Vétójog: miért fontos, és miért akarják elvenni?
Miért akarja eltörölni a tagállamok vétójogát Brüsszel? És miért kellene mégis megőriznie az EU-nak a vétójogot? Egyáltalán, milyen területeken lehet vétózni? Gyorstalpalónk!
Itt az első csúcstalálkozó a magyar választás után: az EU vezetői úgy érzik eljött az ő idejük
2026. április 23. 08:56
Cipruson gyűlnek össze a vezetők.Orbán Viktor már jelezte: nem lesz ott a találkozón.
2026. április 23. 08:56
A csütörtöki uniós csúcstalálkozó megnyitó vacsorája egy ciprusi üdülőhelyen kerül megrendezésre. A vacsora után pénteken zárt ajtók mögötti tárgyalások kezdődnek, majd Egyiptommal, Jordániával, Libanonnal, Szíriával és az öböl-menti országokkal ülnek le a regionális biztonságról tárgyalni – írja a Politico.
A lap összefoglalta, mire érdemes figyelni a találkozón.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhez
A Politico kiemeli, hogy ez a találkozó lehet a nagy lehetőség Brüsszel számára, mert Orbán Viktor nem fog részt venni, s még nem lesz jelen az új bolgár miniszterelnök.
Először is Irán kerül napirendre, amellyel kapcsolatban a következő megjegyzést teszi a brüsszeli lap:
„a fővárosok megosztottak abban a kérdésben, hogy mit tehetnek és mit kellene tenniük, ha egyáltalán tehetnek valamit.”
Két ország van, amely készen állna arra, hogy aktív szerepet játszon a Hormuzi-szorosnál, ez Franciaország és Németország.
A hónap elején Emmanuel Macron francia elnök tárgyalásokat folytatott a „nem harcoló országok” vezetőivel, hogy megtervezzenek egy „szigorúan védekező” missziót a Hormuzi-szoros biztosítására, miután a harcok véget érnek. Ezeken a tárgyalásokon az Egyesült Államok nem vett részt.
Friedrich Merz német kancellár azonban kijelentette, hogy bár Németország „alapvetően kész” a hajózási útvonalak biztosítására (szigorú feltételek mellett), ő is szeretné „megvitatni az amerikai fegyveres erők részvételét” a kezdeményezésben.
A második fontos téma az energia, és az európai lakosok számláinak csökkentése.
A Politico cikke megjegyzi: a geopolitika felborította az EU-csúcstalálkozó napirendjét, a ciprusi találkozó elsősorban a gazdasági ügyekre – többek között az EU 1,8 billió eurós hosszú távú költségvetésére – kellett volna összpontosítania.
Ha a vezetők megállapodásra jutnak ebben az ütemtervben, az az EU-s mércével mérve szokatlanul gyors lenne.
A költségvetési tárgyalások mindig kanyargósak, mivel az észak-európai gazdagabb kormányok nem szívesen fizetnek többet a költségvetésbe, és szkeptikusan állnak ahhoz, hogy az Európai Bizottságnak több adóztatási jogkört adjanak.
Kaja Kallas a csúcstalálkozón bemutatja a vezetőknek a kölcsönös védelmi mechanizmussal kapcsolatos munkát. Ez azért is fontos, mert Brüsszel Ukrajna gyors csatlakozását szorgalmazza, így ez a mechanizmus előbb-utóbb rájuk is vonatkozna.
Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Két kettős állampolgárságú férfit azonosíthattak a lipcsei drónincidens gyanúsítottjaiként
A német hatóságok egy fehérorosz–orosz, illetve egy lett–orosz kettős állampolgárságú férfit azonosítottak az augusztus 4-én történt lipcsei drónincidens feltételezett elkövetőiként.
A telexes Ruff-interjú egy aranybánya
Ruff Bálintnak nem tetszik, hogy a jobboldal ÁVH-nak nevezi a vagyonvisszavédelmi hivatalt, de a tatárjárásos minősítéssel nem volt baja.
Bóka János belengette Orbán Viktor visszatérését: a Fidesz a szabályokat is átírhatja
A Fidesz frakcióvezetője szerint megfelelő választói felhatalmazással megnyílhat az út a korábbi miniszterelnök 2030-as visszatérése előtt.
Az Európai Néppárt elnökét fogadtam Budapesten
Manfred Weber elmondta, hogy bajor politikusként mindig is fontos volt számára Magyarország támogatása, és személyesen is nehezen élte meg az Orbán Viktor sértettségéből fakadó lejáratásokat.
Egy 32 gyermekes szíriai „menekült” évi százezer euró segélyt tehet zsebre
A család kéharmadának van bűnügyi nyilvántartása, de a sok gyermek miatt nem lehet őket kiutasítani.
Felmérés: 5-ből 1 német emigrálna, ha az AfD kormányra kerülne
Egy felmérés szerint a válaszadók több mint egyötöde elhagyná Németországot, ha az AfD hatalomra kerülne szövetségi szinten.
Összesen 21 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
2026. április 23. 11:59 • Szerkesztve
Nem is értem, hogy a magyarok hogyan várhatnak valami jót a Nyugattól. Miért csodálkozunk a Nyugat viselkedésén? Nekik rabszolgatartó génjeik vannak. Csak egy háborús vereség tudja öket ideiglenesen ráncba szedni. Nem tudjuk a történelemböl, hogy izig-vérig agressziv, hódító, gyarmattartó, rabszolgatartó, a végletekig önzö, másokat elnyomó államok történelméröl és 500 év a vérükbe szervesen beívódott mentalitásról van szó? Akik képesek bármely kisebb nemzetet szétrancsírozni, megalázni, akár ki is irtani, a kirablásról nem is beszélve
A nyugati aljasság csúcsa az, - most Trianontól eltekintve -, amit az angolok és franciák müveltek a Közel-Keleten, amit szándékosan úgy osztották fel, hogy a népeket egymással örök ellenségekké tegyék, hogy aztán majd ök játszhassák a békegalambot, és továbbra is ott legyenek legalább féllábbal. Trianonról most ne is beszéljünk. Hogy a "nyugati kultúra és tudomány.." igy meg úgy? Kina maga is gyarmat volt, de a maga erejéböl többre vitte mint a Nyugat
Válasz erre
0
0
lemez
2026. április 23. 11:19
Elhozták Magyarországra a diktatúrájukat.
Válasz erre
2
0
VeressZoltán
2026. április 23. 11:16
Ezek ketten a világtörténelem során többet háborúztak egymással, mint amennyit békében éltek. Most is rühellik egymást, mint a szart.
Válasz erre
4
0
Halder_1899
2026. április 23. 10:52
de miért nem megy el ? Így akkor szavazhatnak nélküle.
Alatta hoznak olyan döntést amit nem MPvel kell ennek lesz hatása később.
Persze alapból csak informális találkozó, de volt már rá példa hogy a rendkívüli helyzet miatt hoztak dolgokat.
Válasz erre
0
1