Ebből nagy baj lesz: Magyarországot szemelték ki az oroszok

Sokan megüthetik a bokájukat.

Von der Leyen komoly feltételt szabna az új tagoknak.

Nyitottság mutatkozik az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen fokozatos bővítésre vonatkozó tervére a Nyugat-Balkánon, miszerint az újabb csatlakozók úgy kapnának tagállami státuszt, hogy lemondanak vétójogukról és az uniós szervekben betölthető pozícióikról is – közölte a FAZ.
A Szerbiát vezető Aleksandar Vučić és Edi Rama albán elnök közösen vázolták fel, hogy mik azok a keretek, amelyek elfogadhatóak lennének számukra, de míg egyikük már enélkül is közel lehet az uniós csatlakozáshoz.

Mint ismert, az Európai Unió régóta húzza a térség országainak csatlakozását, mivel a mai napig komoly problémák vetődnek fel a jogállamiság, a korrupció elleni fellépés, a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás területén – írta a lap.
Vučić és Rama közös állásfoglalásában – melyben sürgették az Európai Uniót, hogy gyorsítsa fel a Nyugat-Balkán integrációját – úgy fogalmazott, hogy
a régió kulcsszerepet játszhat az unió gazdasági és politikai erejének erősítésében.
Mint hangsúlyozták, a teljes EU-tagság kilátása továbbra is a legerősebb ösztönző
de az általuk elképzelt „reális út0 részeként először azt szeretnék elérni, hogy a régió országai gyorsított módon kapcsolódhassanak be az egységes piacba és a schengeni térségbe.
Azaz a gazdasági integrációt választanák, cserébe viszont lemondanak egyes jogaikról, így nem akarnának képviselőket küldeni a közvetlenül választott Európai Parlamentbe, nem várják el, hogy saját tárcával rendelkező biztost adjanak az Európai Bizottságba, és a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsban is lemondanának a vétójogukról – sorolta a FAZ.
Megjegyezték, hogy utóbbi sok esetben az egyik legerősebb eszköz a tagországok számára, ha alakítani szeretnék az európai politikát, és nem véletlen, hogy ennek a feladását kínálja a szerb államfő, aki a balkáni országok közül a legszorosabban kapcsolódik Oroszországhoz.
Továbbá idézték az Európai Bizottság legfrissebb bővítési jelentése szerint Szerbia azonban külpolitikai elkötelezettségein kívül sem áll túl jól a csatlakozáshoz szükséges reformok útján, nem úgy, mint Albánia, amely gyakorlatilag a második befutó lehet az állami működéssel kapcsolatos reformokat a leggyorsabb tempóban kipipáló Montenegró után.
A cikkben kiemelték, hogy
az EU-nak továbbra is a bővítéspolitika a legerősebb geopolitikai fegyvere, ám arról, hogy hogyan használják, megoszlanak a vélemények.
Ugyan a nemzetközi nyomás egyre nagyobb, a legtöbb tagállam nemrég világossá tette Von der Leyen számára, hogy még Ukrajna esetében sem támogatják ezt a fajta jogok nélküli beengedést, mivel úgy látják, fontosabb minden csatlakozni vágyót ugyanazokhoz a szigorú feltételekhez tartani – írta a német lap.
Ezt is ajánljuk a témában

Sokan megüthetik a bokájukat.

Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP
