Ebből nagy baj lesz: Magyarországot szemelték ki az oroszok
Sokan megüthetik a bokájukat.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Von der Leyen komoly feltételt szabna az új tagoknak.

Nyitottság mutatkozik az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen fokozatos bővítésre vonatkozó tervére a Nyugat-Balkánon, miszerint az újabb csatlakozók úgy kapnának tagállami státuszt, hogy lemondanak vétójogukról és az uniós szervekben betölthető pozícióikról is – közölte a FAZ.
A Szerbiát vezető Aleksandar Vučić és Edi Rama albán elnök közösen vázolták fel, hogy mik azok a keretek, amelyek elfogadhatóak lennének számukra, de míg egyikük már enélkül is közel lehet az uniós csatlakozáshoz.

Mint ismert, az Európai Unió régóta húzza a térség országainak csatlakozását, mivel a mai napig komoly problémák vetődnek fel a jogállamiság, a korrupció elleni fellépés, a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás területén – írta a lap.
Vučić és Rama közös állásfoglalásában – melyben sürgették az Európai Uniót, hogy gyorsítsa fel a Nyugat-Balkán integrációját – úgy fogalmazott, hogy
a régió kulcsszerepet játszhat az unió gazdasági és politikai erejének erősítésében.
Mint hangsúlyozták, a teljes EU-tagság kilátása továbbra is a legerősebb ösztönző
de az általuk elképzelt „reális út0 részeként először azt szeretnék elérni, hogy a régió országai gyorsított módon kapcsolódhassanak be az egységes piacba és a schengeni térségbe.
Azaz a gazdasági integrációt választanák, cserébe viszont lemondanak egyes jogaikról, így nem akarnának képviselőket küldeni a közvetlenül választott Európai Parlamentbe, nem várják el, hogy saját tárcával rendelkező biztost adjanak az Európai Bizottságba, és a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsban is lemondanának a vétójogukról – sorolta a FAZ.
Megjegyezték, hogy utóbbi sok esetben az egyik legerősebb eszköz a tagországok számára, ha alakítani szeretnék az európai politikát, és nem véletlen, hogy ennek a feladását kínálja a szerb államfő, aki a balkáni országok közül a legszorosabban kapcsolódik Oroszországhoz.
Továbbá idézték az Európai Bizottság legfrissebb bővítési jelentése szerint Szerbia azonban külpolitikai elkötelezettségein kívül sem áll túl jól a csatlakozáshoz szükséges reformok útján, nem úgy, mint Albánia, amely gyakorlatilag a második befutó lehet az állami működéssel kapcsolatos reformokat a leggyorsabb tempóban kipipáló Montenegró után.
A cikkben kiemelték, hogy
az EU-nak továbbra is a bővítéspolitika a legerősebb geopolitikai fegyvere, ám arról, hogy hogyan használják, megoszlanak a vélemények.
Ugyan a nemzetközi nyomás egyre nagyobb, a legtöbb tagállam nemrég világossá tette Von der Leyen számára, hogy még Ukrajna esetében sem támogatják ezt a fajta jogok nélküli beengedést, mivel úgy látják, fontosabb minden csatlakozni vágyót ugyanazokhoz a szigorú feltételekhez tartani – írta a német lap.
Ezt is ajánljuk a témában
Sokan megüthetik a bokájukat.

Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP