Ft
Ft
25°C
16°C
Ft
Ft
25°C
16°C
09. 13.
szombat
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
09. 13.
szombat
Hírek
Vélemények
Hetilap
jövő robot Magyarország kár IT agrárium Budapesti Vásárközpont2016 mezőgazdaság repülő AGROmashEXPO precíziós mezőgazdaság pilóta digitális drón IVSZ szabályozás USA fotózás AgrárgépShow itc future technológia EU info tech

Drónok a mezőgazdaságban

2016. január 29. 11:09

Hódítanak a drónok mindenütt a világon, a hobbihasználat mellett a precíziós mezőgazdaságban is fontos szerepet töltenek be már hazánkban is a pilóta nélküli repülőgépek. Most zajlik az AGROmashEXPO és AgrárgépShow a Budapesti Vásárközpontban január 27-30. között, ahol megtalálhatjuk azokat a gépeket is, melyek a drónos légifelderítés és fotózás adatait tudják felhasználni már a mezőgazdasági munkák során.

2016. január 29. 11:09
Admin

Drónok az USA-ban
Az Amerikában január 21-ig lehetett ingyenesen regisztrálni a magántulajdonában lévő drónokat. Február 19-ig kötelező mindenkinek megtenni ezt, utána viszont büntetést mérnek ki a „rendszámmal” nem rendelkezőkre.  Az FAA (Amerikai Légügyi Hatóság) a fél fontnál (kb. fél kg) nagyobb, de 55 fontnál kisebb drónokat kötelezi regisztrációra. Az ennél nehezebb repülő tárgyak már repülőgépnek minősülnek és engedélykötelesek amúgy is.  Minden drón kap egy rendszámot, ezt fel kell tüntetni jól láthatóan a gépen. Ha valaki ezt elmulasztja, 27,500  $-os büntetést kap. Január végére 300.000 drónt sikerült regisztrálni, mégis sokan neheztelnek a kormányra, mert az adatbázis nyilvános, tartanak attól illetéktelen személyek is hozzáférhetnek majd könnyedén.

 
 
A drónok és az EU szabályzás
Hazánkban még készül csak a szabályzat, de a jogalkotás nem tart lépést magával a technológiával, 2018-ra ígérik csak az uniós szintű és egységes szabályozást Európában. A kellő szabályozáson már dolgoznak, az RPAS (Remotely Piloted Aircraft Systems) név alatt futnak a drónok hivatalosan. A szabálytervezet az A-NPA nevet viseli, három fő kategóriába sorolják a drónokat. 
 
 
Nyílt kategória: a játék és mini változatok (1 kg), a nagyon kisméretű gépek (4 kg-ig), és a kis drónok tartoznak ide. A 25 kilogrammot meg nem haladó felszállótömeggel rendelkező és 150 méternél alacsonyabban repülő drónok szerepelnek ebben a kategóriában. Ezek csak a pilóta látóterében repülhetnek, emberi tömeg fölé nem vihetők a gépek, a drónmentes zónákba tilos használni őket.
 
Különleges kategória: a közepes kockázatot jelentő drónokat pakolták ide, itt már a légügyi hatóságokkal együtt kell működnie az üzemeltetőnek (dokumentáció és kockázatértékelés is kell hozzá), csak ekkor kaphatnak működési és üzemeltetési engedélyt. 

Minősített kategória: a legszigorúbb, ez gyakorlatilag a személyt szállító légiközlekedés szabályait másolja teljesen. Szükség van légi alkalmassági tanúsítványra, pilótaengedélyre, és távoli üzemeltetői tanúsítványra (ROC) is.
 
 

Mezőgazdasági vagy agrodrónok
Az agrárvilág számára speciális céldrónok szükségesek, hiszen itt a fotók már nemcsak a felbontásuk miatt érdekesek. Mivel a föld görbületével torzított fotót kapunk egy egyszeri dróntól, ide speciális alkalmazás és megoldás kell már, pl. ha belvíz mértékét vagy a vadkárt szeretnénk egy területen feltérképezni vele. De az NDVI-értéket (biomassza) jelző vagy a növényvédelmi térképek elállítására is speciális „kiterített” fotókra van szükség az agráriumban. Ez nem mást jelent, minthogy georeferenciált avagy koordinátahelyes fotókat kell kinyerni a légi fotózás során (vagyis ezt több fotóból kell majd összerakni a drónbejárás végén egy szoftverrel). 
 

Az NDVI vagy infrakamerával a fotózás során már online a megtervezett útvonalat bejáró drón által küldött képeket feldolgozzuk, gyakorlatilag azonnal látni az eredményt, de természetesen ez korrigálható és pontosítható a végén.  Hiszen egy területhelyes, digitálisan összeilleszthető, sík térképet kell a végén készíteni. Ezen felvételek alapján tudnak a gazdáknak szaktanácsadást nyújtani, ami szólhat a drón által végzett felderítés után a növényvédelemről (vetésfehérítő gradáció), a tápanyag-utánpótlásról, fertőzött terület beazonosításáról. A kinyert adatok már felhasználhatók más intelligens mezőgazdasági eszközökön is (pl. Müller sorvezető GPS) , vagyis a mindennapi gazdálkodás részeivé válnak a drónok által készített térképek. Manapság Magyarországon a hibás vetések korrigálására, vad-, erdő- és vízkár felderítésére és a mezőgazdasági feladatok ütemezésére használják a drónokat.


Magyarországon a precíziós gazdálkodást, vagyis az informatikai helymeghatározáson, agrár GPS-rendszeren alapuló szántóföldi növénytermesztést jelenleg már több mint egymillió hektáron alkalmazzák. A drónok, vagyis a pilóta nélküli repülőgépek ennek a feladatnak az egyik szereplői. A precíziós gazdálkodás Magyarországon is lehetővé teszi, hogy a műszaki, az informatikai, és a szántóföldi növénytermesztés technológiai megoldásainak használatával hatékonyabbá és eredményesebbé tegyék a munkát. A helymeghatározáson alapuló technológia használatával a táblák művelése során az átfedések, vagy kihagyások teljes mértékben elkerülhetők. Az inputanyag, a vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szerek kijuttatása a szántóföldre célzottan, differenciált, és pozicionált módon történhet. 
  
Magyarország agráripari csúcsrendezvényén a magyar piaci szereplők színe-java megjelenik, a nagy nemzetközi márkák (Claas, John Deere, Messey Ferguson, Lamborghini, Fendt, Case, Krone stb.) újdonságait mutatják be, köztük több Hannoverben díjazott gépet. Az AGROmashEXPO az input-gépesítés-logisztika hármasát szem előtt tartva mindhárom tematikában egyre szélesebb választékot mutat be. Növekszik a vetőmagok és egyéb szaporító anyagok, a növényvédő szerek, műtrágyák, kártevő mentesítő anyagok kínálata, de az agrárelektronika, méréstechnika, automatizálás témakörében is egyre több kiállító jelenik meg. A kiállításokat szakmai partnereinek köszönhetően színvonalas előadások kísérik, melyek választ adhatnak az ágazatot érintő aktuális kérdésekre, problémákra.
 


 
AZ IVSZ AGRÁRINFORMATIKA MUNKACSOPORT TAVALY ALAKULT, ELSŐDLEGES CÉLJA AZ AGRÁRINFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK TÁMOGATÁSA.
 
Ezen belül az agrárinformatikai termékfejlesztés segítése, a fejlesztések összehangolása, a hazai best practice-ek összegyűjtése, a lefedetlen területek azonosítása az EU 2014-20 innovációs források agárinformatikai célú felhasználásának segítése, a párhuzamos fejlesztések kiiktatása, viszont az egymásra épülő megoldások fejlesztésének segítése, valamint szoros együttműködés az agrárinformatika területén K+F tevékenységet támogató szakmai szervezetekkel, kutatóhelyekkel.
 

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!