Milliós támogatások a magyar kultúra fennmaradásáért – színházakat és pódiumprodukciókat támogatott az NKA

Az NKA idén 150 millió forint vissza nem térítendő támogatással segíti az új színházi, bábszínházi és pódiumprodukciók megszületését, melyek a magyar kultúra szerves részei. A pályázatok fókuszában egyszerre állnak a magyar szerzők művei, a hazai és egyetemes klasszikusok, valamint a kortárs kezdeményezések. 

Pataki András, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnöke áprilistól tölti be tisztségét, és 2027-ig irányítja a kollégium munkáját. Vele beszélgettünk arról, mit tart a legfontosabbnak a mostani döntésekben, hogyan illeszkednek ezek a jövő kulturális stratégiájába, és mit üzen azoknak, akik támogatást nyertek – vagy épp kritikával élnek.

***

Arra a kérdésre, hogy a 2025-ös kiírásban miért a magyar szerzők műveinek támogatására helyezték a legnagyobb hangsúlyt, Pataki azt felelte, hogy a
magyar színházi hagyomány rendkívül gazdag, és szerencsére van egy fiatal és középgenerációs alkotói kör is, melynek tagjai friss szemlélettel, de a gyökerekhez hűen írnak. 

„A kortárs magyar darabok különösen érzékenyen reagálnak a mai valóságunkra – ezért is elengedhetetlen, hogy minél szélesebb közönséghez jussanak el. És egy olyan időszakban, amikor az identitás kérdése sokszor vitákat szül, nagyon fontos, hogy a magyar kulturális élet saját hangon, közös nyelven tudjon megszólalni” – hangsúlyozta az Előadó-művészetek Kollégiumának elnöke.

Majd összefoglalta az idei döntések mögötti leglényegesebb szempontot is, ami a sokszínűség volt. „Ez a legnagyobb érték. A támogatottak között ott vannak 

• a nagy múltú kőszínházak, 
• a független társulatok, 
• a kortárs táncművészet meghatározó alkotói, 
• illetve a hagyományőrző műhelyek is”

– sorolta. „Ez a sokféleség önmagában is érték, mert azt mutatja, hogy a kulturális élet nem zárványokban működik, hanem képes nyitni különböző közösségek és művészeti pályák felé” – húzta alá.

A magyar kultúra földrajzi határoktól független

Arra a felvetésre, hogy érzelmi alapú gesztus vagy stratégiai döntés-e az, hogy a pályázatok a határon túli társulatok előtt is nyitva állnak, a Kollégium elnöke azt válaszolta, hogy egyértelműen stratégiai. „A magyar kultúra egységes, a földrajzi határoktól függetlenül. A határon túli közösségek kulturális élete szervesen része a hazai folyamatnak. Amikor ők is támogatást kapnak, 

Ez tehát nemcsak szép gesztus, hanem tudatos törekvés a Kárpát-medence kulturális egyensúlyának megőrzésére”.

Minden fogaskerék fontos

A támogatás felhasználása részletesen szabályozott, egészen a díszletektől a szakemberek tiszteletdíjáig. Pataki ennek kapcsán elmagyarázta, hogy ennek az az oka, hogy az előadó-művészet közös munka, ahol minden részlet számít. „Egy előadás minőségét ugyanúgy meghatározza a világosító, a hangmérnök vagy a díszlettervező munkája, mint a színészé. Amikor részletes jogcímeket nevezünk meg, azzal azt üzenjük: minden fogaskerék fontos. 

 – szögezte le.

Pataki András lapunknak azt is elmondta, hogy a támogatások elosztásánál a földrajzi arányosság mint szempont úgy jelent meg, hogy nemcsak a fővárosi intézményekre figyeltek, hanem a vidéki és határon túli kezdeményezésekre is. „A magyar kultúra akkor élő, ha minden közösséghez eljut. 

Ezért mondom, hogy nálunk az arányosság kulcsszó” .

Cél, hogy a magyar előadó-művészet megerősödjön

Pataki kérdésünkre azt is elárulta, hogy ezek a döntések miként illeszkednek a jövő kulturális stratégiájába. „Nagyon lényeges, hogy ne csak rövid távú, szezonális hatásuk legyen. 

Ha hosszabb távon nézzük, ezek a döntések segítenek abban, hogy a magyar előadó-művészet nemzetközi szinten is erős és karakteres arculattal jelenjen meg” – mondta.

Hogy lehet életképes színházat működtetni?

Az Előadó-művészetek Kollégiumának elnöke ugyancsak kérdésre válaszolva ismertette, miként lehet napjainkban életképes színházat működtetni. „Az előadó-művészet valóban költségigényes. Egy-egy produkció mögött óriási apparátus áll, és ritka, hogy a jegybevétel önmagában fedezni tudja a költségeket. 

Pataki hozzáfűzte, hogy mindennek nemcsak gazdasági, hanem morális jelentősége is van: azt üzeni, hogy amit a művészek csinálnak, számít a közösségnek. Ugyanakkor véleménye szerint fontos hangsúlyozni: a támogatás nem helyettesíti a kreativitást és a szakmai koncepciót. „Az állami keret lehetőség, de a valódi tartalmat mindig az alkotók hozzák létre” – fogalmazott.

„A kulturális közösség nem lehet zárt klub”

Végül üzent mind a nyerteseknek, mind pedig a rendszer kritikusainak. „Először is: gratulálok mindazoknak, akik pályáztak. Maga a pályázás is stratégiai gondolkodást jelent. Az ilyen támogatásoknál mindig többszörös a túljelentkezés, az igény – ezzel mindannyiunknak tisztában kell lennie. Természetes, hogy mindenki nem nyerhet. 

 – javasolta az érintetteknek a jövőre nézve. Ezután kitért a kritikákra is. Elmondta, hogy személy szerint nyitott rájuk. „A kulturális közösség nem lehet zárt klub. A viták, a kérdések, a felvetések mind fontosak, mert fejlődést hozhatnak. Ugyanakkor úgy gondolom, kevésbé elegáns, ha a csalódottság olykor túlzó formában jelenik meg azok részéről, akik nem részesültek támogatásban”.

„Hiszem, hogy 

 – és hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar kultúra élő, vitaképes jelenlét legyen” – zárta gondolatait Pataki András.