Mészáros János a Képes Krónikák Kiadóval már számos történelmi korszakot mutatott be képregényben, amivel hazánk egyik legkülönlegesebb kiadójává vált.
Nyitókép: Böjtös Gábor
Éppen úgy, ahogy a videójáték, a képregény is folytonos vitát generál, amibe a legtöbbször igyekszem nem beszállni, hiába érzem demagógnak és képmutatónak a tipikus „mert már lusták olvasni is” frázist. A képregény ugyanis teljesen más formai és stílusi követelményekkel rendelkezik, mint egy könyv, ezért más platform is a művészetek között. Egy regény vagy film egészen más lehet képregényben, ha az alkotók tényleg szánnak rá időt és energiát, emellett eredeti élményt kívánnak nyújtani.
Mondhatni: egy képregény egészen új arculatot adhat egy más ismert történetnek is.
Egyébként, bár tudom, hogy egy újszülöttnek minden vicc új, de az előző bekezdésben leírtak sem jelentenek nagy újdonságot, elvégre már a nyolcvanas és kilencvenes években is akadtak Magyarországon olyan képregények, amiket azért nem lehetett szimpla szórakoztatóipari terméknek nevezni. A Larousse Fabula-féle A Biblia felfedezése már önmagában egy csoda volt, ami több köteten át kínált fontos és izgalmas üzenetet, egy egészen új megközelítésből. És az új megközelítés nem szükségszerűen rossz, csak tartsa meg az értékeket.
Ezt is ajánljuk a témában
Mátyás idejétől Trianon át az 1956-os forradalomig számos olyan esemény történt a magyar történelem során, amit érdemes feldolgozni, és bizony van, aki fel is dolgozza ezeket.
Mészáros János is meglátta azt az űrt, ami egyébként egyértelmű, mégis kevesen fedezték fel időben: az érték az „újban”. Mert bár maga a képregény nem új, de kétségtelen, hogy az elmúlt 10 évben újból reneszánszát éli hazánkban. És miközben a külföldről jött kiadók szinte ömlesztették a szuperhősök történeteit, ezzel kicsit megfojtva a hazai vállalkozásokat,
a Sinonimoként is ismert alkotó úgy gondolta, hogy a ceruzát lapátként, a papírt pedig tengerként használva új vizekre kell evezni a piacon.
Nos, a szuperhősös megakollekciók és gyűjtemények már nincsenek közöttünk, Tóth Ilonkáék szelleme azonban azokhoz is eljutott, akik amúgy lehet, nem foglalkoztak volna egy koncepciós perrel.
Hősök tere
Az igényes és mutatós borítóval ellátott Hősök tere azon elgondolás mentén készül, hogy ha egy külföldinek a magyar történelem legfontosabb alakjait akarjuk megmutatni, a legegyszerűbb megoldás, ha kivisszük a Hősök terére, ahol a szobrokról percekig lehet mesélni. A Képes Krónikák Kiadó kiadványa ehhez hasonlóan mutatja be a magyar hírességeket: életük egy-egy fontos eseményén keresztül, 13 fontos magyar történelmi szereplővel, modern, képregényes formában. Az alkotók között olyan nagy neveket is találhatunk, mint Bán Mór, Bíró Szabolcs, Fazekas Attila, Futaki Attila és Várai Artúr.
De nézzük meg az újabb köteteket közelebbről. Az 1241 – Farkasnak foga közt a készülő angol-ausztrál-magyar-mongol történelmi film, az 1242 – A Nyugat kapujában előzménytörténete, nem mellesleg Sinonimo készülő regényéhez kapcsolódóan mutat be egy korszakot, melyben a Batu kán vezette Arany Horda megindul nyugat felé, hogy a hatalmas Dzsingisz kán parancsának megfelelően elérjék a nyugati óceánt. A nyitányban a Kijevi Rusz Nagyfejedelemség esik el, így már csak egy komolyabb akadálya van a sikeres küldetésnek:
a Magyar Királyság.
Ezt is ajánljuk a témában
Nemcsak rengeteg színésszel és rendezővel dolgozott együtt, de akár videójátékos legendákat is teremtett a hangjával, avagy egy filmes veteránnal interjúztunk a prágai Comic-Conon.
Gunnar, a kijevből menekülő varég és Rembaud Voixonne, a johannita lovag a magyarok oldalán száll harcba a mongol invázióval. Sorsuk összekapcsolódik IV. Béláéval, a magyar királyéval, aki nem tehet mást, mint hadba indul, hogy megvédje királyságát és népét. Az izgalmas történethez a látványvilágot Pásztor Tibor és Várai Artúr teremtette meg, ezzel igazán minőségi betekintést nyújtva a korszakba, amihez egyébként még visszatérünk a készülő 1242 – Ahogy Isten akarja kötettel, melyben a tatárok által ostromlott esztergomi várba tartó Cesareani bíboros kapja meg a főszerepet
Királyok és keresztek
Az Úr 1030.-dik esztendeje, valahol a Mosoni-lápon, a Magyar Királyság területén… A dicső Német-római Birodalom fényes páncélú lovagjai végleg beleragadtak az ingoványba. De II. Konrád császár csak nem hagyhatta szó nélkül, hogy István bejelentette igényét a Bajor Hercegség trónjára. Ezért a legnagyobb európai uralkodó betört a Magyar Királyságba, hogy behódoltassa elszemtelenedett szomszédját. A háború azonban nem alakult a németek tervei szerint. A három kötetes, de egy limitált rendezői változatban is elérhető Királyok és keresztek egy történelmi tényeken alapuló, kalandos, izgalmas történetet mesél el, miközben a kiadványhoz ingyenes mobil-applikáció is tartozik, melyből számtalan érdekesség megismerhető a korszakról.
Majd’ minden magyar ember ismeri az 1849. október 6-án kivégzett aradi vértanúk történetét. A hesseni születésű német grófot, Leiningen-Westerburg Károlyt a Habsburgok pribékjei tizedikként végezték ki, mert a korábbi császári százados a szívére hallgatva a magyar szabadságharc oldalára állt, és a Honvédsereg tábornokaként életét adta fogadott új hazája ügyéért. Kivégzése után felesége, Sissány Erzsébet, a kétgyermekes fiatalasszony megbízza Trandafirt, a cigányvajdát, hogy szerezze meg férje holttestét az aradi vár sáncárkából. A cigányok pedig nekivágnak, de a kétnapos út hazafelé, Aradról Világoson át különösen hosszúnak bizonyul – ezt mutatja be az izgalmas Hosszú az út hazáig.
Ezt is ajánljuk a témában
Hunyadi már a kapukat döngeti, hogy sikerrel ostromolja meg a nemzetközi filmpiacot, de ezen felül is nagyszerű volt az új névre keresztelt idei Magyar Mozgókép Fesztivál.
Tigris és Oroszlán
Az Öreg Tigris és Az ifjú Oroszlán két repülőgép, valamint azok személyzetének kalandjait meséli el egy-egy kötetben. Egészen pontosan az első egy elfeledett légiharc története 1944-ből, mikor egyetlen magyar bombázó szállt szembe kilenc orosz vadászgéppel. Három percnyi küzdelem ez az életért, ami nem változtatta meg a világháború menetét, de példát mutatott minden, a hazájáért harcoló katona számára. Míg a másik történet 1944 nyarát mutatja be, mikor a Szövetségesek bombázói százasával lepik el az eget, útban a magyar és német célpontok felé, a magyar „Pumák” Messerschmitt Bf 109 G-6 vadászgépei mégis nap mint nap felszállnak és életüket adják a hazájukért. Pozsgay Gyula ezeket a történeteket valódi dokumentumok és történelmi tények alapján vitte papírra, miközben családtagja valóban részt is vett az ütközetekben.
A Kozma utca Gyűjtőfogház udvarán 1957. június 28-án felakasztották Tóth Ilona ötödéves orvostanhallgatót. Állítólagos bűntársaival, Gyöngyösi Miklóssal és Gönczi Ferenccel már két nappal korábban végeztek a kommunista rendszer pribékjei. A budapesti fiatalokat az ÁVH-snak hitt Kollár István rakodómunkás 1956. november 18-i, brutális meggyilkolásában találták bűnösnek. Ami tény: Tóth Ilonkáék valóban aktív részesei voltak a budapesti forradalmi eseményeknek. Akárcsak Szentgáli István ÁVH-s főhadnagy, aki fegyverrel védte a Pártszékházat. Sorsuk tragikus módon összekapcsolódik, amikor Szentgálit bízzák meg a Tóth-ügy nyomozásával.
Ezt is ajánljuk a témában
Visszatérünk a prágai Comic-Conhoz, ahol nemcsak filmesekkel, de egy közkedvelt képregényessel is interjúztunk: porondon a Transmetropolitan és a The Boys grafikusa!
A hogy az utóbbi A népet szolgáltuk, úgy a Képes Krónikák Kiadó legtöbb könyve nem kimondottan dokumentum-képregény, mert a kötetek általában az események egy lehetséges, de ma már nem bizonyítható sorozatát mutatják be. Ami viszont kiemeli ezeket a kiadványokat a rengeteg populárisabb megjelenés közül, az egyfelől a téma, elvégre minden esetben a magyar történelem egy-egy izgalmas fejezetéről van szó, másfelől pedig a megvalósítás.
A keményfedeles, nagyalakú albumok-kötetek minőségébe általánosan nem lehet belekötni, rajzaik pedig érdekes módon, miközben változatosak és az alkotók egyedi látásmódját minden esetben tükrözik, mégis egységesen a kiadó stílusát erősítik.
A Képes Krónikák Kiadó magyar történelmi képregényei
Persze van, ami tudok kritizálni, de a legjobban talán az fáj, hogy két hasonló méretet még nem nagyon sikerült összehozni a köteteknél, sőt a logó helye és az egyéb elrendezés is kissé kaotikus, így a Képes Krónikák-sor a polcon meglehetősen egyedi összképet mutat. Egyébiránt viszont aki szereti a képregényeket, a művészeteket, nem mellesleg a történelmet és leginkább a magyar történelmet sem veti meg, az bátran nézzen utána a kiadónak és az alkotóknak, mert bőven találhat olyan kiadványt, amelyhez megjön a kedve.
Amúgy pedig így kell ezt csinálni, és nem is értem, miért csak egy olyan kiadó van Magyarországon, mely ezt a vonalat komolyan gondolja.
Arra kérjük az Európai Bizottság elnökét, tanulmányozza a magyar történelmet figyelmesebben, mielőtt szájára veszi 1956 hőseit!
A semmiből jött a GABO Kiadó új kötete, a Joker, de az garantált, hogy jó néhány rajongó szívét elragadja ez a képregény.
A nagy képregénykiadókat is megjárt Todd McFarlane 1992-ben legendát teremtett, mely 1997-ben Magyarországra is ellátogatott, de teljes fényében csak az utóbbi években ragyoghatott.
A Képes Krónikák Kiadó magyar történelmet feldolgozó képregényeiről már volt szó korábban, és ugyan a Magyar Rocktörténet is magyar és történelem, mégis más műfajról beszélhetünk.
Már egy hete nézhető a Deadpool & Rozsomák a moziban, a film bemutatójára pedig a képregénykiadók is felkészültek. Főleg Rozsomákkal.
Osztálykülönbség mutatkozott a házigazda Németország javára, 5-0-ra maradt alul a régen látott gyenge játékot nyújtó magyar labdarúgó-válogatott a Nemzetek Ligája nyitányán. Kedden hazai pályán a bosnyákok ellen több lesz a tét a győzelemnél...
Egy legendássá vált szlogent változtatott meg az ügyvéd.
A solingeni késes támadás után már egy konkrét törvénytervezeten is dolgozik a német kormány.
