„Kallós Zoltán legenda, bennünk élő történelem, aki gyönyörködött a folklórban és tudását átadta másoknak” – mondta Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója Csinta Samu erdélyi újságíró Kallós Zoltánról szóló kötetének budapesti bemutatóján. A szerző azt mondta: a kötet Kallós magyarságért végzett munkáját is szimbolizálja.
Bemutatták Csinta Samu A lélekmentő – Kallós Zoltán első kilencven éve című könyvét kedden a budapesti Hagyományok Házában. A kötetben Kallós Zoltán mellett tanítványai, munkatársai, kortársai beszélnek az erdélyi néprajzkutatás és népzenegyűjtés legjelentősebb egyéniségéről.
„Kallós Zoltán legenda, bennünk élő történelem, aki gyönyörködött a folklórban és tudását átadta másoknak” – mondta Kelemen László, a könyvet kiadó Hagyományok Háza főigazgatója a bemutatón.
Mint fogalmazott, Zoli bácsi a népből vétetett, Erdélyben a rendszerváltás előtt alulról látta a nép összes nyomorúságát és szenvedését, és ahhoz a generációhoz tartozik, amelynek tagjai ezt mélyről és mélyen átélték. Felidézte, hogy Kallós Zoltán első gyűjtését még középiskolásként végezte, a második világháború után Moldvában tanított, onnan küldte el a legnagyobb gonddal és pontossággal elkészített feljegyzéseit Kodály Zoltánnak, aki ezeket nagyra értékelte.
„Miközben számos megaláztatás érte és börtönben is volt, lépésről lépésre, kemény munkával végezte a gyűjtését, amelyhez magyarországi segítséget is kapott” – hangsúlyozta Kelemen László.
Visszamagyarosítás
A kötetben megszólal Andrásfalvy Bertalan, Borbély Jolán, Kelemen László, Pávai István, Novák Ferenc Tata, Sebő Ferenc, Korniss Péter, Szép Gyula, Deák Gyula, Kostyák Alpár és Bardocz Sándor.
Csinta Samu újságíró, író kiemelte: csodálatos időszak volt számára az a néhány hét, amely a Hagyományok Házától kapott felkéréstől, 2015 decemberétől a kézirat leadásáig, február végéig tartott. Mint megjegyezte, civil kíváncsisággal végezte a feladatot, amely során olyan világ nyílt ki előtte, amely a könyv megírása nélkül valószínűleg soha nem került volna közel hozzá.
„A kötet címe nemcsak Kallós Zoltán néprajzos életútját szimbolizálja, hanem azt a tevékenységet, amelyet napjainkban is végez Erdélyben, válaszúti birtokán a mezőségi szórványmagyar gyerekek visszamagyarosítása érdekében” – mondta Csinta Samu.
Válaszúti leganda
Kallós Zoltán a magyar, a román és a cigány népzene és népi hagyományok egyik legjelentősebb gyűjtője. Munkájáért a rendszerváltozás utáni időszakban több rangos elismerést is kapott: 1990-ben Életfa-, 1993-ban Magyar Művészetért-, 1996-ban Kossuth-, 2000-ben Magyar Örökség díjat kapott, 2001-ben Corvin-lánccal jutalmazták, 2005-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozata) elismeréssel tüntették ki. 2013-ban a Romániai Népművészeti Akadémia tagjává avatták. 2014-ben a nemzet művészévé választották.
A szellemi és tárgyi javak és értékek fenntartásáért és az ifjúság körében való népszerűsítéséért 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, ennek ajánlotta teljes vagyonát. Szülőházában, az egykori válaszúti kúriában kiállította az általa gyűjtött népviseletek és használati tárgyak zömét. Válaszúton évente rendeznek tábort a magyar tánc- és zenei kultúra iránt érdeklődőknek, ahová a világ minden tájáról érkeznek résztvevők.
A válaszúti birtokán létesített szórványkollégiumban több mint száz olyan mezőségi gyermeknek biztosítanak szállást és ellátást, akiknek a településén már nem működik magyar iskola, ezért Válaszúton tanulnak.
Csinta Samu előző, visszaköltöző erdélyi magyar arisztokratákról szóló könyvéről írt recenziónk itt olvasható.
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
A hírhedt jelenet kiváltó okáról egy, az elnöki párról szóló könyv rántja le a leplet.
A Bartók-örökségtől Afrikán át Amerikáig: Daniel Mamah regényében nemcsak a szülei csodálatos szerelméről mesél, hanem arról is, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a múlt század második felében egy magyar–afrikai házaspárnak. Interjúnk a Bartók-leszármazott pszichiáterrel.
Harminc év versei, ezt dünnyögtem félhangosan magam elé. Aztán arra gondoltam, hogy ez mit jelent. Győrffy Ákos írása.
Valódi konzervatív forradalomról majd akkor beszélhetünk, ha végre megkérdőjeleződik a neoliberális kapitalizmus alternatívátlansága.
Az emberek újra vágynak a valódi kapcsolatokra.
A pálinkamérések és utcalányok szomszédságából tört ki tehetségével és szorgalmával a felfoghatatlan kézügyességű Gács Rezső, aki a magyarság egyik nagy kincse.
Az eseményt úgy tartja elképzelhetőnek, hogy ne épüljön több stadion, viszont a játékok kapcsán megvalósulhatnának azok a – főleg közlekedést érintő – városfejlesztések, amelyekre Budapestnek amúgy is szüksége van.
