A brit haditengerészet tehetetlen: Putyin árnyékflottája szabadon jár-kel a Csatornán

Brit blöff a Csatornán: üres ígéretek Putyin árnyékflottája ellen A Royal Navy tehetetlensége és a brit kormány bürokratikus bénultsága éles kontrasztot alkot az amerikai haditengerészet határozott fellépésével. A Keir Starmer-féle munkáspárti kabinet ígéretei ellenére „Putyin árnyék flottája” zavartalanul halad át a La Manche-csatornán, míg Washington a szavainak még mindig van súlyuk. Elemzésünk az európai gyengeség egyik legszembetűnőbb példáját boncolgatja.

Ígéretek, amelyek nem vetettek hullámokat

Amióta a nyugat szankciókkal sújtotta az orosz olajkereskedelemet, azóta egy új jelenség alakult ki: Oroszország az úgynevezett „árnyék flottával“, egy több ezer, főként tankerekből álló hajóhaddal szállítja a világpiacra az olaját, megkerülve a G7, az Egyesült Államok, az EU és az Egyesült Királyság által bevezetett árplafont. Az orosz hajók rendszeresen váltogatják nevüket, elektronikus azonosítóikat, tulajdonosaikat és zászlóikat, hogy elkerüljék az elfogást. Az eredeti szándék az volt, hogy korlátozzák Oroszország olajkereskedelemből származó bevételeit anélkül, hogy globális energiaválságot okoznának. A kivitelezés azonban kudarcba fulladt: az árnyékflotta gyorsan bővült, és a szankciók betartatása helyett inkább jogi és logisztikai vitákba fulladt a nyugati szövetség erőfeszítése.

A brit kormány 2024 végén és 2025 elején többször is hangzatos ígéreteket tett. Keir Starmer brit miniszterelnök március 26-án, Helsinkiben jelentette be: „Elmegyünk az árnyékflotta után”, és a brit vizeket, így a Csatornát is lezárják a szankciókat kijátszó hajók előtt. John Healey védelmi miniszter pedig arról beszélt, hogy a fegyveres erők „felkészültek”, és a speciális egységek (köztük a Royal Marines és a Special Boat Service) jogosultak lefoglalni a hajókat. Azóta azonban – egyetlen kivételtől eltekintve – semmi sem történt.

Logisztikai és pénzügyi akadályok: miért nem mer a brit flotta cselekedni?

A kudarc okai sokrétűek, de mindegyik a brit állam mélyebb válságát jelzi. Logisztikai és pénzügyi akadályok:

• hol helyezzék el a lefoglalt, gyakran több száz méter hosszú tankereket?
• Ki fizeti a kikötői díjakat, a karbantartást, a biztonságot?

A The Telegraph szerint a brit Közlekedési Minisztérium „húzza az időt”, és a költségek – akár tízmillió font hajónként – rettegést keltenek a kormánypárti politikusok körében, miközben a költségvetés szűkös időszakkal néz szembe.

Pete Sandeman, a Navy Lookout weboldal szerkesztője szerint a kormány előtt álló kihívás éppen az, hogy megfelelő méretű kikötőket találjanak a tankerek elhelyezésére. Az árnyék flotta hajói közül sok több mint 600 láb (182 méter) hosszú, de az Egyesült Királyságban csak korlátozott számú olyan kikötő van, amely képes huzamosabb ideig fogadni őket. Emellett kérdéses, ki tartaná karban ezeket a hajókat, amelyek közül sok rossz műszaki állapotban van. „Ez komoly fejfájást jelent“– mondta Sandeman a The Telegraphnak.

– tette hozzá.

Jogi aggályok és emberi tényezők: kifogások tömkelege

Lord Hermer főügyész szerint nemzetközi tengerjogi akadályok is nehezednek a beavatkozásokra, és minden egyes hajó esetében bizonyítani kell a szankciók megszegését.

Mi van, ha az orosz legénység menedékjogot kér? Yvette Cooper és Shabana Mahmood belügyminiszterek már jelezték aggodalmukat.

Eközben az orosz hajók már nem is titkolóznak a britek előtt: mintegy üzenetként, újonnan kiadott orosz zászló alatt, sőt orosz hadihajók kíséretében haladnak át a Csatornán. A The Telegraph tudósítói a saját szemükkel látták, hogyan kíséri a Royal Fleet Auxiliary (RFA) Tideforce – mindössze egy 30 mm-es gépágyúval felfegyverzett ellátóhajó – az orosz árnyékflottához tartozó hajókból álló konvojt pusztán megfigyelés céljából. A  brit kormány bár retorikában nem a valóságban már annál inkább kerüli a konfrontációt.

A szabályok szerint amikor ellenséges hatalmak hadihajói áthaladnak a Csatornán, a Royal Navy számára szokásos gyakorlat azok kísérése. Azonban ma már olyan kevés harcképes hadihajó van szolgálatban, hogy alig akad alkalom, amikor nem szinte fegyvertelen aknavadászokat, járőrhajókat vagy a Royal Fleet Auxiliary hajóit használják erre a feladatra.

A Királyi Haditengerészet hanyatlása

A probléma gyökere mélyebb.

– az idő többségében vagy szárazdokkokban, vagy a kikötőkben állnak, karbantartás vagy éppen a hiányos legénység miatt – és mindössze három rendelkezik hajó elleni rakétákkal.

És nincs vigasz akkor sem, ha a Királyi Légierőre gondolunk, ugyanis a RAF-nak egyáltalán nincsenek hajó elleni rakétái.

Az orosz hadihajók kíséretében a Csatornán áthaladó tankerekkel szemben a brit flotta gyakorlatilag tehetetlen.

Civilizációs tünet: a világrend átalakulása

A brit eset nem elszigetelt jelenség. A nyugati szankciók betartatásának gyengesége, a bürokratikus bénultság és a katonai hanyatlás együttes hatása azt mutatja, hogy a „szabályokon alapuló nemzetközi rend” egyre inkább csak papíron létezik. Putyin és a Nyugaton kívüli szereplők pontosan látják: a szavak üresen csengenek, ha nincs mögöttük erő és akarat.

Ez nem csupán egy haditengerészeti probléma. Ez egy civilizációs tünet:

Britannia egykor „uralkodott a hullámokon”, ma pedig tehetetlenül nézi a hajóforgalmat a „hátsó kertjében“ és ez többet mond el a mai Európa állapotáról, mint bármelyik hivatalos nyilatkozat.

Nyitókép forrása: AS1 Amber Mayall RAF / defenceimagery.mod.uk

***