2022. június 30-án kezdődött az Átrium Színház körüli – máig tartó – adok-kapok. A Margit híd közvetlen közelében található épület korábban filmszínházként funkcionált, ám később teljes körű vérfrissítésen esett át. A korábban Május 1. moziként ismert – a Merlin Színház átköltöztetése óta viszont színházként funkcionáló – intézmény Buda egyik felkapott kulturális tere, hiszen jól ötvözi a különböző előadó-művészeti ágakat (színház, film, tánc, zene).

A budai magánszínház éppen akkor alakult, amikor Alföldi Róbert elvesztette a Nemzeti Színház igazgatói posztját, így Alföldi az induláskor a magánszínházban kezdett – azóta forrt egybe a színház neve a volt nemzetis színházigazgató személyével, s azóta nevezik előszeretettel „az Alföldi nevével fémjelzett színháznak”. Innentől pedig nem nehéz kitalálni, miért emlegeti a közbeszéd az ellenzék egyik fővárosi kulturális bástyájaként az intézményt, amely legutóbbi posztjában éppen a Kormányinfónak üzent, miszerint a kormány az augusztusi tűzijátékra szánt pénz egy részéből támogathatna inkább társulatokat.

A színház vezetői egyébként honlapjukon a következőképpen jellemzik magukat: „Az Átrium olyan kulturális programot kíván folytatni, amelyet eddig is képviselt: szórakoztató, jellemzően műfaji alapanyagból minőségi, rétegzett, nézővonzó,

Lehúzhatják a rolót?

„Jelen pillanatban úgy áll a helyzet, hogy a következő hetekben az Átrium utolsó előadásait láthatják, akik jegyet váltottak rá” – jelentette be egy hete közösségi oldalán az Átrium. „Nem tudjuk tovább tartani a színházat. A mai naptól az Átrium csapatának sok kiváló tagja a felmondási idejét tölti. Egytől egyig kitűnő emberek, akiket soha nem lenne szabad elküldeni, mert a színház nagyrészt miattuk olyan, amilyen. Köszönjük nekik – mást nem tudunk írni, mert nem lehet szavakkal kifejezni, amit most érzünk.”

De mi lesz most Buda népszerű előadóhelyével? Ennek jártunk utána cikkünkben!

V. Naszályi 35 millió forintot ígért az Átriumnak

Sokáig úgy nézett ki, hogy a párbeszédes vezetésű I. kerület pénzeli majd a szintén ellenzéki kézen lévő II. kerület színházát. Egy május 26-i testületi ülésen fogadta el ugyanis az I. kerület önkormányzata V. Naszályi Márta (Párbeszéd) polgármester azon előterjesztését, amely alapján

„A THEA Art Nonprofit Kft. célja, hogy a tanrendet kiegészítő előadásaikkal és a társadalmi érzékenyítő programjaikkal minél szélesebb rétegekhez jussanak el” – ismertette a Magyar Nemzet az előterjesztés egyik részletét.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) a lapnak elmondta, V. Naszályi Márta ellen saját szövetségesei is fellázadtak, hiszen a tény, hogy az Átrium Színház nem is a Várnegyedben, hanem a II. kerületben található, már a V. Naszályi Mártát eddig támogató ellenzéki koalíció egyes tagjainak is sok volt.

„Arra, hogy a kerületieknek ez konkrétan mennyibe kerülne, egyelőre csak az önkormányzat 2022-es költségvetésének tervezetéből tudunk következtetni. Ezt még decemberben tárgyaltuk, hatvanmillió forint szerepelt erre a célra, majd ez csökkent 35 millió forintra” – nyilatkozta a fideszes politikus. Hozzátette: számukra már az is problémákat vet fel, hogy a kerületi középiskolásoknak és gimnazistáknak érzékenyítő programokat akarnak tartani az Alföldi Róbert nevével fémjelzett magánszínház szervezésében.

Az ügyben felkerestük V. Naszályi Márta polgármestert, aki az önkormányzat sajtóosztályához irányított bennünket. Arra a kérdésre, hogy végül támogatják-e 35 millió forinttal a magánszínházat, vagy sem, a következő választ kaptuk:

a kerület képviselő-testületében sajnálatunkra meglehetősen hangos ellenállásba ütközött az együttműködési javaslat. A kerületünkben demokrácia van, minden képviselőnk véleménye számít, annak ellenére is, hogy ebben a kérdésben a megfogalmazott aggályok nem az előterjesztésben szereplő együttműködésre vonatkoztak, sőt, kifejezetten kiforgatták azt, hogy egy nyilvánvaló kampánytémává duzzasszák a javaslatot.”

Az I. kerület tehát egyelőre nem áll az Átrium mellé.

Kép: budavar.hu

Kulturális TAO

A 2018-ig működő kulturális TAO bevezetésének oka az volt, hogy extra támogatáshoz juthassanak a színházak, azonban az ötlet gyakorlati megvalósítása sajnos nem pontosan a tervek szerint alakult, hiszen reakcióként az önkormányzatok megnyirbálták a társulatok támogatásának mértékét. Ennek következtében egy idő után már nem arról volt szó, hogy plusz forrásból gazdálkodhattak a TAO által, hanem – részben – más aktorok kerültek a támogató szerepébe.

A TAO-t a nettó jegyárbevétel mértéke alapján lehetett igénybe venni, 80 százalékosan. Azaz 100 egységnyi eladott jegy után 180 egységnyi pénzből tudtak a támogatottak gazdálkodni.

mondván: a kulturális szférába kerülő nagyjából 35 milliárdos összeget egyrészt egyenlőtlenül osztották el, másrészt visszaélésekről kezdtek beszélni illetékesek.

Gulyás Gergely akkor így fogalmazott: „Miután a kormány áttekintette a tao-támogatások rendszerét, arra jutottunk, hogy kulturális területen jelentős visszaélések voltak, ezért új támogatási rendszert szeretnénk bevezetni. Az eddigi ráfordítások nem csökkennek, az eddigi forrásokat a kormány jövőre is biztosítja, de nem ebben a formában, nem ebben a rendszerben.”

Zsedényi Balázs, az Átrium operatív menedzsere a kulturális TAO kivezetéséről szóló döntést tartja a jelenlegi helyzet beindítójának. A  Portfóliónak azt nyilatkozta,

azóta ugyanis a kiszámítható, teljesítmény-alapú pályázati rendszert felváltotta egy többlettámogatási struktúra, ennek keretében azonban nem kaptak támogatást, így forráshiányos helyzet állt elő.”

NKA vagy Kulturális és Innovációs Minisztérium?

Az Átrium – Zsedényi Balázs hvg-nek adott interjúja szerint –  2021 novembere óta nem kapott választ a kulturális adminisztrációtól támogatási kérelmére: „2021 novemberében beadtuk a támogatásra a kérelmünket összesen 255 millió forint értékben. Fekete Péter, az előző kulturális államtitkár áprilisig kiosztott az ilyen kérelmekre összesen 12 milliárd forintot, de az Átrium – sok más független színházhoz hasonlóan – ebből semmit nem kapott.” A színház szerint továbbra sem tudni, hogy ezeket mikor bírálják el, és hogy kapnak-e valamekkora összeget.

Zsedényi az említett cikkben kiemeli: az állam másik színháztámogatási lehetősége a Nemzeti Kulturális Alap (NKA). Ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta a portálnak, hogy

 „A hivatalos válasz szerint azért, mert az áprilisi választás óta nincs, aki aláírja a papírokat. Pontosabban nem tudják, hogy kinek kéne aláírni. Az NKA révén 17 millió forintot kapna az Átrium, de így még erről sem tudjuk, mikor fog megérkezni. A színházhoz idén 0 forint érkezett meg máig, július elsejéig” – mondta az operatív menedzser.

Ezzel szembe az NKA az Indexnek eljuttatott válaszában szerdán arról tájékoztatott, hogy

„A hvg.hu portálon megjelent »Ennek nem szabadna megtörténnie, ez rombolás – Tényleg bezár az Átrium?« című interjúban helytelenül megnevezett támogatás tehát nem a Nemzeti Kulturális Alapból származik” – írják.

A válaszból kiderül: az NKA mint elkülönített állami pénzalap a minisztériumi pályázatok lebonyolításában nem vesz részt, a pályázatok elbírálásánál döntési jogkörrel nem rendelkezik. Az NKA forrásaiból a kollégiumi rendszeren keresztül részesülhetnek támogatásban a kulturális szféra szereplői. Ami a pályázatok bírálati szempontrendszerét illeti, a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumi pályázatainak bírálati szempontrendszere minden esetben szerepel a pályázati felhívásban. Az Előadó-művészeti többlettámogatási program esetében a szempontrendszert a Kulturális és Innovációs Minisztérium határozza meg.

200 millió forint pluszforrás kellene

Noha az Átrium-ügy még Fekete Péter kulturális államtitkársága alatt kezdődött, megkerestük az ezekben a hetekben felálló új, Innovációs és Kulturális Minisztériumot. Hoppál Péter államtitkár éppen kórházi kezelésen esett át, így a minisztérium sajtóosztályához fordultunk, ahonnan a következő közleményt kaptuk:

„A napokban Karácsony Gergely főpolgármesterrel lefolytatott személyes egyeztetés alkalmával Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár és a főpolgármester abban megállapodtak, hogy a már kialakított döntéshozatali rendszert mindkét fél hatékonynak tekinti, és a továbbiakban is eszerint járnak el. Az idei évre vonatkozó finanszírozási döntések a főváros által delegált szakértők javaslatai alapján megszülettek, a szerződéskötési folyamat pedig elindult.”

Az átriumos operatív menedzser Zsedényi egyébként arról is beszélt, hogy egy akkora színház, mint az Átrium

„Viszonyításképp: a többlettámogatási kérelmek révén a Karinthy Színház – amely hozzánk hasonlóan magánszínház – 300 millió forintot kapott, a Turay Ida Színház szintén 300 milliót, a Játékszín 200 milliót – ezek szintén magánszínházak. A magánszínházaknak tehát 200-300 millió forintból kell megoldania ugyanazt, amit egy állami vagy önkormányzati színháznak jellemzően 6-800 millióból” – fejtette ki a hvg-nek.

Kép: Zsedényi Balázs Facebook-oldala

Harmincmillió forintos gyorssegély az Átriumnak

Az Átrium bezárásról szóló üzenete megmozgatta az előadóhely támogatóit és a fővárosi vezetést.

Nemrég arról is beszámoltunk: a főváros vezetése döntött arról, hogy a költségvetésből miként biztosítsanak forrásokat három budapesti színháznak – mondta el Bősz Anett humán területekért felelős főpolgármester-helyettes a Klubrádiónak. 

A segély második feléről az érintettekkel folytatott keddi egyeztetésen döntenek. Az Átriumon kívül a Centrál Színháznak és Pintér Béla társulatának is támogatást kívánnak nyújtani – fejtette ki Bősz Anett.

Karácsony Gergely főpolgármester szintén megerősítette, hogy a Fővárosi Önkormányzat vezetése mentőöv programot hoz létre az állami támogatás elmaradása miatt az ellehetetlenülés veszélyével szembesülő budapesti független és magánszínházi műhelyeknek, de kiemelte, hogy „a főváros képtelen átvenni az államtól ezeknek a színházaknak a tartós támogatását, mert nincs rá pénz”.

A legfrissebb információk szerint eddig

egyszeri támogatásként, Mecénás Klub-tagságként, székkeresztelőként – jelentette be közösségi oldalán a színház. „Az összeget természetesen az Átrium munkatársainak munkabérének kifizetésére fordítjuk” – írták. „Huszonötmillió forint. Több, mint amennyit sok hétnyi munkával megírt pályázatokon, kérelmeken és egyéb folyamodványokon az elmúlt négy évben egyszer-egyszer kaptunk” – közölték, hozzátéve, hogy „közhasznú, nonprofit cégként közfeladatot látunk el. Csakhogy az állam nem végzi el a feladatát, és ennek a közfeladatnak az ellátását nem díjazza megfelelően, mert nem felel meg az ízlésének. Ez a hiba a mátrixban, és ez vált rendszerré Magyarországon, mert ezekbe a döntésekbe sok millió ember belenyugodott” – fogalmaztak közleményükben, a mai napon pedig szerte az országban támogató napot szerveztek a nehéz helyzetbe került Átrium színház fennmaradásáért.

Magánszínház – de ki a tulajdonos?

Az épület több mint tíz évig volt zárva, egy-egy különleges alkalomra nyitották meg csupán. A fővárostól négy színházszerető magánszemély vette meg az épületet, akik között a meghatározó tulajdonos Lakatos Péter és Csiby Éva. Az egyre pusztuló műemlék mozit használható állapotba hozták, és a bérleti díj mellőzésével átadták öt évre az Angol Nyelvű Színház Alapítványnak – ismerteti a színház honlapja.

A helyiség Átrium Film-Színház név alatt 2012. november 26-án nyitott meg ismét.

amely innentől – a homlokzaton olvasható felirattal összhangban – Átrium néven működik. A kft. emellett részt vesz színházi produkciók létrehozásában, továbbá fenntartja és működteti a Mentőcsónak Egység ifjúsági színházi nevelési produkcióit.

A Mentőcsónak Egység 2014-ben kezdte meg működését, az akkor még létező Szputnyik Hajózási Társaságon belül egy külön csapatot alkotva. „A Mentőcsónak programjaiban aktuális társadalmi kérdéseket vizsgálunk, mint például az előítélet, a mélyszegénység, a rasszizmus, a menekültkérdés, a fiatalok gondjai és kérdései. Fontosnak tartjuk, hogy a hátrányos helyzetű csoportokkal szembeni előítéletességet színházi eszközök segítségével is csökkentsük, s így a toleranciát és a szolidaritást erősítsük nézőinkben, különösen a fiatalokban” – olvasható a bemutatkozó szövegben.

Kép: Velvet

Megbánta a projektet az Átrium-épület társtulajdonosa

Lakatos Péter, a Videoton Holding társvezérigazgatója, az Átrium Margit körúti épületének többségi tulajdonosa a Forbes-ban szólalt meg a mostani ügy kapcsán: „az Átrium épületét, mint Bauhaus- és színházbolond emberek azzal vettük meg, hogy lehetőséget és üzleti tanácsokat adjunk, és hogy bebizonyítsuk, hogy magas szintű színházi teljesítmény pénzügyileg sokkal hatékonyabban is megvalósítható, mint azt a közintézményként működő repertoárszínházak teszik. Azt gondoltuk, hogy létezik egy egészséges középút az ideológiai alapon, központilag vezényelt kultúrpolitika, és az elitista, egy szűk, sokszor önjelölt és egymást jelölő, kifelé zárt csoportok által meghatározott működés között. Sajnos látnunk kell, hogy úgy jártunk, mint Kohn bácsi, aki egyedül maradt belgaként a sorozáson a vallonok és a flamandok között.”

Lakatos szerint az ellenzéki önkormányzatok kiállása a színház mellett „vörös posztó” lehetett a kormány szemében, és

Kapcsolódó

Nyitókép: atrium.hu