Az Alföldi Róbert nevével fémjelzett budai magánszínház cinikusan reagált egy valódi – a kulturális miniszterrel készült – interjúra.
Ahogy azt a Mandiner is szemlézte, Csák János kulturális miniszter interjút adott a Kultúra.hu-nak. A tavaly nyáron bezárását belengető – majd végül négy irányból támogatást szerző – Átrium Színház erre reagálva fiktív beszélgetést osztott meg közösségi oldalán Csák Jánossal.
„A miniszter szavai az interjúból vett szó szerinti idézetek, a mieink pedig az arra felmerült gondolataink” – írja a budai magánszínház.
Az Átrium vezetői az elképzelt párbeszéd elején számon kérik a miniszteren a hazai „példátlanul magas általános forgalmi adót”, majd hozzáteszik: „végképp érthetetlen, hogy miért kell a kultúráért arányaiban jóval többet adóznia egy magyar embernek, mint egy németnek”.
Csák János azon felvetésére, miszerint Magyarországon egyébként jóval olcsóbbak az átlagos jegyárak, mint Nyugat-Európában az azonos előadások esetében, azt írják, szerintük a statisztikát a „kizárólag állami támogatás terhére, jegyárbevétel nélkül lejátszott előadások száma, a nyilvánvalóan teljesen abszurd 500 és 1000 forintos jegyek szórása” torzítja. A magánszínház úgy véli, mindez csak arra jó, hogy „valahogy közönséget generáljanak maguknak az amúgy állami forrásokkal jól eleresztett intézmények”.
„Magyarországon történetileg nagy az állam szerepe a kultúrafinanszírozásban, ez részben a bolsevik rendszer következménye, mert ellehetetlenítették és megszüntették a magánfinanszírozást. (…) Átlátható döntéseket akarok hozni. (…) Az állami támogatásokhoz ezentúl elvárásokat társítunk: a szakmai teljesítményen túl
a mecenatúra bevonása és a jegyárbevételek növelése fontos tényező. Vége azoknak az időknek, amikor »majd az állam megoldja«.
A mecenatúrának több évszázados hagyománya van” – fejti ki Csák János az eredeti interjúban.
A kulturális miniszter ezen kijelentésére a színház a következőt reagálja: „Miniszter úr, mi aztán végtelenül pártoljuk a kommunizmus örökségével való leszámolást, nagyon ideje lenne szerintünk, és amit ön ebben az interjúban mond, kifejezetten szívünk szerint való. De valaki adjon már végre választ, hogy akkor miért megszüntették, és miért központosítottra alakították át a taó-támogatásokat?
Ugyanis ez szerintünk is bolsevik mentalitás, csak hát legutóbb 2018-ban történt ilyesmi,
és amikor ezt jeleztük, nagyon meg tetszettek sértődve lenni odafönn.”
„És ha ez olyan szimpatikus, miért ad ki az ön által vezetett minisztérium olyan sajtóközleményt, amely az ön által példaértékűnek nevezett, az államtól valóban független működési mechanizmust – amely jelenleg nem támogatást kap a költségvetésből, hanem annak a közhasznú tevékenysége ellenére nettó befizetője – megvalósító intézményt »magát függetlennek nevezőnek« nevezi?” – írja a színház, majd hozzáteszik: „ezek szerint ön a döntnökeitől is el fogja várni, hogy a hatékonyságot, a nézői érdeklődést szem előtt tartva döntsenek az állami támogatásról,
és hiába nem felelünk meg az önök által elvárt ideológiának,
nem lesz más választásuk, mint segíteni az általunk megvalósított modellt.”
Nyitókép: Átrium Facebook-oldala
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
Hankó Balázs hozzá nem értése is azt mutatja, hogy a kultúra – és annak finanszírozása – az elmúlt években komolyan lezüllött.
Az Operaház főigazgatója Rost Andreával való kapcsolatáról, és az intézmény jövőjéről is beszélt.
A magyar futball szereplői közül sokakat tölt el bizonytalansággal és félelemmel a vasárnapi választás eredménye. Fókuszban a sportfinanszírozás.
Gulyás Gergely posztja alatt egyre csak gyűlnek a megdöbbent és a minisztert támogató hozzászólások.
Az MMA-elnök szerint a bajok nem itt és nem most kezdődtek. Hanem amikor kétszázötven éve úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk életünkből a tekintélyt és legfőképpen a Fennvalót.
Gaudi-Nagy Tamás nem fogta vissza magát.
„Egyelőre még mindig nem mondta meg senki, hogy ugyanezek lesznek-e a szabályok.”
