Komoly várakozás előzte meg a nemrégiben bemutatott Marvel-filmet, a Deadpool & Rozsomákot, melynek hőse, a halhatatlan Wade Wilson (avagy Ryan Reynolds alakításában Deadpool, aki ellenfelein túl lebontja a negyedik falat) nem ismer tréfát, ha arról van szó, hogy mindenből viccet csináljon. A komoly várakozást pedig tessék szó szerint érteni, méghozzá nem csak azért, mert a Disney-nek kb. ez volt az utolsó esélye, hogy kicsit javítson a felvásárolt Marvel-birodalom renoméján, amit az elmúlt néhány évben sikerült alaposan lerontani. A másik ok, hogy Rozsomák és az őt alakító Hugh Jackman ezzel a filmmel térhetett vissza kicsit a vászonra. És itthon a képregények világába.
A zsémbes zsoldosnak, avagy a halhatatlan, égett arcát rossz és vállalhatatlan viccek mögé rejtő Deadpoolnak a Disneyhez kerülve is van véleménye, amit nem rejt véka alá.
De hogy ki Rozsomák, avagy Logan, aki már 1974 óta a képregények fontos szereplője, az X-Men oszlopos tagja, aki sokkal inkább rozsomák, mintsem farkas, így hála az égnek a rossz mozifilmes névválasztást is sikerült helyrehozni az évek alatt? Maga a rozsomák ugye egy Kanadában honos ragadozó, amely viszonylag kis termetéhez képest kimondottan harcias és agresszív, sőt a magához képest jóval nagyobb betolakodókat is megtámadja, ha a területét védi. A feladatot, hogy új kanadai szuperhős szülessen, Len Wein, a Mocsárlény egyik alkotója kapta évtizedekkel ezelőtt, aki ezeket a tulajdonságokat vette alapul az új szereplő megalkotásakor.
Wein még azt is fontolóra vette, hogy Rozsomák francia-kanadai legyen, köszönhetően a kanadaiak erős nacionalista érzelmeinek, amikkel a ‘70-es években el akartak szakadni Kanadától.
Rozsomák az első történeteket követően ugyan számos változáson ment keresztül az évek alatt, így az eredete sem maradt ugyanaz, az idővel egységessé vált, hogy karmai és csontja adamantiumból, egy fiktív fémötvözetből készültek, amely leginkább karakterhez és ellenségeihez köthető. Többek között ezzel, és még sok-sok más információval foglalkozik a Vad Virágok Könyvműhely Mi vagyunk a Marvel-sorozatának legújabb tagja, az Én vagyok Rozsomák.
Számos különleges képregény debütált a 3. Budapest Comic Conhoz időzítve, ezekből mutatunk be párat, de marad még a tarsolyban meglepetés egy másik alkalomra is.
Limitált adamantium-hős
Loki, Vasember, Pókember(ek) és a Galaxis őrzői után ezúttal Rozsomák kerül terítékre az ötödik keményfedeles, védőborítós kötetben, ami a megszokott szerkesztési elvek szerint a bemutatott karakter legfontosabb történeteit mutatja be, összesen 300 képregényes oldalon, amelyet 16 oldalnyi szerkesztői szöveg egészít ki, kitérve a hős születésének és életének számos mozzanatára. A képregény-antológia limitált változatában rádásul 24 oldal plusz tartalom, a Wolverine (2020) 19. füzet is szerepel.
Én vagyok Rozsomák (Vad Virágok Könyvműhely)
A régi Semic Interprintnél megjelent X-Men-füzetekkel, a Kingpinnél kiadott Logan- és Rozsomák-képregényekkel, valamint az egyéb, magyarul is megjelent kiadványokkal persze már a magyar rajongók is jobban megismerhették a karaktert, de a Vad Virágok sorozata azért is izgalmas, mert a közkedvelt Marvel-karaktereket mindig a születésüktől/felbukkanásuktól mutatják be az olvasónak, számos érdekes jegyzet társaságában, követve életútjukat a modern, mai képregényekig.
Mészáros János a Képes Krónikák Kiadóval már számos történelmi korszakot mutatott be képregényben, amivel hazánk egyik legkülönlegesebb kiadójává vált.
Így történik ez most is, ennek hála Rozsomák első, 1974-es felbukkanásával kezdjük a sort, mely Hulk társaságában következett be, majd a nyolcvanas és kilencvenes éveket bemutatva jutunk el az ezredfordulóhoz és az azt követő kalandokhoz, hogy a végén egy kis ráadást kapjanak a limitált változat vásárlói. A történetek és a rajzok stílusa az eltelt éveknek és az eltérő alkotóknak köszönhetően nem egységes, kellően változatos, miközben minden esetben jegyzetekkel gazdagodva tudhatunk meg többet a karakterről és az adott alkotókról. Vagy éppen a legfontosabb ellenfelekről, mint Juriko Ojama, avagy a közismert Halálcsapás.
Én vagyok Rozsomák (Vad Virágok Könyvműhely)
Hozzáteszem, hogy aki a kilencvenes években a magyar X-Men-sorozatot olvasta, kicsit egységesebb és folyamatos betekintést kapott a zömök és harcias karakter életébe, de részben
pont azért szeretem a Mi vagyunk a Marvel-kiadványokat, mert kicsit tágabban értelmezik a fókuszban lévő szereplők bemutatását, ráadásul számos érdekességet is megtudhatunk
a jegyzetek elolvasásával. Nekem egyébként az 1986-os Sebzett farkas volt a kedvencem, de a limitált kiadás ráadás története sem rossz. A kiadvány pedig a szokásos, minőségi és izgalmas kötet, maximum néhány elírásba és apró oldalhibába tudnék belekötni.
Elérkeztünk az utolsó nagyobb adag képregényhez, mely a Budapest Comic Con környékén látott napvilágot, ráadásul a közkedvelt Fumax kiadó igazán változatos felhozatallal lepte meg a rajongókat.
Rozsomák Noir
A szintén keményfedeles kiadvány a 2009-es Wolverine Noir 4 füzetét tartalmazva egy egészen különleges kalandot mutat be, melyben a manhattani, 1937-ben élő Jim Logan a főszereplő, New York legádázabb kés-szakértője, aki féleszű társával a „Logan & Logan” nevű lepukkant nyomozóirodát vezeti. Egy nap azonban előkelő hölgy lép be az irodába, Mariko Jasida, amitől Logan élete teljesen felborul, mi pedig lassan megismerjük a karakter véres és tragikus múltját.
Rozsomák Noir (Vad Virágok Könyvműhely)
C.P. Smith rajzaival Stuart Moore története valódi kuriózum, pláne azok számára, akik jól ismerik Rozsomákot, hiszen ezúttal egy egészen más oldalról kapnak betekintést a karakter lelkiállapotába, múltjába.
Vannak ismerős elemek, mégis mintha egy másik férfit látnánk, másik életúttal, ami ráadásul – akár a cselekményt, akár a látványvilágot nézzük – ragyogóan illeszkedik bele a noir köntösbe.
Remélem, a Noirból is lesz egy hasonlóan izgalmas sorozat itthon, mint a nagyobb testvérből, a Rozsomák Noir mindenesetre remek indítás, az idei esztendő legjobb kiadványai közé tartozik.
Joe Hill ezúttal a kulcsok és misztikum helyett inkább a slasherek világában merült el, míg a hírhedt holló is visszatért, sőt vallások csapnak össze a Gabo újdonságaiban.
Több is van az adamantium mélyén
Persze Rozsomák élete izgalmasabb és nagyobb, mint két kötetnyi képregény, nem véletlen az sem, hogy világszerte annyian kedvelik a nem éppen szokványos hőst. A film hazai bemutatójára viszont nemcsak a Vad Virágok készült, de a Fumax is, hiszen a kiadó a Rozsomák – Az állam ellensége és a Rozsomák és Deadpool keményfedeles köteteket időzítette a premierhez. Így aztán bőven volt/van mit olvasni a mozifilm érkezésekor.
Rozsomák képregények
Vad Virágok Könyvműhely képregényei
Természetesen a szuperhősök műfaja egy egészen egyedi kategória. Sokszor látni, hogy a képregényekkel szemben a mai napig van egy erős előítélet, hiába a számos pozitív példa, amely mutatja, hogy ez a műfaj is képes művészi értékeket képviselni. A Rozsomák Noir valahol az átmenetet jelképezi, hiszen még a szuperhősök világához kapcsolódik, de már egy egyedibb, önálló megközelítés alapján mutatja be karakterét. Éppen ettől érdekes, éppen ettől izgalmas. Pont ahogy maga Rozsomák is, akit most abszolút nem hiányolhatunk. Sem a mozivásznon, sem a képregényes paneleken.
Számos szcenáriót láthattunk és olvashattunk már arról, hogy miképpen reagálna az emberiség egy világvége-helyzetre. Az eternauta egy egészen új opciót mutat be.
Ha már nincsenek jelen a valódiak, jöhet a Temuról rendelt Amerika Kapitány és az Új Bosszúállók. A Mennydörgők ettől még mindent úgy relativizál, hogy közben elbagatellizálja a bűnöket.
Kozmikus színjáték ez, amelyben a szerző maga száll alá kíséretével a pokolba, hogy szembenézzen akár önmagával is. A Howard Phillips Lovecraft utolsó napja emellett gyönyörű. Csak nem szép.
Animált dínó, cuki kutyus, háború, kínai dráma és az első lengyel zombifilm. Lezajlott a 31. Lengyel Filmtavasz, és a sok hollywoodi produkció után a mozivilág valóban kitavaszodott.
A Netflix egyik legjobb sorozata. A nézők legalábbis nagyon élték a katolikus, vak ügyvéd, Matt Murdock, avagy a Daredevil / Fenegyerek történetét, amely most platformot váltott.