május 16-án szombaton a Papp László Budapest Sportarénában. A „30 éve Veletek” elnevezésű születésnapi eseményen vendégelőadóként fellép Auth Csilla, Charlie és Ganxsta Zolee**, az előzenekar pedig az OTUZ lesz.

Utóbbi formációban Szolnoki Péter két fia is játszik: Balázs az énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró, míg Péter basszusgitározik. A dobos Krizsán Márk, Felber Dominik pedig ugyancsak gitározik. Az est fényét pedig majd egy meglepetésvendég is emeli.

A nagykoncert előzenekara, az OTUZ. Balról jobbra: Felber Dominik, Szolnoki Balázs, Krizsán Márk, Szolnoki Péter

Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton

Ezt is ajánljuk a témában


Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!