A „nemzet csalogánya” vándorolva nőtt fel, hatása Kossuthéhoz mérhető, a magyar nyelv terjedésében fontos szerepe volt. Mindent elért, amit színésznő elérhet, de máig nem tudjuk, kibe volt szerelmes.
Napra pontosan 175 éve, 1850. szeptember 8-án született a „nemzet csalogánya”, Blaha Lujza, egy évben a legendás tragikával, Jászai Marival, sőt, mindketten ugyanabban az évben haltak meg (1926). Most mindkettőjük nevét a 4-6-os villamos vonala őrzi, Blaha Lujza az ország egyik legforgalmasabb pontjának, a róla elnevezett térnek a névadója. De ki volt ő?
Ezt is ajánljuk a témában
A valaha volt egyik legnagyobb magyar színésznő a legmélyebbről érkezett: patkányok rágták a haját, mocskos szalmán aludt, vizes kötéllel verték – a géniusz mégis érvényesült, de ennek ára volt.
Négyévesen már statiszta volt, vándorolva nőtt fel
A későbbi sztár
egy kiugrott huszártiszt és egy „társalgási színésznő” lányaként született
Rimaszombaton, miközben a szülei vándorszíntársulattal járták az országot. Apja feladta a tiszti rangját, és családja ellenzésével dacolva elvette az anyját feleségül. Hamarosan belépett a szabadságharc népfelkelő seregébe, a világosi fegyverletétel után bujdosnia kellett. Szépen énekelt, így vándorszínésznek szegődött. A vándorlás közben született kislányt Reindl Ludovikának keresztelték, de anyja lányneve után Lujzának szólította mindenki. Az apa a kolera sújtotta Kassán játszott 1856-ben, és előadás közben halt meg. Apját egy színészvilágban forgolódó nevelőapa követte, a kis Lujza pedig a vidéki társulatokban ismerkedett tovább a színészmesterséggel.
Négyévesen már statisztaként szerepelt, egy hordóból kellett kiugrania a színre.
Nyolc évesen játszotta első valódi szerepét.
Népszerűsége egyedül Kossuth Lajoséhoz volt fogható
A későbbi Blaha Lujza nyolcéves koráig nem járt iskolába, egy színésztől tanult írni, olvasni.
A család nyomorban élt.
Végigutazták a Felvidéket, éltek Győrben, Vácon, Szarvason, Balatonfüreden – vagyis jóformán mindenhol.
Tizenhárom évesen már kész színésznő volt,
önálló szerepeket játszott. Budára, Szabadkára, Debrecenbe szerződött, lépésről lépésre hódította meg a közönséget.
1866-ban Bécsben lépett fel, és az osztrák operettvilág is beleszeretett.
A Carltheater szerződtetni szerette volna, de – a férje után már Blaha Lujzának nevezett ifjú csillag – visszautasította az ajánlatot: ő magyar színésznő akar maradni – mondta. Erre még jobban imádták,
a neve egyre szélesebb körben vált ismertté.
1869-ben Kolozsvárott játszott, 1870-ben már a Nemzeti Színház hívta, végül Szigligeti Ede szerződtette. 1875-ben a Népszínházhoz szerződött. Pályafutása itt teljesedett ki, egy ország imádta évtizedekig. 1896-ig összesen 2364-szer lépett fel a Népszínházban. Időközben Bécsbe is visszatért, és egyöntetűen magasztalták a bécsi lapok.
Birodalmi sztár született, akinek magyar szíve volt.
1900-ban a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki.
Később a Népszínházat összevonták a Nemzetivel, ami a népoperák elhalását eredményezte, és Blaha Lujza immár prózai szerepekben is kénytelen volt bizonyítani. 1920-ban országos ünnep keretében ünnepelték a 70. születésnapját:
pesti erkélyéről nézte végig, ahogy teret neveznek el róla.
Utoljára 1923-ban lépett színpadra. Már nem énekelt. Nem szerette a filmezést, zavarta a „csalogányt” a némaság. 1914-től visszavonultan élt nővérével, majd unokájával.
1926-ban helyezték temették el a Kerepesi temetőben. Életrajzírói szerint
egyedül Kossuth Lajosnak volt hasonló temetése.
Hatására divat lett magyarul beszélni
Blaha Lujza hangjának bámulatos hatása volt. Szerepet játszott abban, hogy a 19. század végén divat lett magyarul beszélni a nem magyar anyanyelvűek körében is Magyarországon. A századvég budapesti munkásai és iparosai ugyanis főleg németül beszéltek – sok volt közöttük sváb, a zsidó, a szepességi szász. Kutatók hívják föl a figyelmet arra, hogy a századforduló előtt a németajkú lakók zöme gyakorlatilag egy nemzedék alatt nyelvet váltott. Igen, ebben elévülhetetlen érdemei vannak a „nemzet csalogányának”, a fülbe mászó dallamoknak, a magyar nyelvű színjátszás felvirágzásának, a színészcsillagok iránti rajongásnak.
A lelke mélyén talán tragika szeretett volna lenni,
ám népszínművekben, operettekben kapott szerepeket – nos, a népszerűségének nem tett rosszat, annyi bizonyos. „Kedves, jószívű, közvetlen karaktere, töltöttgalamb termete, pirospozsgás arca, úgy tűnik, a zenés, könnyed darabokra predesztinálta” – írják róla. A drámakirálynő szerep Jászai Marinak jutott.
Három férje volt, de egyikbe sem volt szerelmes
Első férjével, Blaha János (Jan Blaha) cseh-osztrák karmesterrel és katonával 16 évesen házasodott össze 1866-ban, pedig közös nyelvet sem beszéltek. Lujza Jánoshoz járt énekórára.
Az egyik óra végén a férfi szerelmet vallott és egy kalap alatt a tanítványa kezét is megkérte.
A vőlegény ekkor 37 éves volt. Blaha Lujza „névadója” felismerte az fiatal lány tehetségét, hatalmas szerepe volt karrierjének egyengetésében, még magyarul is megtanult – de sajnos négy év múlva tüdőbajban meghalt. Blaha Lujza nem volt hálátlan: élete végéig viselte férje nevét.
1874-ben született Blaha Lujza első, törvénytelen szerelemgyereke, Sándor.
Csak találgat az utókor, hogy ki lehetett az apa, de az igazság az, hogy fogalmunk sincs.
Második férjével, Soldos Sándor földbirtokossal 1875-ben házasodott össze, de öt év múlva elváltak. Ez a Sándor állítólag erőszakos, basáskodó alak volt. Lujzának mindenesetre született tőle egy lánya, Sári.
Harmadik házasságát báró Splényi Ödön rendőrtanácsossal kötötte 1881-ben.
A rendőr odáig volt a nejéért, de hiába: Blaha Lujza állítólag egyik férjébe sem volt szerelmes.
A színésznő-istennő egyik életrajzírója így fogalmaz: „föllelte, de meg el is veszítette az Ideálját”. Sajnos arról nem esik szó, hogy ki volt ez az ideál, a színésznő naplójából sem derül ki. Van, aki a színésznő nagyváradi lovaglópartnerére tippel, van, aki másra. Ezt sem tudjuk meg – szerelmének titkát a „nemzet csalogánya” magával vitte a sírba.
*
Így énekelt Blaha Lujza:
*
Felhasznált irodalom:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz02/525.html
https://web.archive.org/web/20140214145820/http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/a-e/blahaelet.htm
https://divany.hu/vilagom/2020/10/16/blaha-lujza/
https://nokert.hu/no/blaha-lujza/
Nyitókép: Blaha Lujza szerepeiben
Fülöp Péter lerántja a leplet a baloldali média színházi támogatásokkal kapcsolatos manipulációjáról.
A színész szerint a hazai kultúra ma olyan, „mint egy útszéli kóró, ami az életéért küzd”.
A Recirquel a világon egyedülálló produkcióra készül: Vági Bence társulata a Millenáris Nagycsarnokában kelti új életre az antik mítoszokat, középpontban Dido és Aeneas szerelmi tragédiájával.
Az ismert református zsoltár az egyik építőköve a Komáromi Jókai Színház új bemutatójának. Az elátkozott család a Jókai-bicentenárium apropóján került színre, a jelenben is érvényes látványvilággal, és ami még fontosabb, soha el nem évülő tanulságokkal.
Már majdnem azt hitték, hogy lemaradnak a magyarok, aztán…
A liberális elemző szerint a magyar határkerítés nem old meg semmit. Gajdics Ottó viszont rámutatott: ehhez képest szépen elterjedt a kerítésépítés szerte Európában.
Ki, mikor, milyen szabályok alapján választotta meg őket?
