„Az Orbán-modell azért terjed, mert működik” – egyre többen figyelnek Budapestre, retteg az amerikai atlantista think tank

A Center for European Policy Analysis (CEPA) friss elemzése szerint az európai politikában egyre több helyen jelenik meg az a szuverenista-patrióta kormányzati modell, illetve az arra való igény, amelyet Orbán Viktor Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben felépített. A tanulmány szerzője, Miro Sedlák biztonságpolitikai szakértő kifejezetten aggasztónak véli a folyamatot.

Az elemző több példát is felsorol azzal kapcsolatban, kik igyekeznek a magyar utat követni Európában. Robert Fico szlovák miniszterelnök kormányát azért bírálja, amiért átalakította az igazságszolgáltatási és médiarendszert, illetve konfliktusba került az uniós intézményekkel.

De említést kap

• Spanyolország,
• Franciaország és
• Németország is,

ahol a szerző szerint a jobboldali pártok egyre gyakrabban élnek azokkal az eszközökkel és retorikával, amelyek Budapesthez köthetők.

A CEPA értelmezése szerint mindez „demokratikus visszacsúszás”, ám valójában inkább egy politikai irányváltásról beszélhetünk.

Az elemzés maga is elismeri, hogy a választók

• gazdasági bizonytalanság és
• nemzet-, illetve közbiztonsági félelmek közepette

Ez pedig nem ideológiai kérdés, hanem a valós problémákra adott érdemi reakció, legyen szó migrációról, energiabiztonságról vagy a háborúkról.

Különösen figyelemre méltó, hogy az elemzés szerint

A politikusok azt látják, hogy

• a nemzeti érdekek hangsúlyozása,
• a szuverenitás védelme és
• a brüsszeli központosítással szembeni fellépés

politikai támogatottságot hoz. Ez a felismerés jelenik meg egyre több országban. Bár Sedlák nyilván mindent elkövet, hogy ezt negatív folyamatként állítsa be, és úgy fesse le, mintha a nemzeti gondolat nem az ebben részt vevő politikai erők lényegéből fakadna, hanem csak valamiféle politikai termék lenne.

Az elemzés kitér arra is, hogy az Európai Unió eszközei – például a jogállamisági eljárások vagy a források visszatartása – nehezen tudják megfékezni ezt a folyamatot. Ez önmagában is azt mutatja, hogy nem elszigetelt jelenségről van szó, hanem

A CEPA végkövetkeztetése szerint – amely egyébként egybecseng sok európai patrióta vezető és a nemzetközi konzervatív mozgalom képviselőinek gondolataival – Európában már nem a hagyományos bal–jobb törésvonal a meghatározó, hanem az, hogy

Más megközelítésben viszont ez a vita sokkal inkább arról szól, hogy a nemzeti kormányok mennyire őrizhetik meg döntési szabadságukat a brüsszeli intézményekkel szemben.

Az, hogy egy atlantista-liberális think tank ilyen élesen reagál a folyamatokra, jól jelzi: az európai politikai tér átalakulóban van, és nem a globalistáknak tetsző irányba. Egyre több országban jelenik meg az az igény, amelyet Magyarország már hosszú évekkel ezelőtt megfogalmazott, és amelyet ma már nem lehet egyszerűen elszigetelt jelenségként kezelni.

***

Fotó: NICOLAS TUCAT / AFP