Az Alföldi Róbert nevével fémjelzett budai magánszínház cinikusan reagált egy valódi – a kulturális miniszterrel készült – interjúra.
Ahogy azt a Mandiner is szemlézte, Csák János kulturális miniszter interjút adott a Kultúra.hu-nak. A tavaly nyáron bezárását belengető – majd végül négy irányból támogatást szerző – Átrium Színház erre reagálva fiktív beszélgetést osztott meg közösségi oldalán Csák Jánossal.
„A miniszter szavai az interjúból vett szó szerinti idézetek, a mieink pedig az arra felmerült gondolataink” – írja a budai magánszínház.
Az Átrium vezetői az elképzelt párbeszéd elején számon kérik a miniszteren a hazai „példátlanul magas általános forgalmi adót”, majd hozzáteszik: „végképp érthetetlen, hogy miért kell a kultúráért arányaiban jóval többet adóznia egy magyar embernek, mint egy németnek”.
Csák János azon felvetésére, miszerint Magyarországon egyébként jóval olcsóbbak az átlagos jegyárak, mint Nyugat-Európában az azonos előadások esetében, azt írják, szerintük a statisztikát a „kizárólag állami támogatás terhére, jegyárbevétel nélkül lejátszott előadások száma, a nyilvánvalóan teljesen abszurd 500 és 1000 forintos jegyek szórása” torzítja. A magánszínház úgy véli, mindez csak arra jó, hogy „valahogy közönséget generáljanak maguknak az amúgy állami forrásokkal jól eleresztett intézmények”.
„Magyarországon történetileg nagy az állam szerepe a kultúrafinanszírozásban, ez részben a bolsevik rendszer következménye, mert ellehetetlenítették és megszüntették a magánfinanszírozást. (…) Átlátható döntéseket akarok hozni. (…) Az állami támogatásokhoz ezentúl elvárásokat társítunk: a szakmai teljesítményen túl
a mecenatúra bevonása és a jegyárbevételek növelése fontos tényező. Vége azoknak az időknek, amikor »majd az állam megoldja«.
A mecenatúrának több évszázados hagyománya van” – fejti ki Csák János az eredeti interjúban.
A kulturális miniszter ezen kijelentésére a színház a következőt reagálja: „Miniszter úr, mi aztán végtelenül pártoljuk a kommunizmus örökségével való leszámolást, nagyon ideje lenne szerintünk, és amit ön ebben az interjúban mond, kifejezetten szívünk szerint való. De valaki adjon már végre választ, hogy akkor miért megszüntették, és miért központosítottra alakították át a taó-támogatásokat?
Ugyanis ez szerintünk is bolsevik mentalitás, csak hát legutóbb 2018-ban történt ilyesmi,
és amikor ezt jeleztük, nagyon meg tetszettek sértődve lenni odafönn.”
„És ha ez olyan szimpatikus, miért ad ki az ön által vezetett minisztérium olyan sajtóközleményt, amely az ön által példaértékűnek nevezett, az államtól valóban független működési mechanizmust – amely jelenleg nem támogatást kap a költségvetésből, hanem annak a közhasznú tevékenysége ellenére nettó befizetője – megvalósító intézményt »magát függetlennek nevezőnek« nevezi?” – írja a színház, majd hozzáteszik: „ezek szerint ön a döntnökeitől is el fogja várni, hogy a hatékonyságot, a nézői érdeklődést szem előtt tartva döntsenek az állami támogatásról,
és hiába nem felelünk meg az önök által elvárt ideológiának,
nem lesz más választásuk, mint segíteni az általunk megvalósított modellt.”
Nyitókép: Átrium Facebook-oldala
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Öreg gyerekek és fiatal öregek társadalmában élünk, ahol az senki nem találja a helyét. Keith Haywarddal beszélgettünk arról miként infantilizálta a társadalmat a nyugati kultúra.
„Közösen teremtünk rendet a káoszban” – mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője.
A román sajtóban Magyarország a kulturális önazonosság példájaként jelenik meg.
A pulykakeselyű a lábára üríti székletét, így hűti magát. Akad, akinek az országra kell epét hánynia, hogy a figyelmet fenntartsa.
A két művész pályafutása során végig szoros alkotói kapcsolatban dolgozott együtt. Tarr Béla több Krasznahorkai-művet is filmre vitt.
Az újságíró beszélt Magyarról, Puzsérról, de a „G-napról” is.
