Az ukránok a magyar parlamenti választás utáni, de a francia elnökválasztás előtti időszakig húznák a béke ügyét.
Az elitek szempontjából szűk, az orosz–ukrán háború lehetséges lezárása szempontjából mégis elképesztően tág időablakot tart megfelelőnek Kijev és Brüsszel Ukrajna európai uniós csatlakozására: a magyarországi választás és a 2027-es francia elnökválasztás közötti hónapokat tartják kulcsfontosságúnak a lépés megtételéhez – derül ki a Politico beszámolójából. A háttérben egyértelmű geopolitikai számítás húzódik meg: Ukrajna szeretné még a jelenlegi európai politikai erőviszonyok mellett rögzíteni csatlakozási esélyeit. Kijevben attól tartanak, hogy az Emmanuel Macront követő francia elnök már nem lenne elég nyitott erre.
A brüsszeli lap szerint az ukrán vezetés célja, hogy a készülő békemegállapodásba – amelynek közvetítésében Donald Trump amerikai elnök komoly szerepet játszik – bekerüljön egy konkrét utalás a 2027-es uniós csatlakozásra. Volodimir Zelenszkij ezt a február 24-ei kijevi ukrán–európai találkozón nyíltan is megerősítette:
Igaz, gyorsított csatlakozást szeretnénk”,
majd hozzátette:
2027 nagyon fontos számunkra, és remélem, megvalósítható, hogy Putyin ne tudja évtizedekre blokkolni a csatlakozásunkat.”
Ezt is ajánljuk a témában
Felpörögtek az események, az Ursula von der Leyen vezette bizottság pedig egyre nyíltabban tesz a kontinens érdekeire, és fenyegeti Magyarországot.
A Politico szerint az időzítés nem véletlen. A jelenlegi helyzetben az ukrán és európai elit számára Magyarország ellenállása jelenti a legnagyobb akadályt a csatlakozással szemben. A lapnak nyilatkozó diplomaták úgy látják,
Orbán Viktor a választások előtt nem fog engedni Ukrajna ügyében, mivel a kérdés kampánytémává vált.
A választás után azonban – különösen nemzetközi nyomásra – változhat a helyzet. Ha pedig sikerülne a háborúpárti európai elit terve, és Magyar Péter, illetve a Tisza Párt kormányt váltana, Brüsszel és Kijev egyaránt lehetőséget lát az álláspont módosítására.
Eközben az EU már egy átmeneti megoldáson is dolgozik:
ennek értelmében Ukrajna akár már jövőre részleges tagsághoz hasonló státuszt kaphatna.
Ezt is ajánljuk a témában
Megszellőztette a terv legfontosabb részletét a Reuters.
Például megfigyelőként vehetne részt az Európai Tanács ülésein és az Európai Parlament bizottságaiban, miközben folytatná a csatlakozáshoz szükséges, újabban eléggé akadozó reformokat.
Az ukrán vezetés azonban attól tart, hogy az idő – és különösen az európai választók akarata – egyre inkább ellenük dolgozik. Ha a béketárgyalások elhúzódnak, vagy a nemzetközi figyelem alábbhagy, könnyen előfordulhat, hogy a csatlakozás kérdése a 2029-es európai parlamenti választások utánra tolódik. Ez pedig új politikai kockázatokat hozhat.
Ezt is ajánljuk a témában
A tagfelvétel még Brüsszel erőltetése mellett sem csak játék és mese, Kijev viszont nem veszi eléggé komolyan a korrupcióellenes követelményeket.
Különösen a 2027-es francia elnökválasztás miatt aggódnak Kijevben. A felmérések szerint ugyanis a Nemzeti Tömörülés jelöltje, Jordan Bardella lehet az esélyes arra, hogy Macron helyébe lépjen, a Patrióták Európáért pártcsalád vezetője pedig nem arról híres, hogy támogatná Ukrajna feltétlen és korlátlan katonai, illetve pénzügyi támogatását.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elnökválasztáson eddig B-tervként tartogatott fiatal politikus előretörhet, miután Le Pent félig már kicsinálta a Macron-féle jogállam.
Egy esetleges fordulat Párizsban könnyen megakaszthatná Ukrajna uniós közeledését, de a pénzügyi erőforrások mértéktelen elherdálásának is keresztbe tehetne, ami sem a brüsszeli, sem a háborús bizniszből egyre jobban élő ukrán oligarcháknak nem érdeke.
Ugyanakkor úgy tűnik, Brüsszelben is érzik a változó széljárásban rejlő, rájuk leselkedő veszélyt, és megpróbálják az eddigieknél óvatosabbra hangolni az ukrajnai kommunikációt. Ursula von der Leyen bizottsági elnök Kijevben például világossá tette Zelenszkij 2027-es csatlakozási tervei kapcsán:
Az önök által kitűzött dátum az a mérce, amelyhez igazodni szeretnének (...), a mi részünkről azonban önmagukban határidők megállapítása nem lehetséges.”
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a háborúpártiak összegyűltek Kijevben, és eldöntötték, hogy folytatni fogják a háborút, és hogy nem érdeklik őket a magyar energiaárak. Magyar Péterrel pedig Münchenben paktumot kötöttek.
Hasonlóan fogalmazott Marta Kos bővítési biztos is, aki szerint
a gyorsítás csak a feltételek teljesítésével együtt képzelhető el.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: ha az EU nem tud alkalmazkodni az új geopolitikai helyzethez, azzal saját befolyását gyengítheti.
Ha nem tudjuk rövid időn belül integrálni a tagjelölteket, fennáll a veszély, hogy mások szereznek befolyást ezekben az országokban, és ellenünk használják őket”
– fogalmazott.
Ezt is ajánljuk a témában
A brüsszeli vezetők a kezdetek óta élesen támadják az Orbán Viktor által életre hívott európai pártcsaládot, de hiába próbálják „elföldelni” őket, már új szelek fújnak Európában.
***
Fotó: Sergei SUPINSKY / AFP
„A szuvereintás jobb üzlet” – jelentette ki a Nézőpont Intézet vezetője.
Nagyon nem jó úton haladunk Németország szerint.
„Ez lesz a parlamenti választás tétje” – árulta el Szijjártó Péter.
„Kibújt a szög a zsákból.”
Az Európai Parlament néppárti koalíciója kedden határozatban állt ki a háború folytatása mellett.
Nem fognak védekezésre berendezkedni.
A miniszterelnök elárulta, mi is tudunk szorítani az ukránokon. „Le kell szoktatni őket ezekről a lépésekről”.
