Újabb kifogást talált Magyar Péter: rájuk fogná a Tisza Párt vereségét

Majd az oroszok, a Kutyapárt és persze Gyurcsány lesznek a hibásak – csak éppen ők nem.

A magyar miniszterelnök átfogó interjút adott a brit GB Newsnak, amelyben a nemzetközi válságoktól Európa jövőjéig több kulcskérdés is szóba került. Orbán Viktor beszélt a migrációról, az orosz–ukrán háborúról, az energiaválságról, Donald Trumpról és a keresztény civilizáció helyzetéről is.

Tizenöt év után szerepelt újra brit televíziós interjúban Orbán Viktor, a GB News műsorában. A miniszterelnök az exkluzív interjú során több aktuális kérdésben is állást foglalt, és részletesen beszélt arról, milyen irányba tartanak a nyugati politikai folyamatok.
Orbán Viktor a beszélgetés elején arról beszélt, hogy szerinte a korábbi liberális világrend korszaka véget ért, és egy új rend van kialakulóban, amelyet leginkább a patrióta jelzővel lehetne leírni. A kormányfő Donald Trump közel-keleti lépéseiről szólva óvatos álláspontot képviselt. Azt hangsúlyozta, hogy korai lenne végleges következtetést levonni arról, a támadások a béke irányába mozdítják-e el a térséget, vagy éppen ellenkező hatást váltanak ki.

Ugyanakkor arra is utalt, hogy az amerikaiak és a nyugati békepárti közösség számára komoly kockázatot jelenthet, ha a konfliktus tovább mélyül.
Az interjú jelentős része a migrációról szólt. A miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarország földrajzi helyzete miatt különösen érzékeny a délről érkező nyomásra, ezért az ország már egy évtizede kerítéssel és határvédelemmel reagált a bevándorlási hullámra.
A miniszterelnök azt is felidézte, hogy emiatt Magyarországot sok bírálat érte, miközben szerinte az idő végül az ő álláspontjukat igazolta.
Szóba került az is, miért marad Magyarország az Európai Unió tagja annak ellenére, hogy számos kérdésben nyílt vitában áll Brüsszellel. Orbán Viktor ezt részben civilizációs, részben gazdasági kérdésként írta le. A beszélgetés alapján világossá tette, hogy Magyarország kulturálisan a nyugati keresztény világhoz tartozik, miközben az uniót egyben olyan piacnak is tekinti, amelyre a magyar gazdaságnak szüksége van.
Hosszabban beszélt az orosz–ukrán háborúról is. Orbán Viktor ismét azt az álláspontot képviselte, hogy ez nem Magyarország háborúja, ezért szerinte nem a konfliktus elnyújtására, hanem a lezárására kellene törekedni. Elmondta azt is, hogy Magyarország humanitárius segítséget nyújtott az Ukrajnából érkezőknek, ugyanakkor nem támogatja azt az irányt, amely pénzzel, fegyverrel és politikai döntésekkel tovább mélyítené a háborút.
A miniszterelnök az interjúban arról is beszélt, hogy Európának saját biztonságára kell összpontosítania.
Szerinte az európai országok katonai erejét meg kell erősíteni, de nem Ukrajna további támogatását kell a középpontba állítani, hanem egy olyan európai biztonsági rendszer kiépítését, amely hosszú távon garantálja a kontinens stabilitását.
A beszélgetés végén belpolitikai és társadalompolitikai kérdések is előkerültek. Orbán Viktor kitért a családtámogatási intézkedésekre, a demográfiai fordulat fontosságára, valamint arra is, hogy szerinte a kereszténység nem csupán hitbéli kérdés, hanem olyan kulturális és erkölcsi rend is, amely segíthet megszervezni a társadalmat.
Ezzel összefüggésben arról is beszélt, hogy Magyarországot továbbra is keresztény és konzervatív szigetnek tartja egy liberálisabb európai közegben.
A miniszterelnök végül saját politikai mérlegéről is beszélt. Úgy fogalmazott, hogy egyik legfontosabb eredményének azt tartja, hogy Magyarország megőrizte keresztény karakterét, miközben szerinte az európai patrióta mozgalom megerősítésén is dolgozik, hogy ne csupán nemzeti szinten, hanem Brüsszelben is változás történjen.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
