Egy zenész és egy tartalomkészítő. Mindketten dánok, influenszerek és immár évek óta Magyarország az otthonuk. Miért döntöttek úgy, hogy itt kezdenek új életet, mik a benyomásaik rólunk magyarokról, és miként lehetnénk még vonzóbb célpont a külföldiek számára. Utánajártunk!
A közösségi médiát böngészve, különösen az Instagramot pörgetve szembetűnő, hogy egyre több – jellemzően fiatal – külföldi választja új hazájául Magyarországot. Közöttük akad olyan influenszer is, akik tartalmaival igyekszik bemutatni, milyen az élet az ország különböző pontjain.
Ezt is ajánljuk a témában
Dániából a napfény városába: cikkünkből az is kiderül, melyek Frederik kedvenc magyar ételei és szavai, valamint, hogy mely magyar zenekarokat és településeket szereti a legjobban.
Frederik Cornelius Dalbyra, a fiatal dán zenészre talán még emlékeznek is a Mandiner olvasói: bő három évvel ezelőtt adott interjút lapunknak. Legutóbbi megkeresésünkkor kendőzetlen őszinteséggel beszélt arról, mit tapasztalt az elmúlt években Magyarországon, és arról is elmondta véleményét, miként lehetne vonzóbb hazánk a külföldiek számára.
Felidézte, hogy először 2019-ben és 2020-ban járt Magyarországon turistaként, majd 2022 januárjában végleg ideköltözött. „A legjelentősebb – és őszintén szólva sokkoló – változás a gazdaságban történt. Az árak jelentősen emelkedtek” – mondta.
Hozzátette: az ingatlanpiacon is komoly elmozdulást lát. Időközben vásárolt egy házat Pécsett, és azt tapasztalta, hogy a magyar vidéki ingatlanok mára drágábbak lettek, mint Dániában.
„Ez a gazdasági nyomás alapjaiban változtatta meg a társadalmi légkört – az emberek sokkal stresszesebbek, szorongóbbak és kevésbé optimisták, mint öt évvel ezelőtt.”
Arra a kérdésre, mennyire vonzó ma Magyarország a külföldiek számára, úgy válaszolt: néhány éve még rendkívül csábító volt, mert egy nyugati fizetés nagyon sokat ért itt, ám ez az előny mára eltűnőben van.
Szerinte bár Skandinávia és Észak-Európa továbbra is nagyra értékeli Magyarország
a pénzügyi „belépési küszöb” ma már olyan magas, hogy elriaszthatja éppen azokat a középkorú vagy fiatal szakembereket, akiket az ország szeretne idevonzani.
Elmondta azt is, hogy már egy éve Pécsett él, amelyet rendkívül inspirálónak és kalandosnak tart. „Ez egy régi város elképesztő történelemmel és egyedi lélekkel. Ugyanakkor azt látom, hogy hiányzik a befektetés és a fejlődés” – jegyezte meg az ellenzéki vezetésű vármegyeszékhely kapcsán.
Korábbi lakhelyét, Szegedet ezzel szemben egyfajta „szükségletek városának” látja: modernizált, jobb a tömegközlekedése, és fejlettebbnek tűnik Pécsnél.
Pécsnek megvan a szépsége, Szegednek viszont az infrastruktúrája”
– fogalmazott.
Végül három üzenetet fogalmazott meg a magyarok számára. Először is szerinte szükség van egy gazdasági ébredésre. Emellett hangsúlyozta, létfontosságú, hogy a magyar kultúra fennmaradjon.
„Nyugaton azt látjuk, hogy kultúrák, nyelvek és hagyományok tűnnek el.
Azt szeretném, hogy a magyar kultúra örökké megmaradjon, és harcolni akarok érte. Ez ma ritka és felbecsülhetetlen érték.”
Gondolatait azzal zárta: a magyaroknak nyitottabbnak kellene lenniük egymás és a szomszédaik felé is.
„A múltat nem lehet megváltoztatni – el kell fogadni, majd tovább kell lépni, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki abból a földből, amink van. Ha a magyarok képesek ötvözni mély hagyományaikat egy előremutatóbb, együttműködő szellemiséggel, ez lehetne Európa legjobb országa” – szögezte le Frederik Cornelius Dalby.
A szintén dán Ditte de Vos – aki időközben vállalkozóvá és digitális tartalomkészítővé vált – mielőtt Magyarországra költözött volna, egy holland cégnek dolgozott, és több mint kilenc évet élt külföldön. Előző munkáltatója küldte egy projekt miatt Budapestre.
Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon jártam, és amikor taxival megérkeztem a Bazilikához, azonnal beleszerettem a városba.
Akkor azt mondtam magamnak: egyszer ide fogok költözni. Egy évvel később meg is tettem” – idézte fel a Mandiner kérdésére válaszolva. Hozzátette: időközben lett egy magyar párja is, ami felgyorsította a költözést. Bár azóta ez a kapcsolat véget ért, Ditte maradt, mivel vállalkozását itt építette fel.
Arról is beszélt, hogyan telnek a napjai: „Mivel magamnak dolgozom, a napjaim nagy részét különböző projekteken való munkával töltöm. Utazási tartalomkészítő vagyok: Budapestet és Magyarországot népszerűsítem mint kihagyhatatlan úti célt, ezért sokat vagyok úton – új helyeket próbálok ki, találkozókra járok, tartalmakat készítek. Soha nem unatkozom!”
A fiatal dán nő érdeklődésünkre azt is elárulta, milyen benyomásai vannak a magyar társadalomról: „A magyar társadalmat nagyon rétegzettnek érzem. A felszínen az emberek visszafogottnak vagy óvatosnak tűnhetnek, de ha kellő időt töltesz itt, rengeteg melegséget, humort és erős személyes kötődéseket fedezel fel.
Mély büszkeség él a történelem, a kultúra, a hagyományok, a nyelv, sőt, még az életek iránt is, ami erősen jelen van a mindennapokban.”
Ditte szerint a magyar egy egyértelműen fejlődő társadalom. „Különösen Budapesten érzek erős vágyat a változásra, a növekedésre és a nyitottságra – kreatív, társadalmi és kulturális értelemben is. A fiatalabb generáció új ötleteket, új párbeszédeket és az identitás kifejezésének új formáit hozza, miközben tiszteletben tartja, honnan jött.
Ez a hagyomány és az átalakulás közötti feszültség ma Magyarország egyik legérdekesebb jelensége.”
Végül Frederikhez hasonlóan ő is üzent a magyaroknak: „Ne becsüljétek alá, mennyire különleges az országotok! Magyarország hihetetlen mélységgel rendelkezik – a kultúrája, kreativitása, hagyományai, humora és a mindennapi kitartás mind részei ennek –, és ezek sokszor még világosabban látszanak kívülről szemlélve. Ami számotokra hétköznapinak tűnhet, az gyakran éppen az, ami igazán kiemeli Magyarországot.”
Szerinte az is egyértelmű, hogy az ország nem statikus. Sok emberrel találkozik – különösen Budapesten –, akik gondolkodnak, kritikusak és aktívan foglalkoznak a közélettel, és szeretnének fejlődést, pozitív változást látni a társadalomban. Ditte úgy vélekedett, hogy ez a tudatosság és a dolgok megkérdőjelezésére való hajlandóság önmagában is erősség.
Ditte de Vos gondolatait így zárta: „dánként, aki Magyarországot választotta otthonául, megbecsülésből és tiszteletből fakadóan azt üzenem,
Magyarország jövőjét azok az emberek formálják majd, akik eléggé törődnek vele ahhoz, hogy egyszerre szeressék – és kihívások elé is állítsák.”
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Mandiner megkeresésére részletes adatbázist bocsátott rendelkezésre arról, hogy 2022 óta hány külföldi költözött rövidebb vagy hosszabb időre Magyarországra, illetve jellemzően mely országokból érkeztek. Az adatok szerint az elmúlt három évben több mint 166 ezer új lakóval bővült hazánk.
A hivatal tájékoztatása alapján 2025. január 1-jén már több mint 255 ezer külföldi tartózkodott Magyarországon, ami az ország népességének 2,7 százalékát teszi ki. A jelenleg itt élők 39 százaléka Ázsiából – főként Kínából és Vietnámból –, 5 százaléka Afrikából, míg 3 százaléka az amerikai kontinensről érkezett.
Az európai országokból bevándorlók körében különösen látványos a németek számának növekedése: 2022 és 2025 között mintegy 10 ezer fő telepedett le hazánkban. Őket követik a hollandok 1700 fővel. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán szinte holtverseny alakult ki az osztrákok és az olaszok között: Olaszországból 1288, míg Ausztriából 1267 fő érkezett.
Bár megdőlt az a korábbi tendencia, hogy a legtöbben a szomszédos országokból költöznek Magyarországra, továbbra is jelentős a térségből érkezők száma: Romániából 4336-an, Szlovákiából pedig 4087-en telepedtek le 2022 és 2025 között. Emellett nem meglepő mód több mint 21 ezer ukrán állampolgár is itt lelt átmeneti vagy tartós menedéket, közülük mintegy 15 ezren a lassan négy éve tartó háború első évében érkeztek. A szerbek száma pedig meghaladta a 3100 főt.
Az adatokból az is kiderült, hogy 2022 és 2025 eleje között több mint ötezer orosz és török állampolgár is Magyarországon kezdett új életet.
Nyitókép: Pixabay
Még csak nem is rejtették véka alá.
Az iCon Sopron gazdaságpolitikai konferencián Magyarország szuverenitási kérdései mellett választ kaphattak a résztvevők a hazai kölekedést érintő kérdésekre is, és megismerkedhettek olyan világmárkákkal is, melyek kiemelkedő eredménnyel működnek Nyugat-Magyarországon.
Miközben a magyar kormány közel százmilliárd forinttal segítette a kárpátaljai magyarokat, a Tisza-vezér hangfelvételekkel volt elfoglalva.
Magyar Pétert maga Ursula von der Leyen és Manfred Weber cáfolja.
Ukrajna tulajdonképpen győzelemre állt, csak hát jöttek a magyarok és a szlovákok, és a hátukba szúrták a tőrt.
Azon pedig fel van háborodva, hogy a Barátság kőolajvezeték leállítására reagálva Magyarország megállíthatja az energiaszállítást Ukrajnába.
Kocsis Máté szerint vagy ennyire hülyének nézik a választókat, vagy az ő fejükben van nagy gond.
Kérdés, hogy a változás iránti vágy vagy a félelem lesz az erősebb a társadalom körében.
Épp vasárnap kezdett terjedni egy korábbi kijelentése, amely szerint a Moszad-vadász iráni titkosszolgálat vezetője maga is Moszad-ügynök volt.
