Podcasterek lázadása – Trump ellen fordultak egykori rajongói

Harminc éve még a nagyhatalmú médiacégek tulajdonosai határozták meg, hogy mit nézzenek az emberek, ma pedig az algoritmusok és a tech cégek irányítják a tömegeket. Az algoritmusokon alapuló alternatív média néhány év alatt a kattintások rabjává vált. A felháborodás lett a legkelendőbb termék, és ennek életben tartását a poltikai influenszerek művészetté fejlesztették. Ahogy egykor a 24 órás hírciklus szétverte a klasszikus hírszolgáltatást, most az azonnali reagálások, és a posztok uralma tovább torzította a valóságot. 

Az elmúlt tíz évben nagy változáson ment át a média Amerikában: 2016-ban a hagyományos csatornáknak még jelentős szerepe volt a poltika alakításában, 2026-ra azonban a közösségi média vált királycsinálóvá. Trump jó érzékkel használta mind a kettőt: a hagyományos média sztárjaként emelkedett fel, majd a Twitter segítségével nyerte meg az első választását. 2021-ben azonban úgy tűnt mind a kettő elzárja őt a szavazóktól: a főáramú média nyíltan ellenséges lett vele, a közösségi oldalak pedig letiltották őt. 

Váratlan fordulatot jelentett, mikor Elon Musk 2022-ben megvásárolta a Twittert, és kiengette a konzervatívokat az „online börtönből”. A 2024-es kampányban újabb szereplők léptek be: a podcasterek. Trump erre is jól reagált és bejárta a legnépszerűbb, elsősorban férfiakat célzó podcasteket. Az eredmény az volt, hogy egy széles koalíciót sikerült létrehoznia: sok olyan társadalmi rétegből álltak át hozzá emberek, akik korábban a demokratákra szavaztak. Bár a podcast világ több sztárja ott ült az elnök 2025-ös beiktatásán, az elmúlt másfél évben sokan közülük Trump ellen fordultak, először az Epstein-ügyre majd pedig az iráni háborúra hivatkozva. 

Egy szakítás anatómiája

Az amerikai közélet gyakrolatilag átköltözött az X-re. Már a hagyományos média is ott méri be a közhangulatot és gyakran az a torz kép jön létre, hogy a sok lájk az egyenlő az amerikai többségi véleményel. Ezt jelentősen árnyalja az, hogy az amerikai X-et követi a fél világ.

Az iráni háború egyesítette az közösségi oldalakon az amerikai baloldal és a jobboldal egyes részeit: hetek óta közösen követelik a konfliktus azonnali leállítását. 

A kommentek áradatát felkapta az algoritmus és azt a látszatot keltette, hogy Trump szavazótábora fellázadt ellen, de ahogy már egy korábbi cikkünkben megírtuk: Trump bázisa még a háborúval kapcsolatban is kitart mellette. 

A lázongó hangokra felfigyelt az amerikai főáramú média is, amely sorban szólaltatta meg az elnök egykori támogatóit. Trump minden fórumon igyekezett megvédeni a háborút, és a Republikánus Párt is így tett. A podcasterek egyre élesebb kritikáira végül közösségi oldalán reagált: amelyben négy podcastert (Tucker Carlson, Candace Owens, Megyn Kelly, Alex Jones) hülyének nevezett, akik csak kattintásokra vadásznak, és annak ellenére fordultak ellene, hogy neki köszönhetik a hírnevüket. Ezzel gyakorlatilag szakított azzal a csoporttal, amit az utóbbi időszakban „woke jobboldalnak” kezdtek nevezni Amerikában. Ez a csoport azonnal meghirdette Trump bukását és mozgalmának halálát. 

Trump hosszú beszólása az ellene lázongóknak:

A Trumpot korábban támogató podcasterek: Joe Rogan, Theo Von és hasonló liberális hangok kikeltek a háború ellen, de a legnagyobb támadás jobboldalról jött. Ennek vezető alakja Tucker Carlson, egykori Fox News műsorvezető lett. Carlson még Fox News pályája idejéből ismerős lehet a magyar olvasóknak, ekkor ugyanis interjút készített Orbán Viktorral és csinált egy pozitív hangvételű riportot Magyarországról, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai konzervatívok térképére felkerült Budapest. Miután kirúgták a Fox Newstól a műsorvezető jelentős változáson ment át, amely az utóbbi hónapokban érte el a tetőpontját. Egykor a konzervatívok kedvenc műsorvezetője egyre több antiszemita konspirációs teóriát kezdett hirdetni, rendszeresen támadja Trump hűséges táborának számító evangéliumi keresztényeket és Izrael lett a podcast beszélgetéseinek fő témája. 

Tavaly még sokan úgy döntöttek, hogy Carlson legitim neokon-ellenes álláspontot képvisel, ezért megvédték egy fehér felsőbbrendűséget hirdető influenszerrel készített interjúját. A támogatói között volt JD Vance alelnök is. A védői mára azonban szinte elfogytak. 

Végül az iráni háború jelentette a töréspontot a konzervatívok és Trump számára is. A napokban már arról beszélt Carlson, hogy minden Izrael-barát embert el kellene távolítani az amerikai kormányból, és kijelentette: 

A műsorvezető azt állította, hogy vannak az adminisztrációban olyanok, akik vele értenek egyet és rendszeresen „írnak neki”. 

Carlsonnak több társutasa is lett, akik közül a legnagyobb név Megyn Kelly, egy másik korábbi Fox News riporter, aki szintén kikelt az iráni háború ellen, és Izrael-ellenes álláspontokat vett fel az utóbbi pár hónapban. A Trump posztjában említett másik két név az konspirációs teóriákban utazó Alex Jones, aki szerint Trump demenciában szenved, és Candace Owens, akit jelenleg is perel a francia first lady, amiért azt terjesztette róla, hogy valójában férfi. 

Felmerül a kérdés, vajon az olyan liberális vezetésű cégek, mint a Youtube-ot birtokló Google miért ajánlja mindenkinek ezeket a podcasteket? A Youtube hírhedeten korlátozta és a mai napig korlátozza időnként a konzervatív tartalomgyártókat. A legtöbbjük éppen ezért szponzorokból és nem a nézettség utáni reklámpénzekből tudja fenntartani magát. 

„Nem erre szavaztunk”

Vannak, akik szerint nem is a jobboldali influenszerek elpártolása jelenti a legnagyobb veszteséget, hanem a liberális podcasterek elpártolása, akik sokkal több szavazóhoz jutnak el. 

A liberálisoknak már az sem tetszett, mikor Trump elkezdte az illegális bevándorlók kitoloncolását, de az első igazi nagy Trump elleni felkelés a podcast világban a 2024-es iráni bevatkozás, és az Epstein-ügy volt. 

Az influenszerek egy jelentős része ezt nem úgy értelmezte, hogy nincs konspiráció, hanem úgy, hogy „Trump is a része” és „elrejtette az igazságot”.

Az iráni beavatkozás ellenzésének egyik fő oka, hogy a fiatalok a szüleik iraki háborúval kapcsolatos negatív történetein nőttek fel. Másrészt mindkét oldalon divat lett az Izrael-ellenesség, és a háborúval kapcsolatban az a narratívájuk, hogy Amerika igazából Izrael háorúját vívja. Megszokott lett a influenszereknek olyanokat kommentelni, hogy: „nem halunk meg Izraelért.” Ez az Izrael-ellenes érzés összetett, egyrészt táplálkozik a baloldali narratívákból, de a klasszikus szélsőjobboldali konspirációkból is. Az, hogy ekkora teret nyert az elsősorban a közösségi oldalak algoritmusainak köszönhető, amely a fiataloknak folyamatosan a gázai videókat adagolja, valamint annak, hogy az arab világ is egyre inkább beszáll a véleményvezérek szponzorlásába. 

Trump a közösségi oldalán igyekszik visszatámadni, de nem tudja teljesen legyőzni ezeket a negatív hangokat. Bár a szavazói nem fordultak ellene, a fiatalokra hat a podcasterek lázadása. Az ő morális iránytűjük a meggyilkolt Charlie Kirk volt, és a podcasterek közül sokan az ő szerepére törnek. Ez azonban már sokkal inkább JD Vance problémája lehet, amennyiben ő lesz a következő jelölt. Ami Trumpot illeti, mivel 2028-ban már nem ő szerepel a szavazólapon láthatóan elengedte az őt már hónapok óta támadó egykori támogatóit. Hogy valójában mekkora hatása lesz a belháborúnak az valószínűleg a félidős választások után fog kiderült, mikor Trump az elnökség utolsó két évébe lép, és újra elindul a harc a fehér házért. 

Nyitókép: Jim WATSON / AFP