A fiatalok szerint magukra hagyta őket az állam.
A brit fiatalok fele soha nem harcolna a hazájáért – derül ki egy friss felmérésből. A The Telegraph cikke szerint a megkérdezett 16 és 29 év közötti fiatalok 50 százaléka „semmilyen körülmények között” nem fogna fegyvert Nagy-Britanniáért, míg 38 százalékuk „bizonyos körülmények között” megtenné, a további 12 százalék pedig nem tudja. Ezek az eredmények valószínűleg kapcsolatban állnak azzal, hogy a brit fiatalok egyre pesszimistábbak a jövőjükkel kapcsolatban.
A Glasgow-i Egyetem John Smith Központja által készített felmérés szerint
a 16–29 éves fiatalok mindössze 36 százaléka gondolja úgy, hogy jobb élete lesz, mint a szüleinek, és még ennél is kevesebbek – 25 százalék – szerint bánik velük igazságosan a politikai rendszer.
Eddie Barnes, a John Smith Központ igazgatója szerint a fiatalok azért nem hajlandók harcolni, mert úgy érzik, az ország sem harcol értük. „Az az elképzelés, hogy a következő generációnak jobb dolga lesz, mint az előzőknek, évtizedek óta alapvető hit volt. A mostani felmérés azt mutatja, hogy ennek a fiatal generációnak a többsége már nem hiszi ezt igaznak. És azt is láthatóvá teszi, hogy a hitük milyen gyorsan omlik össze” – mondta.
Barnes több problémát is említett, amelyek a fiatalokat sújtják, például a lakhatási válságot, a magas munkanélküliséget, az alacsony béreket vagy éppen a diákhitelek miatti magas eladósodottságot. „A fiatalok ma egyre növekvő igazságtalanságot éreznek a körülöttük lévő világban” – tette hozzá.
A brit kormány az elmúlt években Ukrajna egyik legnagyobb támogatója volt Oroszországgal szemben, brit politikusok pedig többször is arról beszéltek, hogy Oroszországot akár fegyverrel is megakadályoznák attól, hogy legyőzze Kijevet. A mostani felmérés eredményei azonban komoly kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban vajon mennyire lenne Nagy-Britannia harcképes egy valódi nagyszabású háborúban.
Nyitókép forrása: Carlos Jasso / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
***
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Az uniós főképviselő szerint „a gyengeség csak agressziót vált ki”.
A műholdas felvételek alapján új hangárokat húztak fel a gyártóközpontban.
Hamarosan Pekingben fog találkozni Hszi Csin-ping és Donald Trump.
A magyar közvéleményt híresen nem érdekli a külpolitika – vagy mondhatnánk azt is, hogy mivel a magyar nyilvánosság elég szelektíven számol be a külvilág történéseiről, így sokszor maga a kontextus is hiányzik, amiben a külvilág történései értelmezhetőek.
Nem akar leállni az orosz elnök.
Az orosz Biztonsági Tanács titkára szerint a NATO-tagállamok vagy nem képesek megvédeni a légterüket, vagy tudatosan engedik át az ukrán eszközöket.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
