Már egy hete nézhető a Deadpool & Rozsomák a moziban, a film bemutatójára pedig a képregénykiadók is felkészültek. Főleg Rozsomákkal.
Nyitókép: Böjtös Gábor
Komoly várakozás előzte meg a nemrégiben bemutatott Marvel-filmet, a Deadpool & Rozsomákot, melynek hőse, a halhatatlan Wade Wilson (avagy Ryan Reynolds alakításában Deadpool, aki ellenfelein túl lebontja a negyedik falat) nem ismer tréfát, ha arról van szó, hogy mindenből viccet csináljon. A komoly várakozást pedig tessék szó szerint érteni, méghozzá nem csak azért, mert a Disney-nek kb. ez volt az utolsó esélye, hogy kicsit javítson a felvásárolt Marvel-birodalom renoméján, amit az elmúlt néhány évben sikerült alaposan lerontani. A másik ok, hogy Rozsomák és az őt alakító Hugh Jackman ezzel a filmmel térhetett vissza kicsit a vászonra. És itthon a képregények világába.
Ezt is ajánljuk a témában
A zsémbes zsoldosnak, avagy a halhatatlan, égett arcát rossz és vállalhatatlan viccek mögé rejtő Deadpoolnak a Disneyhez kerülve is van véleménye, amit nem rejt véka alá.
De hogy ki Rozsomák, avagy Logan, aki már 1974 óta a képregények fontos szereplője, az X-Men oszlopos tagja, aki sokkal inkább rozsomák, mintsem farkas, így hála az égnek a rossz mozifilmes névválasztást is sikerült helyrehozni az évek alatt? Maga a rozsomák ugye egy Kanadában honos ragadozó, amely viszonylag kis termetéhez képest kimondottan harcias és agresszív, sőt a magához képest jóval nagyobb betolakodókat is megtámadja, ha a területét védi. A feladatot, hogy új kanadai szuperhős szülessen, Len Wein, a Mocsárlény egyik alkotója kapta évtizedekkel ezelőtt, aki ezeket a tulajdonságokat vette alapul az új szereplő megalkotásakor.
Wein még azt is fontolóra vette, hogy Rozsomák francia-kanadai legyen, köszönhetően a kanadaiak erős nacionalista érzelmeinek, amikkel a ‘70-es években el akartak szakadni Kanadától.
Rozsomák az első történeteket követően ugyan számos változáson ment keresztül az évek alatt, így az eredete sem maradt ugyanaz, az idővel egységessé vált, hogy karmai és csontja adamantiumból, egy fiktív fémötvözetből készültek, amely leginkább karakterhez és ellenségeihez köthető. Többek között ezzel, és még sok-sok más információval foglalkozik a Vad Virágok Könyvműhely Mi vagyunk a Marvel-sorozatának legújabb tagja, az Én vagyok Rozsomák.
Ezt is ajánljuk a témában
Számos különleges képregény debütált a 3. Budapest Comic Conhoz időzítve, ezekből mutatunk be párat, de marad még a tarsolyban meglepetés egy másik alkalomra is.
Loki, Vasember, Pókember(ek) és a Galaxis őrzői után ezúttal Rozsomák kerül terítékre az ötödik keményfedeles, védőborítós kötetben, ami a megszokott szerkesztési elvek szerint a bemutatott karakter legfontosabb történeteit mutatja be, összesen 300 képregényes oldalon, amelyet 16 oldalnyi szerkesztői szöveg egészít ki, kitérve a hős születésének és életének számos mozzanatára. A képregény-antológia limitált változatában rádásul 24 oldal plusz tartalom, a Wolverine (2020) 19. füzet is szerepel.
A régi Semic Interprintnél megjelent X-Men-füzetekkel, a Kingpinnél kiadott Logan- és Rozsomák-képregényekkel, valamint az egyéb, magyarul is megjelent kiadványokkal persze már a magyar rajongók is jobban megismerhették a karaktert, de a Vad Virágok sorozata azért is izgalmas, mert a közkedvelt Marvel-karaktereket mindig a születésüktől/felbukkanásuktól mutatják be az olvasónak, számos érdekes jegyzet társaságában, követve életútjukat a modern, mai képregényekig.
Ezt is ajánljuk a témában
Mészáros János a Képes Krónikák Kiadóval már számos történelmi korszakot mutatott be képregényben, amivel hazánk egyik legkülönlegesebb kiadójává vált.
Így történik ez most is, ennek hála Rozsomák első, 1974-es felbukkanásával kezdjük a sort, mely Hulk társaságában következett be, majd a nyolcvanas és kilencvenes éveket bemutatva jutunk el az ezredfordulóhoz és az azt követő kalandokhoz, hogy a végén egy kis ráadást kapjanak a limitált változat vásárlói. A történetek és a rajzok stílusa az eltelt éveknek és az eltérő alkotóknak köszönhetően nem egységes, kellően változatos, miközben minden esetben jegyzetekkel gazdagodva tudhatunk meg többet a karakterről és az adott alkotókról. Vagy éppen a legfontosabb ellenfelekről, mint Juriko Ojama, avagy a közismert Halálcsapás.
Hozzáteszem, hogy aki a kilencvenes években a magyar X-Men-sorozatot olvasta, kicsit egységesebb és folyamatos betekintést kapott a zömök és harcias karakter életébe, de részben
pont azért szeretem a Mi vagyunk a Marvel-kiadványokat, mert kicsit tágabban értelmezik a fókuszban lévő szereplők bemutatását, ráadásul számos érdekességet is megtudhatunk
a jegyzetek elolvasásával. Nekem egyébként az 1986-os Sebzett farkas volt a kedvencem, de a limitált kiadás ráadás története sem rossz. A kiadvány pedig a szokásos, minőségi és izgalmas kötet, maximum néhány elírásba és apró oldalhibába tudnék belekötni.
Ezt is ajánljuk a témában
Elérkeztünk az utolsó nagyobb adag képregényhez, mely a Budapest Comic Con környékén látott napvilágot, ráadásul a közkedvelt Fumax kiadó igazán változatos felhozatallal lepte meg a rajongókat.
A szintén keményfedeles kiadvány a 2009-es Wolverine Noir 4 füzetét tartalmazva egy egészen különleges kalandot mutat be, melyben a manhattani, 1937-ben élő Jim Logan a főszereplő, New York legádázabb kés-szakértője, aki féleszű társával a „Logan & Logan” nevű lepukkant nyomozóirodát vezeti. Egy nap azonban előkelő hölgy lép be az irodába, Mariko Jasida, amitől Logan élete teljesen felborul, mi pedig lassan megismerjük a karakter véres és tragikus múltját.
C.P. Smith rajzaival Stuart Moore története valódi kuriózum, pláne azok számára, akik jól ismerik Rozsomákot, hiszen ezúttal egy egészen más oldalról kapnak betekintést a karakter lelkiállapotába, múltjába.
Vannak ismerős elemek, mégis mintha egy másik férfit látnánk, másik életúttal, ami ráadásul – akár a cselekményt, akár a látványvilágot nézzük – ragyogóan illeszkedik bele a noir köntösbe.
Remélem, a Noirból is lesz egy hasonlóan izgalmas sorozat itthon, mint a nagyobb testvérből, a Rozsomák Noir mindenesetre remek indítás, az idei esztendő legjobb kiadványai közé tartozik.
Ezt is ajánljuk a témában
Joe Hill ezúttal a kulcsok és misztikum helyett inkább a slasherek világában merült el, míg a hírhedt holló is visszatért, sőt vallások csapnak össze a Gabo újdonságaiban.
Persze Rozsomák élete izgalmasabb és nagyobb, mint két kötetnyi képregény, nem véletlen az sem, hogy világszerte annyian kedvelik a nem éppen szokványos hőst. A film hazai bemutatójára viszont nemcsak a Vad Virágok készült, de a Fumax is, hiszen a kiadó a Rozsomák – Az állam ellensége és a Rozsomák és Deadpool keményfedeles köteteket időzítette a premierhez. Így aztán bőven volt/van mit olvasni a mozifilm érkezésekor.
Természetesen a szuperhősök műfaja egy egészen egyedi kategória. Sokszor látni, hogy a képregényekkel szemben a mai napig van egy erős előítélet, hiába a számos pozitív példa, amely mutatja, hogy ez a műfaj is képes művészi értékeket képviselni. A Rozsomák Noir valahol az átmenetet jelképezi, hiszen még a szuperhősök világához kapcsolódik, de már egy egyedibb, önálló megközelítés alapján mutatja be karakterét. Éppen ettől érdekes, éppen ettől izgalmas. Pont ahogy maga Rozsomák is, akit most abszolút nem hiányolhatunk. Sem a mozivásznon, sem a képregényes paneleken.
A rajongók állítólag Reeves-t szeretnék látni az új Martin Scorsese-filmben, pedig a John Wickből és saját képregényéből kiindulva a színész inkább életet vesz el, mintsem ad.
Stephen King esetében legalábbis mindenképp, még ha nem is teljes mértékben. Ezúttal ráadásul nemcsak egy új Joe Hill-képregény jelent meg, de egyéb köteteivel is újrázhatunk.
Bár magyarul szólalnak meg, így bárki megérti mondandójukat, kizárólag nemi erőszakkal és agresszióval képesek maguknak figyelmet szerezni.
A nemrég Budapesten járt zenész életét és gondolatait, érzelemvilágát és múltját feldolgozó képregény már magyarul is olvasható. A komoly terjedelem mögött pedig Nick Cave mély érzelmei bújnak meg.
Toto meg a Marvelnél ugatja az egereket, miközben Óz bármit bekamuzik, hogy megtartsa hatalmát, és bár a macskákat is szeretjük, Alita hazai megjelenése a nagyobb durranás.
Sőt, nemcsak, hogy egy amerikai ikon partnere, de még a magyar történelem jeles pillanatait is hajlamos belecsempészni a munkáiba.
Megvan a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje.
Az amerikaik engedélye után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
